Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-19 / 166. szám

14 ALMANACH HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 19., HÉTFŐ- TARNASZENTMIKLÓS TARNA­SZENTMIKLÓS Polgármester: Molnár Lászlóné Jegyző: Fehér János Képviselő-testület: Kovács Attila, Nagy Szabolcs, Pál Ferenc, Szalmási István, Szécsiné Béta Ilona, Tóth Dénes, Vona Dénes. Községháza címe: 3382 Tarnaszentmiklós Vöröshadsereg u. 29. Tel./fax: 36-469-001 E-mail: polg.hiv.tarnaszentmikbs @t-online.hu Ügyfélfogadás: hétfő: 8-12 óráig és 13-16 óráig kedd, szerda és csütörtök: 8-12 óráig péntek: szünnap Lakosság: 918 fő 0-5 éves: 64 fő 6-18 éves: 154 fő 19-62 éves: 537 fő 62 év felett: 163 fő Vállalkozások száma: 36 ebből egyéni: 20 Civil szervezetek: Tarnaszentmiklós Fel- emelkedéséért Alapítvány Strázsa Faluvédő Egyesület Jeles napok: falufarsang, anyák napja, falunapok, idősek napja, falu karácsony. A település: Fleves megye déli részén, a Hanyi-ér mellett fekszik. Kiskörétől 11 kilométerre, Hevestől pedig 14 kilomé­tertávolságra. A település­től délre halad el a szar­maták által 324 és 337 között épített, a Dunát a Tiszával összekötő véd- mű, a Csörsz árok nyom­vonala. Első írásos említé­se Chankazenthmyklos néven történik 1424-ben, egy oklevélben. 1527-ig a Pálóczyak tulajdona, utá­na az egri káptalan birto­ka lesz. A török hódoltság idején a falu elnéptelene­dett, s csak 1635-ben né­pesült be újra. A Rákóczi- szabadságharc idején el­pusztult, 1750-ben népe­sítették be újra. Az oldalt szerkesztette Sike Sándor, fotózta Lénárt Márton » A HELYSÉG MOTORJA A kitöréshez jó állapotú utak is kellenének MIT TARTANAK FONTOSNAK A TELEPÜLÉS ISMERT ÉS ELISMERT LAKÓI? sítani: nemrégiben megtörtént az átadása. Azon az áldatlan helyzeten is szerettem volna vál­toztatni, hogy tíz éve a települé­sen nem épült egy méternyi jár­da, és amit mindenki szörnyül- ködve tapasztalhat, hogy a köz­út állapota szavakkal szinte leír­hatatlan - mondta a polgármes­ter asszony. Mára a falu szélétől egy 2,2 ki­lométeres szakaszon megépült a járda, amelyet az idén adtak át. Ezekben a napokban is zajlik az iskola felújítása, amire 8 mil­lió forintos támogatást nyert el a község. A támogatással kapcso­latban persze voltak problémák is, hiszen nem volt teljes az össz­Az önkormányzati költségvetés főösszege összeg (ezer forintban) 160000 140000 120000 100000 80000 60000 40000 20000 0 ™ ™—■ i § i I g CM CM CM CM ^ FORRÁS TARNASZENTMIKLÓSI ÖNKORMÁNYZAT hang a pályázat mellékletében felsorolt megvalósítható elemek és a beruházás tényleges elemei között. Emiatt az önkormányzat Szebb, élhetőbb környezet pályáznak Hátrányos helyzetben az elnyerhető pénzek segíthetnek Tarnaszentmiklós a térség több más településéhez ha­sonlóan az elöregedés, el­néptelenedés gondjával küszködik. A rendkívül hátrányos gazdasági kör­nyezet ellenére a falu veze­tése mindent megtesz azért, hogy szebb, élhetőbb környezetet teremtsen. A megye talán legrosszabb álla­potban lévő közútján, Heves felől Pélyen át jutottunk el Tarnaszentmiklósra, hogy meg­kérdezzük a falu polgármesterét és néhány ismert és elismert helybelit, hogy milyen eredmé­nyeket hozott az elmúlt négy esz­tendő, illetve milyen gondokkal kell megküzdenie a falut irányí­tóknak. Molnár Lászlóné 2006- tól tölti be a polgármesteri tisztsé­get, ám nem minden önkormány­zati múlt nélkül: 28 éve, 1982-től dolgozik ugyanis az önkormány­zatnál, ahol korábban szociális és gyámügyi ügyintézőként ismer­hette meg belülről is a település működtetésének a titkait. ■ „Az egyik legnagyobb el­határozásom az volt, hogy