Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-17 / 165. szám

2010. JÚLIUS 17., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP/ 5 MEGYEI KÖRKÉP sem nem kifogásolt bor Folytatás az 1. oldalról- Évente mintegy 3-400 hektoli­ter bort termelünk, sem ezelőtt, sem az esetet követő ellenőrzé­sen nem találtak kifogásolniva­lót az intézet munkatársai a pin­cészetünkben - mondta kérdé­sünkre Farsang Tibor. - Váratla­nul ért az eset, hiszen mindig a bortörvényt betartva dolgozunk. Elfogadva a vizsgálat eredmé­nyét, befizettem a 90 ezer forintos bírságot. - A borból sem palack­ba, sem kereskedelmi forgalomba' nem került. A kifogásolt tételt pe­dig az intézet munkatársai előtt megsemmisítettük. Az adott bor­ból egyébként a többit, mintegy 23 hektoliternyit kifogástalan mi­nőségűnek ítélték a szakemberek- fűzte hozzá a borász. ■ Kemény bírságok az orvhorgászok megfékezésére Nem pihennek a nyáron a hal­őrök a Tiszán és a Tisza-tavon, s ez jelentős összegekbe kerül az orvhorgászoknak. Egy budapesti lakost például 10 ezer forintra bír­ságoltak, emellett három hónap­ra a horgászattól is eltiltották a Tiszai Vízirendészeti Rendőrka­pitányság feljelentése alapján. Az illető ugyanis tiltott helyen, a szi­vattyúház vízátemelő zsilipjén horgászott. Egy poroszlói lakosra állami jegy és területi engedély nélküli horgászatért 30 ezer forint halvé­delmi bírságot szabtak ki, őt egy évre tiltották el az állami horgász­jegy vásárlásától. Sokkal többe került a tiszai kiruccanása annak a tiszafüredi lakosnak, aki álla­mi horgászjegy és területi enge­dély nélkül, tiltott módon, gereb­lyéző módszerrel akart halat fog­ni. Őt 130 ezer forint halvédelmi bírságra büntették, és szintén egy évre eltiltották az állami hor­gászjegy vásárlásától is. A Szolnokhoz közeli Nagykörű határában is tetten értek egy orv­halász társaságot, csónakjukat, hálójukat és egyetlen halból álló zsákmányukat lefoglalták. A raj­taütés a Tisza áradásakor rendre feltöltődő, Anyita-tóként ismert területen történt, ami a telek­könyvben szántóként szerepel.« Nyugdíjasok széles sávon NYÁRI EGYETEM és haladók az információs sztrádán A világháló ezernyi érdekességet rejt, minél magabiztosabban használják, annál több ismeret, szórakoztató tartalom forrása lehet. Az idén is megrendezi in­gyenes nyári egyetemét időskorúaknak az egri fő­iskola. A szeniorok szá­mítógép-használatot, internetes ismereteket sa­játítanak el kezdő és ha­ladó szinten. Sike Sándor Amikor megérkezünk az Eszter- házy Károly Főiskola Egészség­ház utcai épületében lévő Városi Információs Portálhoz (VIP), épp a nyugdíjasok Senior Egyeteme délutáni, haladóknak meghirde­tett foglalkozásába csöppenünk, amit Szabó Attila végzett infor­matikus-könyvtáros vezet. Attila - aki web-programozóként tanul még a főiskolán - munkáját egy másik hallgató is segíti, s az elő­adás témája, hogy miként hasz­nálhatjuk a leghatékonyabban a . manapság legnépszerűbb internetes keresőt, és mi minden­re - dokumentumok készítésére, képek megosztására, cseve­gésre - használhatjuk a ' Google egyéb szolgáltatásait. Elnézve a „katedra” túlol- a»—•'*' dalán lévő arcokat, megái- SŰM lapíthatjuk: az internettel most már mélyebben ismerkedő i nyugdíjas „diákok” ha nem is & mindig értik jó negyven évvel fi-1 atalabb tanárukat, de elfogadják 1 amit mond, mert ebben a témá- Jp ban ő a „professzor”. Kristonné fpfe Bakos Magdolna, a testnevelés tanszék oktatója azért iratkozott be a Senior Egyetemre, hogy ta­nuljon még egy kicsit „számítógé­pül”, illetve a már meglévő régi is­mereteket felelevenítse.- A munkámhoz alapszinten kötelező kezelni a rendszert, de egy kicsit többet sze­retnék tudni. A tanszéken felhasz­nálói szinten is­merni kell a szá­mítógépet és az internetet A mes­ter tanárképzésben például már digitális portfoliót keli készíte­nünk a hallgatók számára - fogal­maz Magdolna, aki - ha már szó­ba jött - elmondta azt is: a tan­szék örömmel készül a mester- képzésre, és nagyon népszerűek is a szakjaik. Idén adták ki telje­sen önállóan az első diplomákat. Korábban a Testneve­A kezdő csoport­ban a cél, hogy a hallgatók elsajátít sák a számítógép alaphasználatát. lési Egyetemmel közös képzést folytattak Egerben, de a diplomát a TE adta ki. Németh Istvánné nyugdíjas­ként a biztosítási szakmából ér­kezett, mert szerette volna az internetet jobban megismerni és használni. A szomszédasszo­nyától tudta meg a lehetőséget, illetve hírportálunkon, a HEOL-on is olva­sott róla. Nem bán­ta meg, hogy jelentkezett, mert már az első napokban rengeteg újdonsággal megismerkedhetett. Kállai Sándor már évek óta nyugdíjas, korábban a Bervában dolgozott. Már tavaly is itt volt, akkor a Heves Megyei Hírlapból értesült a lehetőségről. Úgy vélte, hogy a géphez most már jobban ért, de számára fontos a társaság is. - ló itt, és tanulunk is sokat. ír­Egyre mélyebbre ásnak a világhálón SZABÓ ATTILA (ké­pünkön) a hala­dó csoport munkájáról:- A haladó csoportban már próbá­lom a számí­tógép egyéb be­állításait is megmutatni. Máraz r internetre is „felmerészked­tünk”. Bár a hallgatóság nagy része internetezett már vala­mikor, de szeretném, ha biz­tonságosabban mozognának a hálón. Az interneten elérhe­tő hasznos szolgáltatásokat igyekszünk nekik bemutatni. Ilyen például az elektronikus bankolás vagy az ingyenesen elérhető azonnali üzenetküldő szolgáltatások széles köre. ni, gépelni, böngészni tudok, e- mail címem van, tudok leveleket küldeni, most pedig tovább sze­retnék lépni egy kicsit - ecseteli a férfi.- Három héten át tartanak a foglalkozások, amelyek kétórá­sak, van kezdő és haladó csoport. Én vagyok az oktató, és van egy segítőm* - összegzi tömören Atti­la a kurzus tudnivalóit. Megtud­juk tőle azt is, a kezdő csoport „tananyaga” a számítógép alap­szintű használata: hogyan kell bekapcsolni, milyen részei van­nak a számítógépnek, illetve az egyszerűbb’ fájlkezelési művele­tekkel is megismerkednek. A kezdő kurzust az „koronázza majd meg", hogy létrehoznak a hallgatóknak egy-egy e-mail cí­met, és ennek segítségével egy­másnak próbálnak üzeneteket küldeni. Dr. Kis-Tóth Lajos, az EKF álta­lános és fejlesztési rektorhelyet­tese szerint az idősek számára azért hirdetik meg évek óta a nyá­ri kurzust, mert ennek a korosz­tálynak száz tagjából csak négy­öt használja a világhálót. Ez az arány az Égyesült Államokban például 50 százalék fölötti. - Tisztában vagyunk azzal, hogy különböző csoportok eltérő mó­don és eltérő céllal használják az infokommunikációs technológiá­kat, de úgy gondoljuk, hogy ezen szolgáltatások csökkenthetik az idősek elszigeteltség-érzését is - mondotta dr. Kis-Tóth Lajos. Meghódították a hírős várost a hevesiek Az év végéig láthatóak a Kecs­keméti Népi Iparművészeti Múzeumban a hevesi Csillag­virág Népművészeti Egyesület alkotóinak munkái. A „Palóc- földi örökség” című tárlatról és a sikerekről Pataki Miklósnét, az egyesület veze­tőjét kérdeztük.- Mi látható a kiállításon?- Az egyesület mestereinek palócföldi szőttesei, hímzései. Mintegy 70 alkotást vittünk június végén Kecskemétre, amelyek az állandó kiállítás mellett most a kupolaterem­ben láthatóak. Gyönyörű tár­lat, nagyon örülünk, hogy az ország más pontján is bemu­tatkozhatunk.- Nem ez az egyetlen siker, amiről az utóbbi időben be­számolhatnak.- Június végén alkotóink si­kerrel szerepeltek a három­évente Mezőkövesden meg­rendezett Országos Kis Jankó Bori Hímzőpályázaton. A két díj egyikét kaptuk. Külön szépsége az eredménynek, hogy a bírálóbizottság tagjai nem tudtak dönteni, így mind a négyen - Kovács Ferencné, Erdélyi Istvánné, Vermes Lajosné és én is - megkaptuk az elismerő oklevelet és a hoz­zá járó. plakettet. Megtisztelő Mezőkövesden nem matyó­ként elismerésben részesülni.- A sikerek persze további munkára sarkallnak. >vú- Egy kivételével minden munkánkat befogadták az egri Élő Népművészeti Kiállításra. Ezek között edények és búto­rok is vannak. Emellett termé­szetesen idén is készülünk a Mesterségek Ünnepére.« P. A. Pataki Miklósné: fel­adtuk a leckét a bírálóbizott- ' A lakók szerint az ipari park felelős a belvízért Bár már hetek óta levonultak az áradások az árvíz sújtotta hatva­ni utcákban, azonban még min­dig vannak olyan házak, ahol a pincében áll a víz, valamint a Liszt Ferenc utca mögötti terüle­ten még mindig látható a felszí­nen a belvíz. Hatvani informáci­ók szerint a homokzsákok még mindig kint vannak az érintett utcában. A lakók azt mondják, szerintük szándékosan nem vit­ték el a zsákokat, hátha újabb veszélyhelyzet alakul ki a közel­jövőben. Hasonló belvízi problémákkal küzdenek a Kölcsey utcában is, ahol a gyakran félméteres víz miatt nem tudnak visszapakolni a pincéikbe. Az érintett területe­ken élők szerint a környéken so­ha nem volt hasonló probléma addig, amíg be nem települt az ipari park. Az üggyel kapcsolatban Ré­vész Péter, a hatvani polgármes­teri hivatal gazdasági főosztály- vezetője elmondta: a szükséges engedélyek, mint például az épí­tési hatóság vagy a vízügyi igaz­gatóság engedélye nélkül egyet­len vállalkozás sem költözhetett be az ipari parkba. Ráadásul a felszíni vízelvezetéshez nagy ka­pacitású árokrendszert építettek ki a területre. Éppen ezért a fő­osztályvezető véleménye szerint a hatvani belvízhelyzet kialaku­lásához nincs köze az ipari park elhelyezkedésének. ■ Kocsmazene szól vasárnap a tóparton Hatodik alkalommal tartják meg július 18-án a kiskörei szabad strandon a kocsmazenészek ta­lálkozóját. A vasárnap reggel 9 órakor kezdődő vigasság műso­rában a helybeli zenészek és együttesek mellett fellép többek között a sárospataki Székely Gá­bor, a budapesti Magyar Gábor Johnny, a soltvadkerti Inteam ze­nekar. Hagyományosan visszatér a színpadra a mezőtárkányi Ar­cok Álruhában nevű amatőr színtársulat számos tagja is. Mint az esemény szervezője, Lipták Pál elmondta, a hangula­tos kocsmazene nemcsak a ta­lálkozó résztvevőit, hanem a hétvégi strandolókat is szóra­koztatja majd. ■ Biennálé. Az EKMK-Forrás Gyermek- és Ifjúsági Ház Galériájában még lát­ható a Nemzetközi Kárpát Gyermek- és Ifjúsági Grafikai Biennálé öt év díja­zott anyagának válogatott kiállítása. A tárlatot július 27-éig tekinthetik meg az érdeklődők. A tehetséggondozó vizuális programot tíz éve indították öt országban, nemzetközi alkotótáborokat szervezve. Magyarországon csak Egerben látható a válogatott anyag, amiben egri alkotó munkája is látható, nevezetesen Hlavács Éva, az Eventus diákjának könyvillusztrációja. Lengyelek is részt vesznek a táborban Közép-Európa 20. századi törté­nete lesz a fő témája a július 19. és 24. között immár 13. alkalom­mal megrendezendő kárpát-me­dencei történelemtanár-tábor­nak. A mátrafüredi Mátra Szak­képző Iskolában idén 114, köz­tük 12 lengyelországi tanár vesz részt. A rendezvény célja a pe­dagógusok szakmai továbbkép­zése, valamint emberi és intéz­ményi kapcsolatok kialakítása. Az egyhetes program során a neves történészek mellett elő­adást tart még többek között Harrach Péter, Jeszenszky Gé­za, Szili Katalin, Takaró Mihály, Vona Gábor. A szakmai progra­mok mellett a tanárok a Mátrá­val is megismerkednek. ■

Next

/
Thumbnails
Contents