Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-21 / 168. szám

6 2010. JÚLIUS 21, SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. július 20-án 22200 | Változás: 0,46% 22100 220001 21900 15.30, »New York-tí? tőzsde nyitása j\ 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07.20. Részvény Émász Utolsó ár (Ft) 22 600 Változás (%) Millió Ft 1 6,50 2 KEG 178 5,95 68 ANY 734 3,38 1 MTelekom 688 1,62 1053 OTP 4 920 1,44 11911 Egis 20 190 1,43 162 Rába 869 1,04 67 Részvény Utolsó ár (Ft) . __FORRÁS; ÜLI V áltozás d Müóft K TVK 3 120-1,57 2 Mól 19 805-0,97 2 764 Pannergy 814-0,73 6 A BUX index az elmúlt napokban 23 000 22009 BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.20.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 41600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 32000 TAKARMÁNYKUKORICA Mr­2010. szeptember 41500 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 32 530 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 88100 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 20-án 1€ 1$ 1CHF t mm f i 290,03 Ft 223,31 Ft 212,43 Ft +0,75 Ft +0,20 Ft-0,28 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB’ 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank'­4,50 Raiffeisen Bank’ 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.20.) Vételi Eladási | Allianz Bank 282,17 296,65 Budapest Bank 281,42 298,83 CIB Bank 276,96 300,04 Citibank 277,64 300,78 Erste Bank 281,49 297,71 K&H Bank 283,30 299,62 MKB Bank 282,85 297,35 OTP Bank 282,26 296,74 Raiffeisen Bank 283,56 296,32 Több pénz jut innovációra eu 6,4 milliárd eurós új program tudós és vállalkozó pályázóknak Szabó Gábor. Mindenkit óvnék attól, hogy a 6,4 milliárd eurótól elájulva Máire Geoghegan-Quinn. Az innovációba való befektetés az egyetlen időt­azt gondolja: itthon nem kell ilyen forrás, ha már Brüsszel pályáztat álló módja a fenntartható és szociálisan igazságos növekedésnek Csaknem 6,4 milliárd eurós programcsomagot indított útjára az Európai Bizottság a kutatás és az innováció támogatására. 2011-ben összesen 16 ezren - köztük 3 ezer kis- és középvállalkozás - ha­szonélvezői lehetnek a kezdeményezésnek'. Kocsi Margit Az Európai Bizottság innovációt ösztönző, gazdaságot is élénkítő új programja számítások szerint 165 ezer munkahelyet teremthet Európában. Ez eddig a legna­gyobb uniós kezdeményezés az érintett területeken. Egyaránt fej­leszti a kutatási feltételeket, erősí­ti az európai versenyképességet, és hozzájárul olyan társadalmi problémák megoldásához, mint a klímaváltozás, az energia- és élel­miszer-biztonság, az egészségügy és az idősödő népesség - állapítot­ta meg Máire Geoghegan-Quinn illetékes biztos hétfőn Brüsszel­ben. Egyúttal annak a meggyőző­désének adott hangot, hogy a ku­tatásba és az innovációba való be­fektetés, amely kulcseleme az EU 2020-ig szóló stratégiájának és az ősztől induló „Innováció uniója” zászlóshajóprogramnak, az egyet­len okos és időtálló módja a vál­ságkezelésnek, a fenntartható és szociálisan igazságos növekedés felé haladásnak. Geoghegan-Quinn azt is beje­lentette, pályázatok útján juthat­nak hozzá az érintettek az uniós támogatáshoz. Számos kiírást hivatalosan keddtől hirdetnek meg, és a benyújtott javaslatok értékelése várhatóan 14 