javítsuk Tarna­szentmiklós arculatát ”- Amikor 2006-ban elindultam a választáson és sikerült nyer­nem, az egyik legnagyobb elhatá­rozásom az volt, hogy Tarna­szentmiklós település arculatát javítanunk kell. Tudnivaló, hogy egy elöregedett község vagyunk, ugyanakkor települnek be Buda­pestről és nagyobb városokból is emberek, és ezek az új lakosok nem mindig gondozzák a házu­kat, valamint azok környékét. Ez is közrejátszik abban, hogy időn­ként úgy tűnik: egy „elgazosodott település” lettünk - fogalmazott Molnár Lászlóné. A polgármester asszony sze­rint a legfontosabb elképzelését, azt a bizonyos arculatjavítást si­került is megvalósítani a 2006 óta hátrahagyott négy esztendő alatt. Nagyon sokat parkosítot­tak például, két éven keresztül pályáztak sikeresen a Heves Me­gyei Közalapítványtól fákra, hí­jákra. Természetesen más fej­lesztések is történtek a faluban.- Egy új ravatalozó építése is szerepelt a választások idején meghirdetett gazdasági progra­momban, amit sikerült megvaló­Szécsi Ernő korábban 12 éven át volt társadalmi tanácselnö­ke, majd 8 esztendőn keresz­tül polgármestere a falunak, ugyancsak tiszteletdíj nélkül. Ma az egykor 300 főt foglal­koztató Metalloglobus tarna- szentmiklósi telepének keres­kedelmi, műszaki vezetője.- Ma már csak tíz ember dolgozik a cégnél. Lát-e esélyt újbóli növekedésre?- A Metalloglobus színesfém begyűjtésére szakosodott ugyan, de számos területen próbálkozunk. Ezek közé tarto­zik a gabonatárolás, hiszen 12 ezer tonna tárolási kapacitá­sunk van. Ezt ki kellene hasz­nálnunk, hisz első osztályú kö­rülmények között, kiváló gép­parkkal, tapasztalt szakembe­rekkel dolgozunk. De a fémipa­ri területen is kiváló szakembe­reink vannak. Nem véletlenül: a cég megbecsüli dolgozóit.- Vannak nevesíthető aka­dályai a kitörésnek?- A szállítási körülmények mindenképp ide tartoznak. Korábban a vízi útvonal is szó­ba jött, mára csak a közút ma­radt. Nem egy külföldi partne­rünk azért nem jött, mert szembesült azzal a ténnyel, hogy milyen út vezet ide. Ad­dig nem kellene autópályákat építeni, míg az alsóbbrendű utak ilyen állapotban vannak.- Milyen az együttműködé­sük az önkormányzattal?- Nagyon jó, és ez még arra az időre vezethető vissza, ami­kor társadalmi vezetőként dol­goztam a hivatalban, a Me- talloglobusnál pedig vezetői beosztásban. A napokban átadott ravatalozó. A polgármesteri program legfontosabb eleme volt a megvalósítása. Szécsi Ernő még ma is lát esélyt a fellen­dülésre. saját erőből még 6,2 millió forin­tot kénytelen volt hozzátenni a pályázati összeghez.- Nekünk a pályázati önerő nem jelentett problémát, mert 25 millió forint fejlesztési forrá­sunk volt. Most már fogy ugyan, mert fizetjük a számlákat és a beruházások számláit. A pályá­zatoknál ugyanakkor vannak gondok, mégpedig az, hogy nem mindegyiket írják ki a kistelepü­lések által is elérhető módon. Példaként említhetem, hogy óvodafelújításra szerettünk vol­na pályázni, ám nem tehettük, mert csoportszámhoz volt kötve, és a mi intézményünkben az elő­írtnál kevesebb működik. A la­kosságszám megkötése is okoz nehézségeket, miután mi ezer fő alatt vagyunk, nem minden pá­lyázatban tudunk részt venni. A polgármester asszony to­vábbi eredményekről is beszá­molt: nyertek például iskola-óvo­da infrastruktúra-fejlesztésre másfél millió forintot még 2008- ban. 2009-ben energiatakaré­kosra cserélhettek ki 256 darab lámpatestet. Egymillió forintból - a CBA és a Procter & Gamble támogatásával - felújították a játszóteret, egy helyi vállalkozó pedig 500 ezer forintért vásárolt oda egy játszóeszközt. A játszó­hely egyébként egy korábban el­gazosodott, mára azonban már gyönyörűen karbantartott erdő­részen található. Az önkormányzat intézményei jól teljesítenek tarnaszentmiklós polgár- mestere, MOLNÁR LÁSZLÓNÉ (képünkön) maximálisan elé­gedett az intézményeik mun­kájával. Ennek az értékelés­nek azért is nagy a sú­lya, mert ma a település legnagyobb munkáltató­ja maga a hivatal De akár úgy is fogalmaz­hatunk, hogy más munkáltató nincs is a faluban, a vállalkozók pe­dig kényszer- vállalkozók. Az egyik meghatározó intézmény természetesen az is­kola. Tamaszentmiklóson az 1978-as körzetesítés óta felső tagozat nem működik. Előbb Hevesre jártak a gyerekek, most viszont már a kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Is­kola fogadja a felsősöket, ahová iskolabusz szállítja őket. A háziorvosuk 2008-ban balesetben bekövetkezett halála után mostanra sike­rült megoldani a betegellátást is: dr. SzucsikZsolt gyógyít a faluban. i.%2 Vona Dénesné TAGISKOLA-IGAZGATÓ Újvári Elemérné IDŐSEK KLUBJA VEZETŐJE Tóth Andrásné HÁZI BETEGÁPOLÓ Garancz Géza VÁLLALKOZÓ Vona Dénes KÉPVISELŐ, ÜGYVEZETŐ IGAZGATÓ A 32 évvel ezelőtti körzetesítés óta nincs felső tagozat a falu­ban. A célunk az volt, hogy leg­alább az alsó tagozatot megtartsuk, a gyerekeknek barátságos második ott­hont biztosít­sunk. Ehhez a feltételek adottak, szakmailag jól képzett pedagógusaink vannak, akik a szabadidős tevékenységet is szervezik. Három éve jött létre az intézményi társulás a kiskö­rei Vásárhelyi Pál Általános Is­kolával, az pedig megnyugtató, hogy az önkormányzat azóta is figyel ránk. Huszonnégy éve vezetem a klu­bot. Az a baj, hogy kevesen ma­radtunk. Évente 3-4-en meghal­nak, ugyan­ennyi idős em­bert elvisznek magukhoz a gyerekeik. Mindössze 17- en vagyunk, de minden héten kétszer rend­szeresen összejövünk. A klub jö­vőjével kapcsolatban nagyratörő terveket nem szövögetünk, hatal­mas célokat nem tűzünk ki ma­gunk elé, ellenben amíg bírjuk, csináljuk. Az természetesen fon­tos számunkra, hogy az önkor­mányzattól a kezdetektől fogva minden segítséget megkaptunk. m Egészségügyi ellátás tekinteté­ben Hevesvezekénnyel „közös­ködünk”. Nagy probléma, hogy a rossz utak mi­att igen körül­ményes a köz­lekedés a fal­vak között. A saját környe­zetem, az egészségügyi és a szociális ellátás terén nem lehet pana­szom: megoldott a háziorvosi el­látás, a rendelő felszereltsége pe­dig a környező településekhez hasonlítva első osztályú. Az idő­sek szociális ellátása jól műkö­dik. Lehet, hogy még bővíteni is kellene, mert sok az egyedül élő, segítségre szoruló. Én itt születtem, azóta is itt élek. A vállalkozásomat 12 esztende­je csinálom, de a mostanihoz ha­sonló nehéz helyzet még nem volt. En­nek egyik oka, hogy elörege­dőben, kihaló­ban van a falu, akik pedig be­jönnek, nem képviselnek igazi vásárlóerőt. Azért optimista vagyok, mert az ember mindig bizakodik. Aki akar, az csak megél. Vagyunk néhányan, akik keményen dol­gozunk, és talpon is maradunk. Én itt vagyok otthon, nem való­színű, hogy el tudnék vagy el akarnék máshová menni, t A két községben működő, 80 főt foglalkoztató Pélyi Tiszatáj Ag­rár Zrt. amely állatte­nyésztéssel és növényter­mesztéssel foglalkozik - legnagyobb si­kere, hogy még ilyen gaz­dasági helyzetben is munkát tud adni viszonylag sok embernek. Ez a vidék nagyon szegény, egye­düli kiugrási pont a mezőgazda­ság lehet. A főid megművelésé­vel, a gazdálkodással arra kell törekedni, hogy a megtermelt ja­vakat itt, helyben is próbáljuk meg feldolgozni, eladni. t

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents