Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-02 / 152. szám
2010. JÚLIUS 2„ PÉNTEK - HEVES MEGYEI HÍRLAP EGER 5 Az ovikban több, az iskolákban kevesebb lesz a gyermek Új attrakciókkal lép elő Eger turizmus Elsősorban a műemlék épületek rehabilitációjára fókuszált a város A 2010/2011-es tanév előkészítésének részeként 25 egri közoktatási intézmény mutatószámait tekintette át a város közgyűlése. Eszerint a tizenhárom önálló városi napközi otthonos óvodában indítandó 77 csoportban a gyer- mekösszlétszám 1769-ről 1875 főre növekszik. Ez azt jelenti, hogy a mögöttünk hagyott tanév 22,9 fő/csoport mutatószámához képest a következő évben ez az érték már 24,3 fő/csoport lesz. ■ Tovább nő a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. Ami az általános iskolákat illeti: itt öt önálló intézményről van szó, a mutatókat pedig - az előző évek tendenciáinak megfelelően - a csökkenés jellemzi: a tanuló- csoportok száma 162-ről 157-re módosul, a tanulólétszám pedig 3728-ról 3643 főre esik. Igaz - mutattak rá az illetékesek - ez a csökkenés már kisebb mértékű, mint a korábbi években volt, viszont ezen belül tovább nő a hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek aránya. A hét egri középfokú nevelésioktatási intézményben a nappali oktatásban részt vevő tanulók száma a tavalyi 4981-ről várhatóan 4885 főre csökken, a középiskolai osztályok száma pedig 166,5 helyett 164 lesz. ■ Házon belül maradhat az Eger-Audit A megyeszékhely képviselő-tes- tülete egy évvel, 2011. június 30- áig meghosszabbította az Eger- Audit Kft.-vel a könyvvizsgálói feladatok ellátására 2007-ben kötött szerződését. A könyvvizsgáló cég 1995 óta látja el ezt a tevékenységet az egri önkormányzatnál. A polgármesteri hivatalnál emlékeztettek: a gazdasági iroda és az Eger-Audit Kft. között jó munkakapcsolat alakult ki az évek során, a cég - a könyv- vizsgálat mellett - adóügyekben és egyéb szakmai kérdésekben is segítséget nyújtott a Városházának. ■ Nagyszabású turisztikai fejlesztések előtt áll Eger: a 2010 és 2012 közti időszakra vonatkozó, összességében többmilliárdos beruházásokról a minap kapott tájékoztatást a város közgyűlése. illetve az érseki palota látogatóközpont beruházása közel egy- milliárd forint támogatási javaslattal. Ezek már „nevesített stádiumban” vannak; őszre kell a teljesen kidolgozott pályázati anyagot benyújtani. Az előbbinél a megye a pályázó, a város konzorciumi tagként 110 millió forintos önerővel vesz részt, az utóbbinál pedig az Érseki Vagyonkezelő Központ a pályázó, Eger támogatóként jelenik itt meg - tette hozzá a polgármester. Ami pedig az úgynevezett turisztikai kis attrakciókat illeti: az önkormányzat a Szépasszony- völgyi Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont kialakítására 323 millió forintot nyert. Ennek elemei között szerepel a szabadtéri színpad, a turisztikai látogatóközpont, a kulturális örökségi emlékhely, az interaktív bemutató- Többéves előkészítő munka előzte meg a jelenlegi pályázati hullámot: már 2004-2005 tájától formálódtak a programok tanulmánytervei. A kiindulópont az üresen álló vagy megüresedő, esetenként kifejezetten rossz állapotban lévő műemlék épületek hasznosítási lehetőségeinek felmérése volt. E körben lehet megemlíteni egyebek mellett a Trinitárius-templom, a Buttler- ház, a Tűzoltó múzeum esetét, vagy éppen a várrekonstrukció folytatásának kérdését. De még régebbi példát is lehet hozni: a „Város a város alatt” project és a Valide szultána fürdő rekonstrukciójának ügye már a ’90-es évek derekán is napirenden szerepelt. Azaz korántsem ad hoc fejlesztésekről van szó, hanem alaposan megfontolt, körbejárt programokról. Minderről Habis László, Eger polgármestere beszélt a Hírlapnak annak kapcsán, hogy épp a legutóbbi ülésén tárgyalta a közgyűlés a város 2010-2012 között tervezett turisztikai fejlesztéseit taglaló tájékoztatót. A polgármester emlékeztetett: az üyen irányú fejlesztéseknek is hazánk 2004-es uniós csatlakozása adott igazán nagy lökést. Az akkortól elérhető lehetőségekre Eger elsősorban a műemlékek rehabilitációjának akcióterveivel „jelentkezettbe", melyeknek köszönhetően a 2007-ben kezdődött uniós költségvetési ciklussal megnyíló pályázati forrásoknak pedig már felkészülten, kellően előkészített programokkal futott neki.- A most induló két legnagyobb project az Egri Vár turisztikai attrakcióinak fejlesztése másfél milliárd ? forintos támogatási javaslattal, hely, az ügyességi kalandpark és az ökoturisztikai központ. Habis László szavai szerint a Márai Aktív Turisztikai Látogatóközpont a völgy kínálatában - a hagyományos ökoturisztikai és a boros célcsoportok mellett - mindenekelőtt a családosok és az iskolai csoportok számára kíván állandóan megújuló turisztikai és szabadidős vonzerő és élmény lenni. A „kis attrakciók” közé tartozik az EVAT Zrt. a Tűzoltó Múzeum pályázata is, amely több mint 215 millió forintnyi támogatást könyvelhetett el. E projekt az egri Tűzoltó Múzeum, turisztikai vonzerejének növelését célozza. E sorban a harmadik program a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központ létrehozásáról szól, amelyet az Alapítvány a Komplex Kultúrakutatásért valósít meg, és amely a maximális, 500 millió forintos támogatásban részesül. Az elsősorban turisztikai attrakcióként kommunikálható kiállítások mellett - húzta alá a város első embere - fontos szerepet kap majd a létesítményben a képző- és médiaművészet elméleti és pedagógiai aspektusa, miután a működtető alapítvány kutatási bázist és innovatív múzeumpedagógiai lehetőségeket is kínál itt. - A várhatóan két év múlva induló projekt olyan újfajta köztérhasználati modelleket is generál, amely a fényenergia és fényművészet alkalmazásával átfogalmazza a belváros arculatát. Az elsősorban fiatal alkotók fantáziáját kiteljesítő elképzelés a város „átszínezésé- vel”, a fényfestés és -játék alkalmazásaival művészeti, urbanisztikai és turisztikai programot is eredményezhet, amely a Kepes- projektnek a város egészére történő kiterjesztését célozhatja - hangsúlyozta Habis László. Elhangzott: a projektelemek áttekintése előre vetíti egy, a Tűzoltó Múzeumtól a Líceumig terjedő „múzeum utca” kialakításának lehetőségét is. Az így létrejövő új „termék" különleges, sokszínű szolgáltatást nyújtó egyedi attrakcióként vezethető be a nemzetközi turisztikai piacon. ■ Nem ad hoc fejlesztésekről van szó, hanem alaposan megfontolt, körbejárt programokról. Már a következő lépéseken gondolkodnak Az Ifjúsági Ház ad majd otthont a Kepes György Nemzetközi Művészeti Központnak. A program 500 millió forintos támogatásban részesül. A város a turisztikai fejlesztések terén is már a következő lépéseken gondolkodik. - Fontosnak tartjuk a külterületi pincesorok, igya Kőlyuktető, a Kőporos, a Kistályai úti, illetve a Felnémeti sorok rehabilitációját is - jelentette ki HABIS LÁSZLÓ (képünkön). Mint ugyanis az egri polgármester emlékeztetett, ezen részek közművesítettsége jelenleg igencsak hiányos, és szükség van a zöldfelületek növelésére, esetleg a parkosításra is. A másik - régóta húzódó - ügy a „Város a város alatt” program felújítása, újragondolása, hiszen a kazamata-rendszerben rejlő lehetőségekről nem mondhat le Egér, ennek kiaknázása is közös érdek. Az említetteken túl a Trinitárius- templom rekonstrukciója szintén központi kérdés, erre is pályázatiforrást kell találnia a városnak - tette hozzá. ÖSSZEÁLLÍTÁSUNK EGER VÁROS ÖNKORMÁNYZATÁNAK TÁMOGATÁSÁVAL KÉSZÜLT Fúzióra készül a Vízmű a dél-borsodi társasággal A pedagógia megújítása is fontos kompetenciám ér és Jobban nyomon követhetőek a térbeli, időbeli változások is A Heves Megyei Vízmű Zrt. átalakulásáról is döntött az egri közgyűlés a legutóbbi ülésén. Hazai viszonylatban is egyedülálló a Heves Megyei Vízmű Zrt., valamint a Dél-borsodi Víz-és Csatornamű Kft. egyesülési szándéka. A Dél-borsodi Vízmű magas színvonalú, stabil gazdasági háttérrel rendelkező, eredményesen gazdálkodó társaság. A beolvadást követően a Heves Megyei Vízmű Zrt. az ország harmadik legnagyobb lakosságszámmal rendelkező, önkormányzati tulajdonú vízműve lesz, az ellátandó terület 25 településsel bővül. A Városházától kapott információk szerint a beolvadó társaság tagjai a behozott vagyon arányában részesednek a kibocsájtandó új részvényekből. Eszerint Eger tulajdoni részaránya az átalakulást követően a jelenlegi 27,59 százalékról 25,32 százalékra csökken, de a részvények száma 21,5 százalékkal nő. A Dél-borsodi Víz- és Csatornamű Kft. a továbbiakban Délborsodi Üzemegységként működik. Az egyesülést követően a társaság saját vagyona 3,5 milliárd forint lesz, a mérleg főösszeg pedig 6,7 milliárdra nő, ezáltal tőkeerősebbé válik. A Heves Megyei Vízmű Zrt. közgyűlése még tárgyal az átalakulásról, és ha jóváhagyja a beolvadást, akkor szeptember 1-jétől az egyesülés létrejön. ■ A különböző tudásmérések viszonylag új keletűek Magyarországon, másutt viszont már korábban felismerték ezek fontosságát, hiszen általuk jobban nyomon követhetőek a térbeli, illetve az időbeli változások, a fejlődés irányvonalai. - A hazai iskolák megítélése kapcsán általában azt volt szokás mondani, hogy az oktatás „poroszos”, illetve hogy a tananyagot ugyan alapvetően jól elsajátították a diákok, ám a megszerzett tudás alkalmazása, új ismeretek szerzésére való felhasználása már kevésbé eredményes. Minderről dr. Sípos Mihály, az egri önkormányzat oktatási bizottságának elnöke beszélt annak kapcsán, hogy a közgyűlés elé a napokban került a városi fenntartású oktatási intézmények tavalyi kompetenciamérésének eredménye. Mint rámutatott, egyre inkább felértékelődik a megszerzett tudás hatékony alkalmazása, illetve egyre nagyobb figyelem irányul az ilyen jellegű készségek fejlesztésére, mérésére. Eger élen jár e törekvések megvalósításában, a tapasztalatok kiértékelésében, ekképp nem pusztán a sok oktatási intézménye miatt érdemli ki az „iskolaváros” titulust, hanem a pedagógia megújí■ Az egTi iskolák állják az összehasonlítást. 3 0 4 u 1 £ Dr. Sípos Mihály: - A megszerzett tudást alkalmazni is tudni kell tását célzó törekvések miatt is. - A 2008/2009-es tanévet záró, matematikára és szövegértésre vonatkozó, több évfolyamon is elvégzett kompetenciamérés eredményei alapján szerencsére elmondhatjuk: azon oktatási intézményeinkben, ahol zömmel egri diákok tanulnak, jellemzően az országos átlagnál jobb eredmények születtek, de a környező települések tanulóit befogadó iskoláinkban is az átlag körüliek a mutatók. Összességében tehát ki lehet jelenteni: a városi iskolák állják az összehasonlítást, egyedül talán szakiskoláink esetében lehet gyengébb eredményekről beszélni - tette hozzá dr. Sípos Mihály. ■