hónapot vesz igénybe. A mostani, 2007-13-as idő­szakra szóló 7. keretprogram égi­sze alatt 2011-ben több területre is lehet pályázni. Egészségkutatá­sokra több mint 600, infokom­A keretprogram AZ EU 7. KERETPROGRAMJA a világ legnagyobb ilyen közös kezdeményezése. A mostani hétéves időszakban a prog­ram büdzséje 50,5 milliárd euró. Jövőre 6,4 milliárd euróval gazdálkodhat, ez 12 százalékkal több, mint a 2010-es keret. munikációs technológia fejleszté­sére 1,2 milliárd eurós keret van. Több mint 1,3 milliárd eurót kü­lönítettek el a legjobb kreatív ku­tatóknak, akiket az Európai Kuta­tási Tanács választ ki. Hétezer fő esetében 773 millió euróval ösz­tönzik a tudósok mobilitását a „Marié Curie-akciók” keretében. Kiemelt cél az innováció gerin­cének számító kis- és középvál­lalkozások (kkv) támogatása. Er­re csaknem 800 millió euró hasz­nálható. Az odaítélendő forrás­nál el kell érniük a 35 százalékos arányt a kkv-k részvételével megvalósuló egészségügyi, tu­dásbázisú biogazdasági, környe­zetvédelmi és nanotechnológiai fejlesztéseknek. A környezetvé­Mire mennyit szán az EU jövőre?* Egészségügyi kutatások 600 ICT-technolégia fejlesztése 1200 Kreatív kutatók támogatása 1300 Tudósok mobilitása 773 Kkv-k innovációja 800 Új termékek és szolgáltatások 1566 Környezeti pilotprojektek 205 ’ PÉLDÁK A SZAKTERÜLETEKRŐL, MILLIÓ EURÓ. FORRÁS: RAPID delmi kutatási eredmények elér­hetőségének javítására kísérleti jelleggel először 205 millió euró áll rendelkezésre 2011-ben. Jó hír ez a brüsszeli bejelentés, fontos lenne, hogy a magyar po­litikusok is elolvassák az erről szóló brüsszeli közleményt - rea­gált a hírre Szabó Gábor, a Ma­gyar Innovációs Szövetség elnö­ke: Azt mondta a Világgazdaság­nak, hogy ez a jövő és a civilizált országok útja, az Európai Unió a jelek szerint már megértette ezt. Ugyanakkor óvott attól, hogy a 6,4 milliárd eurótól bárki elájul­jon, és azt gondolja, akkor itthon nincs is szükség ilyen forrásra, aki kutatást és innovációt akar, az menjen Brüsszelbe, és pályáz­zon. Az uniós kiírásokon való si­keres indulás megalapozásához nélkülözhetetlen a megfelelő ha­zai támogatás. Fontos lenne Ma­gyarországon felismerni azt is, hogy a kkv-knek az innováción keresztül lehet leginkább segíte­ni, mert a „trükkös módszerrel nekik juttatott pénz jövőre eltű­nik”. Szabó Gábor szerint „a pén­zen túl az érdemi segítség a tar­tós növekedési pályára állítás len­ne, ez pedig nem lehetséges inno­váció nélkül”. Ezer milliárd dollárra növelné mentőalapját a valutaalap Összesen 1000 milliárd dollárra kívánja növelni jelenleg 750 mil­liárdos mentőalapját a Nemzet­közi Valutaalap (IMF). Az elkép­zelés szerint a válságszituációkra való passzív reagálás helyett elő­zetes keretmegállapodásokkal próbálnák meg mérsékelni a be­fektetők nyugtalanságából eredő piaci kilengéseket. Áz IMF no­vemberre várja a nagy nemzet- gazdaságok hozzájárulását a ter­vezethez. Még ha nem is közveüenül vál­ságos időben áll fel, egy ekkora, mindenkor bevetésre kész alap jó eszköz lehet az újabb krízisek megelőzéséhez - fogalmazott a javaslat kapcsán Dominique Strauss-Kahn, a valutaalap vezér- igazgatója. Az új konstrukcióban az egyes országok problémáira szabott, előzetes megállapodások alapján működő pénzügyi mentő­övek várnának készenlétben. ■ Strauss-Kahn: A válságok megelőzését szolgálná Semmi sincs veszve „NEM LESZ KÖZVETLEN é.S azonnali következménye an­nak, hogy az IMF, az EU és Magyarország között nem zárták le a tárgyalásokat” - nyilatkozott az Európai Bi­zottság szóvivője. Ton van Lierop kiemelte, nincs határ­ideje a megbeszélések folyta­tásának a készenléti köl­csönről. Nem várható az, hogy az esetnek azonnali hatása legyen Magyaror­szágra. ugyanakkor a szóvi­vő megismételte, jelentős ki­adáscsökkentésekre van szükség Magyarországon ahhoz, hogy Budapest meg­kapja a 20 milliárd eurós hi­telkeretet az IMF-től, az EU- tól és a Világbanktól. Előbb-utóbb a lakossági áraknak is jót tehet áramtőzsde Várakozáson felüli forgalommal nyitottak tegnap - Adnak-vesznek, biztonságot ad A tervezett 1500 megawatthoz képest ötven százalékkal na­gyobb volt a forgalom a kedden megnyitott budapesti áramtőzs­dén, a HUPX-on - közölte a tőzs­dét üzemeltető HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt. Több mint százezer euró ér­tékben több mint 2 200 mega­wattomra kötöttek üzletet. A HUPX vezérigazgatója újabb partnerek csatlakozására számít, mondta el a távirati irodának. Az első kereskedési napon a zsinórterméket (azaz a 24 órás le­kötést) megawattóránként 47,80 eurón jegyezték. Lipcsében pél­dául ennek a némel/osztrák ter­méknek az ára 48,81 eurón volt. A csúcstermék (9-20 óra közötti szállítás, amikor a legnagyobb a villamosenergia-igény) ára 55,37 euró volt, míg a lipcsei tőzsdén 54,83 euró. Ugyanakkor például a prágai Közép-európai Ener­giatőzsde platformján a magyar zsinórtermék ára 49,59 eurón állt kedden a másnapi szállításra. Medveczki Zoltán, a HUPX ve­zérigazgatója hangsúlyozta: a tőzsdén kialakult áraknak jelen­leg nincs közvetlen hatásuk a la­kossági fogyasztói árakra. A ha­tósági árszabályozás hatékony működéséhez elképzelhető, hogy szükség lesz egy olyan referen­ciaárra, amely átlátható kereske­dés nyomán alakul ki. A júniusban elfogadott tör­vény alapján a lakosságnak érté­Minket még nem ráz meg a dolog kesített áram árát befagyasztot­ták addig, míg az új árszabályo­zási rendszert ki nem dolgozzák. A referenciaár kialakítása mellett a magyar áramtőzs­de jelentős biztonságot is nyújt az ott kereskedőknek: a jogszabályokban előírt működési és biztosítéki rend­szer megakadályozza a bármely szereplőnek kárt okozó ügyletek megvalósítását. Az eladó a termékét itt is a tőzsdének adja el, a vevő pedig azt a tőzsdétől vásárolja meg, vagyis az eladó és a vevő nem is­meri egymást. Az üzletkötés másnapi szállításra szól. Az ügyleteket euróbán számolva megawattórában kötik, de lehe­tőség van forintban történő el­számolásra is. A szervezett villamosenergia­piacon a termelők, a villamos- energia-kereskedők, az egyete­mes szolgáltatók, a felhasználók, valamint - bizonyos, a törvény által meghatározott esetekben - az átviteli rendszerirányító és az elosztóhálózati engedélyesek köthetnek ügyleteket. A Mavir Zrt. 2007. május 9-én hozta létre leányvállalatát, a HUPX Magyar Szervezett Villa­mosenergia-piac Zrt.-t 20 millió forint alaptőkével. A Magyar Energia Hivatal 2009. április 9- én 10 évre adott működési enge­délyt a HUPX Magyar Szervezett Villamosenergia-piac Zrt.-nek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents