Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)
2010-07-13 / 161. szám
2010. JÚLIUS 13., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Megújulásra vár anyanyelvűnk útkeresés Tucatjával, olykor válogatás nélkül fogadunk be idegen szavakat Nyelvújító játék a Hírlappal A sajtónak (médiának?) is felelőssége a nyelv szókincsének, hangzásvilágának megőrzése. Ezért játékot indítunk azzal a szándékkal, hogy olvasóink közreműködésével minél több idegen szónak találjuk meg a magyar megfelelőjét. Első kérdésünket keresse csütörtöki számunkban. Az öthetes játék legjobbjai nyelvművelő ajándékcsomagot kapnak. ről beszélünk, holott helyesen kórházi ágyról van szó, férőhelyek istállókban vannak. Gyakran kínáljuk az ételt a fogyasz- szon szóval, holott fogyasztani a hűtőszekrény szokott áramot. X GYORSSZAVAZAS II Szükség van-e az általánossá vált Idegen szavak magyarítására? Szavazzon hírportálunkon /• ma 16 óráig: HE0L.hu é/ A szavazás eredményét a holnapi számunkban közöljük. Igencsak fülelni kellene annak, aki egy Árpád-kori magyarral találkozna, hogy értse a szavát. Ekkora időtáv sem szükséges a bonyodalmakhoz, hiszen nagyanyáinknak már most fejtörést okoz unokáik szóhasználata. Szuromi Rita Egy nép szókincsét nehéz összegezni és pontosan megállapítani, hiszen mire a végére érnénk, már megannyi új kifejezés gazdagítaná. Különösen igaz ez a globalizáció és az internet világában; már meg sem kíséreljük magyarítani a mindennapi használatba bekerült szavakat. Pedig bőven lenne miről gondolkodni.- Az 1508-as Döbrentei Kódex példák kiváló sorával szolgál változó nyelvünkre - jelzi dr. Csiffáry Gergely történész. - Mohács előtt a gyógyul szavunk helyett a vigaszik, az áldomás helyett az áldás, a betegek helyett a kórok szavakat alkalmaztuk. A székelyek nyelvhasználatában ma is tovább élnek ősi szó- kapcsolatok, hiszen a tüzet csinál helyett azt mondják, tüzet tesz. A nyelvújítás korában Kazinczy fellépése egy százéves folyamat betetőzése volt. A nyelvújítás akkor kulcskérdés volt ahhoz, hogy nyelvünk betölthesse a polgári fejlődésben reá váró szerepet, hogy a feledésbe merült szókincs és kifejezéskészlet felújításával, új szavak alkotásával alkalmassá váljék a polgári gondolatok, eszmék, érzelmek és a műveltség hordozására. Az üzleti világ is vonzza az idegen szavakat, jobbára divatból. Shoppingolunk a plázákban, ahelyett, hogy vásárolgatnánk az üzletházakban. Meg sem próbáljuk megtalálni a szavak magyar megfelelőit Régi magyar szavak és jelentésük ■ Ápol - csókol m Kispénz - fillér m Törkely - moslék m Varsa - háló ■ Tikmony - tojás m Alit - vél (ige) A történész emlékeztet rá: egy általános iskolába kerülő gyermek nagyjából 2000 szót- AZ UTÓBBI időben eltűntek a nyelvművelő műsorok, mintha már kísérletet sem tennénk arra, hogy megpróbáljunk nyelvünk idegen hatásain árrá lenni - mondja csiffáry Gergely (képünkön). - A nyelv- művelés korában számtalan technika létezett arra, hogyan lehet magyarosítani egy-egy idegen szót. Elő lehetett keresni régi magyar szavakat, mint az aggastyán, az ajánlat, az áradat. Megosztott jelentésű szavakból lehetett egy jelentést megtartani. Példa erre a hölgy szavunk, mely egyaránt jelentett menyétet és úrinőt, vagy a szén szavunk, melynek kettős jelentéséből, a parázsból és a szénből az utóbbi maradt meg. Helynévből, a Pest megyei Alag-ból alkották meg az alagút szavunkat. Működött a szó- összerántás is, így lett a cső és az orr szavunkból a csőr, a híg és az anyag szóból a higany. Vagyis csupán fantázia és akarat kérdése, hogy bevásárló- központba járunk-e vásárolni vagy plázázni megyünk. Wellness-szállodát keresünk-e az interneten, vagy élményfürdő után nézünk a világhálón? Azon pedig már végképp nem kell csodálkozni, ha egy középkori lovag kezet akarna „apol”;-ni, hiszen a nagyszülők sem mindig értik, ha unokájuk „esetei” a komputeren... Szóösszerántással keletkezett szavak ■ Híg+anyag=higany m Cső+orr=csőr m Talp+alj=talaj ■ Könnyű+elméjű=könnyelmű m l.evegő+ég=lég m Zengő+tambura=zongora használ, egy serdülőkorú 6-7 ezret, egy értelmiségi 50 ezer körülit, míg a nagy írók akár efölötti szóval is biztonsággal bánnak. Csupán becsült adatok vannak arra, hogy a magyar nyelv 1-1,06 millió szót tartalmaz, habár ebből is csupán negyedmillió kerül be egy kétkötetes nyelvi szótárba.- Nem az a nagy gond, hogy nyelvünket idegen szavak terhelik, ez önmagában egy természetes folyamat eredménye. Sokkal inkább elgondolkodtató, hogy meg sem próbáljuk megtalálni egy-egy szó magyar megfelelőjét - folytatja a történész. - Ilyen a curling sportág, aminek senki sem próbál magyar megfelelőt találni. A snowboard-ról már tudjuk, hogy hódeszka, mégis az idegen változat honosodott meg. Plázákba járunk vásárolni, az interneten csetelünk, emailt írunk és SMS-t fogadunk. Adatainkat pendrive-on hordozzuk, holott a szó kínálja magát fordításra: átíró, átvivő szerkezet. A történész-levéltáros szerint mindezek mellett tetten érhető a nyelv torzulása is: kórházi férőhelyEGYPERCES INTERJÚ Szerelmese vagyok az Egri Bikavérnek Idén Schmitt Pál nyitotta meg a Bikavér-ünnepet. Még pénteken, az egri megnyitót megelőzően adott interjút lapunknak az Országgyűlés elnöke, megválasztott köztársasági elnök.- Számos elfoglaltsága mellett mégis elvállalta az ünnep fővédnökségét és megnyitóját is. Miért tartotta fontosnak jelenlétét a rendezvényen?- Még az év elején megígértem Habis László egri polgár- mesternek, hogy eljövök. Szívem csücske Eger, mindig szívesen jövök ide.- Önt tavaly megválasztották az „egri bor nagykövetének”. Milyen feladatokat rótt e tisztség Önre?- Szép terveim voltak; annak idején például, európai parlamenti képviselőként, majd alelnökként is kizárólag egri borokkal fogadtam a vendégeimet. Később, a Parlament elnökeként azt is terveztem, versenyt írok ki a „Parlament bora” címért. E feladatokat most majd megpróbálom utódaimra testálni. Ugyanakkor meggyőződésem: a jó bornak is kell a cégér. Hivatalba lépésem után a legmagasabb szinten kell majd képviselnem a magyar bor érdekeit is.- Milyen tapasztalatokat szerzett eddig a borvidék zászlósbora, az Egri Bikavér tekintetében?- Be kell vallanom, én az Egri Bikavér szerelmese vagyok. Arról sem szabad elfeledkezni ugyanakkor, hogy jó évjárat, remek szakember és megfelelő körülmények is kellenek ahhoz, hogy kiváló borok kerülhessenek a poharainkba. Mindenki a földre, bankrablás jogerős Négy és fél év az egri postahivatal támadójának Kisfecskék a bélelt kosárban madármentés Az eresz alól verte le a vihar a fészküket Folytatás az 1. oldalról Ami a büntethetőség szempontjából a legfontosabb kérdés, arra a szakértő egyértelmű válasza az volt, hogy Gáspár Zoltán nem elmebeteg, tudatzavarban, gyengeelméjűségben nem szenved. A postarablás időpontjában sem volt büntethetőségét kizáró állapotban. A pszichológus szakértő ugyanakkor úgy találta, hogy a vádlott számos személyiségjegye részben magyarázatot ad arra, hogy miért is ment be gázpisztollyal a kezében a kispostára: „... tartástalan, sodorható, befolyásolható, fokozottan szenzitív, túlértékelésre hajlamos személyiség”. Kiderült a vizsgálatok során, hogy az említetteken túl egy éretlen, hiányos önismeretű, konfliktuskezelési nehézségekkel küszködő, morális fellazulásra hajlamos emberről van szó. A cselekmény egész gyorsan játszódott le azon a februári napon. A fekete kendőt, siltes sapkát viselő férfi fejére húzta a kapucnit, pisztolyát az egyik alkalmazottra fogta, majd azt mondta a bent lévőknek, hogy feküdjenek a földre, mert bankrablás történik. Amíg azonban a zacskó átadásával és a pénz követelésével volt elfoglalva, az ügyfelek kisurrantak a postáról, sőt egyikük később a kocsijáig követte a 154 ezer forinttal távozó rablót. Még a kocsija rendszámát is felírta, így nem volt nehéz nyomára bukkanni alig 400 méterre a postától, s a kocsi csomagtartójában elbújva találtak rá a rendőrök. A bíróság végül nagyon nyomatékos enyhítő körülményként értékelte a beismerő vallomást, a büntetlen előéletet és a megbánó magatartást. Méltányolta a kár megtérülését is, és azt is figyelembe vette, hogy a vádlott személyiségzavarban szenved. A megyei bíróság súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy a vádlott készült a cselekményre, amit ráadásul fényes nappal, Eger belvárosában követett el, de a kiszabott büntetésen nem változtatott. ■ Bence, Zita és Martin gondoskodása révén a három közül két fióka túlélte a fészek pusztulását. A képgalériát keresse a HEOLhll hírportálon Igazi fecskék módjára tátják nagyra a szájukat, ha eljön a táplálkozás ideje. Evés után összebújva bóbiskolnak, ha pedig pisz- koíniuk kell, illendően kidugják a feneküket a puha ruhával bélelt kosárból. Ez lett ugyanis az otthona annak a három kisfecs- kének, amelyeknek az eresz alatti fészkét jó hete leverte a vihar. A káli Krisztián család tagjai a fűben találtak rá az ázott fiókákra, amelyeket szárított bolharákkal, szúnyoglárvával és léggyel kezdtek táplálni. A leggyengébbet nem tudták megmenteni, a másik kettő viszont már kirepülni készül, a kosár szélén billegve próbálgatják a szárnyaikat. ■ i
