Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-12 / 160. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚLIUS 12., HÉTFŐ FELSŐOKTATÁS Berekfürdőn mutatkoznak be a Varázstorony munkatársai A tavaszi Miskolci Kocsonya­fesztivál után június 12-18. kö­zött Berekfürdőn szerveznek kü­lönböző tudományos, ám egyút­tal szórakoztató programokat a Varázstorony munkatársai. Dr. Vida József, az EKF Fizika Tan­széke és a Varázstorony vezető­je azt hangsúlyozza: már a ko­rábbi kivonulásoknak is nagy si­kerük volt, ezért amíg lehetősé­gük lesz, szeretnék a természet- tudományok KÁROt). nepszerusi- 3 tését eb- V ben a for- ^ mában is w folytatni. ^ Jr A tervezett berekfürdői kitelepülés kapcsán megjegyezte: a Termé­szettudás Főiskolája projektben elnyert támogatás teszi lehető­vé, hogy egy hétig a főiskolán kí­vül lehessenek. A termálvíz miatt sok turistát vonzó Berekfürdőn a Művelődé­si Házban mindennap egy há­romórás bemutatót tartanak majd, érdekes kísérletekkel tar­kítva. Itt az előadások közben és után a közönség megismerked­het a fizikai kísérletek eszközei­vel éppúgy, mint a folyamatok magyarázataival. A strandfürdőn napközben folyékony nitrogén­nel végzett kísérletek bemutatá­sával próbálnak majd minél több embert kicsalogatni a medencé­ből, éjszaka pedig az iskola udva­rán lesznek csillagászati bemu­tatók - emelte ki Vida József. Természettudomány, másként. Ezernyi csoda a Varázstoronyban Az is a Varázstoronyhoz kap­csolódó hír, hogy bár a Líceum felújítása természetesen ennek az egységnek a működését is érinteni fogja, de idén még min­den bizonnyal zavartalanul láto­gathatják a turisták az évente 25-26 ezer vendéget vonzó tu­risztikai attrakciót. ■ Végzés után is figyelnek rájuk uniós projekt Diplomás Pályakövetési Rendszert működtet az egri főiskola Az EszterJiázy Károly Fő­iskolán már évekkel ez­előtt is készültek saját fel­mérések az oktatás ered­ményességéről. Most meg­nyílt a lehetőség a Diplo­más Pályakövetési Rend­szer teljes kiépítésére. A Diplomás Pályakövetési Rend­szer teljes kiépítésére az Eszter- házy Károly Főiskolán most nyílt lehetőség, a Nemzeti Fejlesztési Terv keretében tavaly elnyert több mint 200 millió forintos tá­mogatásnak köszönhetően. A célt jól mutatja a pályázat címe: Minő­ségi szolgáltatásokkal a jövő felső- oktatásáért az Eszterházy Károly Főiskolán. A támogatást a Társa­dalmi Megújulás Operatív Prog­ramban nyerte el az intézmény. ■ A Diplomás Pályakövető Rendszer kiépítése és egyre hatékonyabb mű­ködtetése egyaránt érde­ke minden intézménynek. Hosszas előkészítői munkát követően 2600 - egy, illetve há­rom éve a főiskolán végzett - dip­lomás hallgató kapott felkérést pályakövetési kérdőív kitöltésé­re. Arról kérdezték őket, hogy ho­gyan sikerült beilleszkedniük a munkaerőpiacon, jelenleg mi­lyen pozíciót töltenek be, és mi­ként tudták a felsőoktatásban megszerzett ismereteket haszno­sítani. A pályázat lehetővé tette, hogy további 6100 jelenlegi hall­gatót is megkérdezzenek - moti­vációs kérdőív formájában - ar­ról, hogy milyennek ítélik meg az oktatás színvonalát, vannak-e továbbtanulási terveik, vagy rög­tön a munkaerőpiacon kívánják kipróbálni magukat. A végzett hallgatóknak e-mailben küldték ki a kérdőívet, a motivációs kér­dőívet pedig a Neptun-rendsze- ren keresztül juttatták el. A kitöl­tési kedv serkentésére sorsolást hirdettek, mobiltelefonokat és nyomtatókat nyerhettek a válasz­adók. A kérdőív kitöltése egyéb­ként anonim módon zajlott, a sorsolás miatt kérték a nevet és az e-mail címet, de ezeket az ada­tokat csak a nyereményjátékhoz használták fel. A kérdőívekre a végzettek kö­zül 873-an (az összes megkérde­zett 33,58 százaléka), a jelenle­I BU A már végzetteket és jelenlegi hallgatóikat egyaránt bevonják a felmérésbe. Nagyobb aktivitást várva. A pályakövetési rendszer a szakember szemével A DPR eddigi országos tapaszta­latairól tartott konferencián LENGYELNÉ DR. MOLNÁR TÜNDE, a DPR egri szakmai vezetője is bemutatta az intézmény pálya­kutatási eredményeit. Az Educatio Nonprofit Kft. és a Budapesti Coninus Egyetem által közösen rendezett konfe­rencián első körben a főiskolát és az ottani DPR előzményeket vázolta, ezt követően tért át az intézmény saját kutatásának ismertetésére. Azokról az esz­közökről, így például a nyere­ményjátékokról is szót ejtett, amelyekkel a válaszadási haj­landóságot próbálták növelni. A problémák között említette, hogy a három éve végzettek alig harmadának tudják csak az e-mailcímét, s ez kétségkí­vül nehezítette a „megszólítá­sukat”, s ezzel az adatfelvételt. gi diákok közül 1697-en (27,8 százalék) válaszoltak. Érdekes tapasztalat' volt az e-mailben megkeresettek körében, hogy a válaszadók döntő többsége négy napon belül megküldte a vá­laszlevelét, csak elenyésző szám­ban érkezett ennél hosszabb idő után válaszlevél. A feldolgozott adatok között fi­gyelemre méltó a már EKF-es dip­lomával rendelkező hallgatók jö­vedelméről szóló adat, miszerint - egy kivételével - mindegyikő­jük nettó jövedelme 100 ezer fo­rint alatt van. A motivációs fel­mérésből többek között kiderült az is, hogy a diákok valamivel több mint kétharmada a saját szakterületén szeretne maradni, illetve minden negyedik válaszo­ló közeli szakterületen, ennek el­lenére a hallgatók többsége úgy érzi, hogy szüksége lenne továb­bi specializációra, ha el akar majd helyezkedni saját szakmájában. Tehát úgy gondolják a legtöbben, hogy a képzés során elsajátított ismereteken felül még szükséges néhány specifikus területen is ta­pasztalatot szerezniük, hogy megfeleljenek a munkaerőpiacon rájuk váró lehívásoknak. Ehhez köthető, hogy a hallgatók 77 szá­zaléka szeretne a diploma meg­szerzése után tovább tanulni. Mivel ko­rábban nem működött széles körű pályaköve­tési rend­szer a főis­kolán, a korábbi évfolyamokról kevés adat áll rendelkezésre. En­nek orvoslására a főiskolán idén létrehozták az ALUMNI öregdiák rendszert és adatbázist, amibe immár rendre bekerülnek a hall­gatók karrierjének adatai. Az első körben tapasztalt 30 százalék körüli kitöltési hajlan­dóságon is egyértelműen javítani kell majd, de a főiskola bízik ben­ne, hogy idővel kialakul a hallga­tókban az erősebb felelősségtu­dat, illetve a diákok egyre inkább ambíciót éreznek majd arra, hogy beleszólhassanak véleményük­kel a főiskola működésébe. Miu­tán ez az arány csak az első körös adatokat mutatja - s ráadásul a korábbi években alig-alig kellett kitölteni a hallgatóknak ilyen kér­dőíveket -, a következő felkérő le­vél is várhatóan növelni fogja még a válaszadók arányát. A Diplomás Pályakövető Rend­szer kiépítése és egyre hatéko­nyabb működtetése érdeke min­den intézménynek és az egész magyar felsőoktatásnak is. A fo­lyamatos