Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-16 / 164. szám

2010. JÚLIUS 16., PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP A tánc kifogyhatatlan örömforrás Balogh Ágnes Átadja a gyerekeknek az Erdélyben gyűjtött kincseket Változások: Jung László vezeti ismét az Egererdőt Jjmbere Létezhet-e szerencsésebb ember, mint aki azzal ke­resi a kenyerét, amit a leginkább szeret? Balogh Ágnesnek az a munkája, ami a hobbija: néptánc. Négyessy Zita- Titkon megfigyeltem az ar­cát, amikor a növendékei szín­padra léptek az egri Dobó té­ren, a nemzetközi gyermek- néptánctalálkozón. Mondha­tom, olyan szeretetet sugárzott feléjük, mintha mindegyikük­nek az anyukája volna.- Tényleg szeretem őket - ne­veti el magát Ági. - Óvodásko­ruktól foglalkozom velük, sőt újabban a Lépegetők csoportjá­ban már az 1 - 2 éveseket is ta­nítom énekelni, táncolni.- Nem túl korai ez számuk­ra?- A fiaim, Ádám és Máté is velem voltak, amikor a gyes ide­jén megalakítottam a Szederin­da néptáncegyüttest. Nem óvo­dába jártak, hanem a próbákra. Emlékszem, hogy egy alkalom­mal Tarnamérán volt a tánctábo­runk. Vittük magunkkal a járó­kát, kitettük a fa alá, ott szunyó­kált a hat hónapos Máté, s a pró­baterem ablakából figyeltük, mi­közben körbe táncoltunk. Valaki mindig rálátott a csoportból, így nem történhetett vele baj. A fér­jem is táncos, magától értetődő volt, hogy a gyerekeink népzenét hallgattak születésüktől kezdve.- És mikor alakult ki Önben a tánc iránti rajongás?- Szintén gyerekkorban. A szüleim jókedvű, vidám embe­rek, gyakran énekeltek otthon. Mi hár­man, testvérek ezt tartottuk természe­tesnek, kö­vetendő­nek. Aztán a hetvenes, nyolcvanas években ma­gával raga dott a tánc ház-mozga lom. szeresen jártunk Erdélybe, hogy eltanul­juk az eredeti lépéseket.- Ela az emlékeim nem csalnak, akkoriban nem volt ez egy ve­szélytelen vállalko­zás...- Valóban kalandos utazások voltak. Előfor­Balogh Ágnes szerint minden magyar embernek tudnia kellene a magyar táncokat dúlt, hogy végig álltunk a vona­ton, mert hiába váltottunk hely­jegyet, jött a milícia, s felállított minket. Nem akadékoskodhat­tunk, mert féltettük az útleve­lünket, attól tartottunk, hogy évekig nem mehetünk majd vissza. A néprajzkutató Kallós Zoli bácsinál volt a törzshe­lyünk, tőle kaptuk a híreket: hol tartanak épp esküvőt vagy ke­resztelőt, ahol tanulhatunk. Az egyik faluból a másikba gyalog vagy szekéren jutottunk el, ak­kor még nem volt autónk. Lenyű­gözött a táj, az emberek, a vise­letűk. A legkedvesebb falumban, Széken bő ujjú, fehér vászoning­ben, szilvakék mellényben, fejü­kön a jellegzetes szalmaka­lapban arattak, az asszo­nyok sok szoknyát hordtak. Ma már ott sem látunk ilyet. Esetleg a szoknya még meg- •* '* . vvan, de az és mellény helyett mintás kínai pamutpóló a felsőrész.- A Forrásban szer­vezett napközis tábo­rokban meglehetősen gaz­dag a kínálat. Modern tán­cot éppúgy választhatnak a gyerekek, mint néptáncot. Mi­vel magyarázható, hogy az előbbire többen jelentkeztek, mint az utóbbira?- A gyerek amíg kicsi, oda megy, ahová a szülei viszik. Ha a felnőttek idegen­kednek a népze­nétől, ha haszno­sabbnak gondol­ják a gyereknek a karatét, akkor a fiúk is „cikinek", „lányosnak” titulálják a nép­táncot. Pedig annál férfiasabb „sportot”, mint eljárni a le­gényest, keresve sem talá­■ Annál férfiasabb „sportot”, mint eljárni a legé­nyest, keresve sem találunk. Névjegy BALOGH ÁGNES SZÜLETÉSI HELYE: Eger DIPLOMÁT SZERZETT: Színház- és Filmművészeti Főiskolán, bábszínész Tagja volt a Bar­tók táncegyüttesnek, alapító tagja az egri Lajthának, s megalapította a Szederindát. munkahelyei: Harlekin Bábszínház, Gárdonyi Géza Színház. Hosszú évek óta szabadúszó. 2000- BEN Eger város Tánc- művészeti Nívódíjjal jutal­mazta. 2001- ben a Szederinda Zágrábban a Nemzetközi Néptáncfesztivál Nívódíját nyerte el. lünk. A bajorok nem restellik fel­venni a bőrből készült shortot, nálunk az idős emberek sem hajlandók viseletben menni a templomba. Ma már az is gondot okoz, ha az együttes tagjainak szeretnénk megvarratni a fellépőruhát. Egyszerűen nem kaphatók hozzá kellékek. Ki gyárt manapság farkasfogat, ami a szegőhöz elengedheteüen? Meggyőződésem, hogy minden magyarnak tudnia kellene a ma­gyar táncokat Győrben 600 tagú a néptáncegyesület. Itt Egerben alig 100. Ez elkeserítő.- És mi az, ami boldoggá te­szi?- Amikor részt veszünk a cso­porttal egy nemzetközi fesztivá­lon, Törökországtól Finnorszá­gig sok helyütt megfordultunk, akkor érzem, hogy nemcsak önma­gamért vagyok je­len, nemcsak Egert, hanem az or­szágot is képvise­lem. Ma is szeretek táncolni. Élményt, megtisztulást ad. Az életem a tánc, és boldog vagyok, hogy ezt átadhattam a gyerekeimnek. Átalakította huszonöt olyan cég vezetését a Magyar Fejlesztési Bank Zrt. (MFB), amelyekben ő gyakorolja a tulajdonosi jogokat. A változtatások részeként az Egererdő Zrt. élére Dr. Jung Lász­lót nevezték ki. Ő korábban már irányította a társaságot, majd mostanáig általános és termelési vezérigazgató-helyettese volt. Ugyancsak megyénket érintő hír, hogy Rosta Gyula, a Mátrafüredi Erdészet vezetője ezután a Zala- erdő Erdészeti Zrt. élén dolgozik majd, míg a Felsőtárkányi Erdé­szet eddigi vezetőjét, Zay Ador­jánt az Északerdő Erdőgazdasági Zrt. vezetőjévé nevezték ki. Az MFB a társaságok igazgató­ságait megszüntette, tagjaikat visszahívta. A változtatással ösz- szesen 102 igazgatósági tagság szűnt meg véglegesen. Az igazga­tóság jogkörét mostantól minden­hol egyetlen felelős vezető - ve­zérigazgató, illetve ügyvezető - gyakorolja. Megújultak a cégek felügyelőbizottságai is, az eddigi összesen 108 felügyelőbizottsági tag helyett 75-en látnak el ilyen feladatot, amiért - az eddigiekkel ellentétben - nem kapnak tiszte­letdíjat. ■ Két megyei jegyzőt tüntetett ki a miniszterelnök Címzetes főjegyzői címet adomá­nyozott a miniszterelnök dr. Be­kecs Andrea, Mátraszentímre és dr. Percze Tünde, Nagyréde jegy­zőjének. Az elismeréshez a tele­pülések képviselő-testületeinek beleegyezése, majd a regionális közigazgatási hivatal és a Jogá­szok Országos Szövetsége jóvá­hagyása is kellett. Orbán Viktor az illetékes miniszterek együttes javaslatára adományozta a címet. Címzetes főjegyzői kinevezésben idén összesen 19 városi és közsé­gi jegyző részesült. ■ A gyakorlatorientált minőségi szakképzést célozták meg émor-tiszk Eredményesen pályáztak az európai uniós pénzekért, eszközökkel és programokkal gyarapodtak A két éve alakult Észak-magyar­országi Szakképzés-szervezési Nonprofit Kiemelkedően Köz­hasznú Zrt. (ÉMOR-TISZK) több­éves előkészítő munka után kezdte meg működését - tudtuk meg Csomós Tamás vezérigaz­gatótól, aki elmondta: az előké­szítés gesztora a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskola volt A társaság szervezésekor az idegenforgalom-vendéglátás, a kereskedelem-marketing, az ag­rár-, illetve alapfokú művészeti oktatás területeit vették figye­lembe, és ehhez keresték meg a szóba jöhető szakközépiskolákat és szakképző intézményeket. így alakult ki a mai struktúra, amelyben alapítóként van jelen Tokaj város önkormányzata, a Károly Róbert Főiskola, Lőrinci önkormányzata, Heves város ön- kormányzata, a miskolci Európa Szakközépiskola, illetve az isko­lát fenntartó alapítvány és a Grassalkovich Alapítványi Isko­la. Időközben a füzesabonyi ön- kormányzat, illetve az általa fenntartott Remenyik szakkö­zépiskola, valamint a budapesti Novoschool Alapítvány és isko­lája került még be a részvénytár­saságot alkotó körbe. A társaság a szakképzés presztízsének helyreállítását, ezen belül is a gyakorlati képzés fejlesztését tűzte zászlajára cé­lul. Ezen feladatokhoz kapcsoló­dóan európai uniós pályázatok jelentek meg sorra mind hu­mánerőforrás-fejlesztés, mind pedig infrastrukturális fejlesz­tés területén.- Két pályázati körben, egy TÁMOP- és egy TlOP-pályázaton indultunk, mind a kettőn nyer­tünk. A TÁMOP-ban magának a rendszernek a kialakítását, fenn­tartását vállaltuk, illetve létre­hoztunk egy szakértői adatbá­zist és kiépítettünk egy pályakö­vetési rendszert, ami a szakmai vizsgák utáni életpályát próbál­ja nyomon követni. A TIOP- pályázaton belül az iskolák gya­Csomós Tamás, a társaság vezérigazgatója Nemzeti Fejlesztési Ügynökség NfÜ Ttfu%1fl.gov.hu « www.hfu.hu Uj ftftSSS&f­A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. korlati oktatásához szükséges eszközök fejlesztését, új eszkö­zök beszerzését és egy beruhá­zást, a Tokajban létesülő új tan­szálloda építését vállaltuk - fo­galmazott Csomós Tamás. Ez utóbbi egy olyan komplex oktatási központ, amelyben a ta­nulók „élesben” tudják a szállo­dai és a kereskedelmi tevékeny­ségeket gyakorolni. Az említet­teken túl folyamatban van a mi­nőségbiztosítási rendszer egysé­gesítése, egy ISO-alapú minőség- biztosítási rendszer kiépítése. Napirenden van a felnőttképzé­si akkreditáció, a felnőttképzési rendszer beindítása és újraindí­tása is - tudtuk meg.- A most aktuális legfontosabb feladataink két területre irányul­nak: szeretnénk egy olyan kép­zést elindítani, ami gyakorlatori­entált, és azokat a hallgatókat érinti, akik már szakmunkás- vizsgával rendelkeznek. A má­sik, hogy viszonylag sok olyan intézményünk van, ahol magas a hátrányos helyzetű diákok szá­ma, ezért egy olyan nevelési ta­nácsadási rendszert akarunk ki­építeni - a Heves Megyei Peda­gógiai Intézettel és a Heves Me­gyei Nevelési Tanácsadóval kö­zösen -, amely a pályaválasztás­ban, a pályaorientációban, a hát­rányos helyzetű diákok felkaro­lásában nyújt nagy segítséget - mondotta az ÉMOR-TISZK vezér- igazgatója. ▲ TÁMOP-2.2.3-07/2-2F-2008-0001 Értékteremtő Vállalkozások HA ÖN IS SZERETNÉ A CÍMET ELNYERNI, A PÁLYÁZAT RÉSZLETEIRŐL ÉRDEKLŐDJÖN KIADÓNKNÁL A 06/36/513-633-AS SZÁMON, Heves Megyei ' Kereskedelmi és Iparkamara Vállalkozók és Munkáltatók _____ # H EVES ~.HIRIAP VIRNEi Helyből a legjobb

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents