Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-14 / 162. szám
2010. JÚLIUS 14., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Újra adómentes adakozás Egyre szélesebb körből kerülnek ki a segítségre szorulók. A segélyek, adományok tizenegy százaléka jut az Észak-magyarországi Régióba. Egri kistérségi társulás: zárt ülésen visszavont vezetői megbízás Információink szerint indoklás nélkül, azonnali hatállyal visszavonták Kovács Attila, az Egri Kistérségi Többcélú Társulás munkaszervezet vezetőjének és kistérségi irodavezetőjének megbízását. Az erről szóló döntést - Habis László elnök javaslatára - csütörtöki zárt ülésén hozta meg a társulathoz tartozó 17 település polgármestereiből álló elnökség. ■ Kovács Attila tíz éve, a társulás megalakulása óta töltötte be hivatalát. Úgy tudjuk, a döntéshez kétharmados többségre volt szükség. A vezetői megbízás visszavonásával egy időben az érintettel - aki éppen tíz esztendeje, a társulás létrejöttétől tölti be ezt a hivatalt - egyeztetések folytak a számára felajánlott munkakörről, majd a felek úgy döntöttek, hogy közös megegyezéssel felbontják a munkaviszonyt. Miközben Kovács Attila távozik a szervezettől, ezen a héten még köztisztviselőként segíti az átadás-átvételt. A feladatokat ideiglenes megbízással a jelenlegi belső ellenőrzési vezető, Vasas Lajosné látja el. Szerettük volna megtudni a felmentés okát, ám a zárt ülésre tekintettel Habis László, Eger polgármestere nem adhatott tájékoztatást. ■ Lángok miatt volt forróság a szaunában A szarvaskői Nyugodó-dűlő egyik házához riasztották tegnap hajnalban az egri tűzoltókat, ahol egy alagsori szauna kapott lángra. A házban öten voltak, de senkinek nem esett baja, időben el tudták hagyni az épületet. A két szerrel kivonuló tűzoltók megfékezték a lángokat, amelyek az elsődleges vizsgálat eredménye szerint valamilyen elektromos hiba miatt csaptak fel. A szaunát egyébként nem használták, amikor a tűz keletkezett. A kár több százezer forintra becsülhető - számolt be a történtekről Mérai Péter tű. főhadnagy, az Egri Hivatásos Önkormányzati Tűzoltóság szóvivője. ■ Ahogy az árvizek után az építőanyagok gyűjtéséhez, a lakóházak berendezéséhez adhat lökést a természetbeni adományok adómentessé tétele, úgy a hétköznapi szegénység elleni küzdelem is profitál belőle. Kovács János A segítő szervezetek régi panaszát orvosolta az országgyűlés, amikor eltörölte a tárgyi és szolgáltatásbeli adományok utáni áfa-fizetési kötelezettséget. A nonprofit szektor véleménye szerint a három éve bevezetett áfa-kötelezés méltánytalan és megalapozatlan volt, rövidlátásról árulkodott, miközben Magyarországon az egyénileg jóté- konykodók támogatása addig is minimális volt. A karitatív szervezetek az elmúlt években folyamatosan lobbiztak az adójogi könnyítésekért, de legalább a régi minimális kedvezmény visszaállításáért.- Sajnálatos, hogy egy árvíznek és egy kormányváltásnak kellett bekövetkeznie ahhoz, hogy megváltozzon a helyzet - mondta el Gortva József. A Magyar Vöröskereszt Heves Megyei Szervezetének titkára hozzátette: érezhetően visszavetette a cégek adományozó kedvét a korábbi kedvezőtlen adószabályozás, így most ha nem is ugrásszerű, de mindenképp növekvő támogatásokkal és támogatói körrel számolhatnak majd. Ez mindenképp növeli az érintett vállalkozások presztízsét és segíti a közhasznú és kiemelten közhasznú civilszervezetek munkáját. Most elsősorban az árvíz utáni újjáépítésekhez szükséges építőanyag-felajánlásokat könnyítheti meg a kedvező változás, de a hétköznapokban több adomány juthat majd a nélkülözők széles körének is - fogalmazott a Vöröskereszt megyei titkára. Heves megyében egyébként mintegy fél tucat állandó adományozó céggel áll kapcsolatban a Vöröskereszt.- Nagy kiesést jelentett szervezetünk, a Magyar Katolikus Karitász számára a korábbi szabályozás, amit azok is megérezték, akik addig számíthattak ránk, hiszen így nekik is kevesebb jutott - hangsúlyozta Árvái Ferenc, az Egri Fő- egyházmegyei Karitász igazgatója.- Mindenképp pozitív jelzés az adakozók számára - erősíti meg a változás kapcsán Tajcs Ferenc, a Létminimum Alatt Élők Társaságának (LAET) megyei elnöke, az országos szervezet alel- nöke is, aki szerint az adományok szempontjából talán az elmúlt 16 év legnehezebb időszaka a mostani, noha a közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató A KSH adatai szerint a magyar nonprofit szektor - benne a segítő szervezetek - valamivel több mint 58 ezer szervezetéből minden harmadik Közép Magyarországon működik, a Dunántúlra 31, az Észak- és a Dél-Alföldre 24, Észak-Magyar- országra pedig 11 százalék jut. A nonprofit szektor bevételeinek összege megközelíti a 900 milliárd forintot: ennek több mint harmada állami táaz emberek segíteni akarása. A megyei elnök az adományok után megfizettetett áfa-t is az adakozó kedv csökkenésének egyik okaként említette. A szervezetben kizárólag önkéntesek dolgoznak, s a rászorulók életkörülményeit ruházati cikkekkel, élelmiszerekkel, bútorokkal igyekeznek javítani. A LAÉT megyei elnöke úgy látja: a pétervásárai és a hevesi térségben él a legtöbb rászoruló. A húszas korosztálytól a hatvanévesekig ma már a népesség minden csoportja megtalálható a segítségre szorulók között. A legnagyobb probléma a munkanélküliség, a biztos megélhetés és az otthon hiánya. mogatás, magánadakozásból pedig közel 130 milliárd folyik be. A pénzek, adományok 95 százalékával azonban a szervezetek mindössze 18 százaléka gazdálkodhat. A természetbeni juttatások összege hozzávetőleg nyolcvanmilliárd forint. Ezeknek a cégektől, magánszemélyektől, egyéb helyről érkező adományoknak a háromnegyede közvetlenül a rászorulókhoz került. ■ A közelmúlt elemi csapásai nyomán biztató az emberek segíteni akarása. Adományok közvetlenül a rászorulókhoz EGYPERCES INTERJÚ Sikeres volt a fesztivál a kovácsházért A hét végén tartották a helyi kovácsház felújítására rendezett fesztivált Mikófalván. A hagyományteremtő jótékony- sági rendezvényt sikeresnek minősítette Szinok Gábor szervező.- Jó hangulatú két nap van mögöttünk, ha az eredetileg kitűzött célhoz szükséges ősz- szeg, a felújításhoz nélkülözhetetlen műszaki-kiviteli tervek elkészítéséhez kellő másfél millió forint ezúttal nem is gyűlt össze, legfeljebb annak mintegy a harmada. De kezdetnek eredményes volt a Mikófeszt. A műemlék teljes felújítása egyébként 23 millióba kerül.- A településen hogyan fogadták a kezdeményezést?- Pozitív volt a fogadtatása. Az esemény után többen is gratuláltak, és az önkormányzattól, a polgármestertől is kaptunk dicséretet, a tisztaságért is. A jövőben legfeljebb annyit csinálnánk másként, hogy jobban megnézzük, mikor nem ütközik majd a program a környék egyéb rendezvényeivel.- Mi lesz a folytatás?- Augusztusban lesz még egy kisebb, bensőségesebb jótékonysági tábortűz. Jövőre pedig egy nagyobb, két és fél, háromnapos fesztivált tervezünk olyan előadókkal, mint a Kormorán vagy az Ossián. S Koltai Gábor produkcióját, a Napba öltözött lányt is bemutatnánk. Emellett szeretnénk egy Guinness-rekordot is fölállítani, a kárpát-medencei kovácsok találkozójával és versengésével. ■ K. J. Szinok Gábor: jövőre Guinness- rekordot is Minden falu őrizze meg a kitelepítettek emlékét A művész valóságfeletti jószívűsége kiállítás Mónos Jenő szürrealista képei az Eger Hotelben láthatók Úgy indultak el ma 59 éve a kitelepítettek Budapestről, hogy nem tudhatták, hová viszi őket a vonat. Közülük 31 család Mikófalvára került, hogy ott a ku- lákoknak kikiáltott emberek befogadják őket saját házaikba, s közösen nyomorogjanak. A kommunista diktatúra jog- és tulajdonvesztésre ítélt több mint 5 ezer családot, 994 famíliának Heves megyei településeket jelöltek ki lakhelyül. Sokakat deportáltak Besenyőtelekre, Tarnaleleszre, Poroszlóra, hogy csak a legtöbbeket fogadó falvakat említsük. A hatalom embertelenségét kislányként átélő Voloncs Gáborné kezdeményezésére Mikófalván emlékoszlopot avattak tavaly, hálaként a ki- telepítettektől a befogadóknak. A hét végén ismét visszatértek néhányan, s virágot vittek az obeliszkhez. Az asszony arra készül, hogy jövőre, a kitelepítések kezdetének 60. évfordulóján, egymást megkeresve, közös összefogással helyezzenek el minden érintett faluban egy márványtáblát. Figyelmeztesse az is az utókort, hogy soha többé ne lehessen ember- és jogellenes diktatúra, senki ne követhessen el hasonló embertelenséget. Azért ragaszkodik ehhez, mert hamarosan már senki sem él azok közül, akik beszélhetnének személyes tapasztalataikról a fiataloknak. ■ N. Z. Mónos Jenő kiállítását az elmúlt hét végén nyitották meg az Eger Hotel emeleti galériájában. A szálloda még 2009-ben indított útjára egy kiállítássorozatot, amelynek minden második hónapjában egy-egy új művész mutatkozik be a közönségnek. A közel egyéves hagyományt most az Izlandon élő magyar származású festőművész folytatja, aki legnagyobb mesterének a szürrealizmus atyját, Salvador Dalit tekinti. Hazaérkezéskor Mónos lenőt nemcsak a barátai és a rokonai várják, hanem egy festőállvány is: leginkább itthon szokott festeni. Különleges asszociációkat feltáró műalkotásaiban a természettel való viszony, az emberAz Izlandon élő Mónos Jenő legnagyobb mesterének Salvador Dalit tekinti központúság és a tudatalatti világ csodái fedezhetők fel. Szakadatlanul gyűjti az élményeket, amelyekből a szellemisége táplálkozik.- Mónos Jenő a valóságnál is valóbb dolgokat fest meg, ám mindeközben egy jobb és szebb világról is álmodik - mondta Teleki Klára, a tárlatot bemutató művészetpártoló. - Bátran halad előre a maga kijelölte úton, miközben egy nemes cél hajtja: megfogni a kezeket, segíteni a rászorulókon. Mónos Jenő kiállításai ugyanis egyben jótékonysági rendezvények is. A festményei egy hónapon át tekinthetők meg a hotel galériájában. ■ Sz. V. 0.