visszacsatolások révén a képzési szerkezet hatékonyab­ban alakítható, s így javulhat az adott intézmény minőségbiztosí­tási rendszere, és több igényt szolgálhat ki a felsőoktatás. AZ OLDAL AZ ESZTERHÁZY KÁROLY FŐISKOLA KÖRZEMŰKÖDÉSÉVEL KÉSZÜLT Pályázati eredményesség, látványos fejlesztések távlatok Nagy lökést adnak az Ú] Magyarország Fejlesztési Tervben elnyerhető pénzek Az első Doktori Iskola indul az egri főiskolán Óriási verseny zajlik a magyar felsőoktatási intézmények kö­zött a fejlesztéseket célzó pályá­zati források kihasználásáért. Ebben a vetélkedésben az Eszterházy Károly Főiskola igen jól szerepel, hiszen az utóbbi időszakban több, az intézmény és a régió életében egyaránt egyedülálló fejlesztést, átépítést végezhetnek el a megszerzett tá­mogatások segítségével. Dr. Kis-Tóth Lajos, a főiskola általános és fejlesztési rektor­helyettese szerint ma elenged­hetetlen, hogy egy felsőoktatási intézmény pályázóképes le­gyen, vagyis megvalósítható, ki­dolgozott ötletekkel, elképzelé­sekkel rendelkezzen, amelyeket Dr. Kis-Tóth Lajos: fontos hogy pá­lyázatképes legyen egy intézmény a pályázatok segítségével meg­valósíthat. Az utóbbi időben az EKF-en futó beruházások közül dr. Kis- Tóth Lajos kiemelte a TIOP pá­lyázaton elnyert 5 milliárdos Lí­ceum-projektet. A TÁMOP prog­ramokban is jól szerepel a főis­kola, ezekből kettőt említett hangsúlyosan a rektorhelyettes. Elsőként a TÁMOP 4.1.1-es pá­lyázatot, amely megközelíti a 800 millió forintot, és elsősor­ban a vezetői-irányítás rendszer megújítására, a diplomás pálya­követési rendszer kiépítésére és a hallgatói szolgáltatások bőví­tésére helyezi a hangsúlyt. Ugyancsak értékes munka folyhat tananyagfejlesztést célzó pályázatok eredményeképp, er­re egy példa a kulturális örök­ség mesterszak borkultúra szakirányának tananyag-kidol­gozása. Ez más intézmények számára is elér­hető lesz, digitá­lis formában.. Az EKF a Természettudás fő­iskolája címet viselő 120 millió forintos TÁMOP pályázat pro­jektmenedzsere, dr. Szilágyi Ibolya azt emelte ki: a Termé­szettudományi Kar munkáját ez abban is segíti, hogy a már ed­dig is sikeres eseményeiket, kezdeményezéseiket bővítsék és újakkal egészítsék ki. A már eddig is sikeres Kutatók Éjsza­kája, Tudományos Szieszta mel­lett - többek között - tehetség- gondozó tábort szerveztek, és megrendezték a Botanika Hetét. Dr. Kis-Tóth Lajos és dr. Szi­lágyi Ibolya is úgy látja, to­vábbra is min­den bizonnyal meghatározó lesz az aktív pályázati tevékenység. A rektorhelyettes szerint ez ak­kor tölti be jól a szerepét, ha a pályázati kiírások jól igazodnak a magyar felsőoktatás távlati fej­lesztéséhez. ■ A Magyar Felsőoktatási Akkre- ditációs Bizottság július 2-ai döntése alapján beindulhat az Eszterházy Károly Főiskola első doktori képzése. Az EKF egye­temmé válásának útján meg­határozó állomásnak is nevez­hető határozatot a főiskola diplo­maosztóján jelentette be dr. Hauser Zoltán rektor. A Doktori Iskola egyelőre két programot indít: az 1526 és az 1711 közötti, és az 1918-tól nap­jainkig tartó időszakot kutatják. A harmadik, az oktató gárda cél­irányos fejlesztését követően ter­vezett program Magyarország Habsburg Birodalmon belüli, 1711 és 1918 közötti időszaká­val kíván foglalkozni. ■ ■ Az EKF kifejezetten sikeres a forrásokért folyó versenyben. ( >

Next

/
Thumbnails
Contents