Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-10 / 159. szám

2010. JÚLIUS 10., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP _______________________________________5 A hol még a helynek is zamata van Imola udvarház A szakma rendre elismeri, de a helyiek szeretete ennél is fontosabb Megosztják a lakókat a Faiskola úti társasház fái Az Egri Vár tövében lévő étterem hangulata a vendégek szerint páratlan 2010-ben Kelet-Magyaror- szág legjobb étterme lett. Ismét. Az Alexandra mér­tékadó éttermi kalauzának értékelése szerint az or­szág legjobb 12 étterme közt van, egyedüliként a régióból. De az Imola Ud­varház többre vágyik: ízei­vel, hangulatával a vendé­gek otthonává akar válni. A gasztronómia és a bor tisztele­te tíz évvel ezelőtt még csak sze­relem volt Tóth Imre életében. Si­keres építészmérnöki pályafutá­sába mégis logikusan illeszke­dett. Amikor aztán elgondolko­dott azon, hogyan hasznosítsa az Egri Vár kapujában álló udvarhá­zát, az vezette, ami mindig: hosz- szú távra, minőséget létrehozni, így született meg az ötlet egy olyan étteremről, amely - akár­csak egy szépen tervezett épület - hosszú évtizedekig mindenki számára ugyanazt jelenti, amit megálmodója kigondolt.- Szerettünk volna Egerben egy emblematikus helyet létre­hozni a gasztronómia terén, olyat, amely méltó a borvidék rangjához - mondta Tóth Imre, az Imola cégcsoport alapítója. - Ahol a legjobb egri borokkal egyenrangú minőségű ételeket kap a vendég. Cél, hogy az étel és a bor harmóniáját a legmagasabb szinten teremtsük meg. A törekvés minden jel szerint sikerrel járt. Nemcsak az Ale­xandra, de a Dining Guide Top ki­adványa, valamint a rangos bor­magazin, a Decanter tesztelői is többször megfordultak inkogni­tóban az Imolában az elmúlt hó­napokban és a legnagyobb tiszte­lettel írtak a konyha teljesítmé­nyéről és a családias hangulatról.- Az egyik ilyen éttermi teszt „Érezzük a törődést” címmel je­lent meg, ami nekem legalább annyit jelentett, mint a konyha dicsérete - mondta Tóth Imre. - Filozófiánk szerint ugyanis az Imolában a vendégközpontúsá­gon és az emberi kapcsolatokon van a hangsúly. Szeretnénk min­den hozzánk betérőt személye­sen ismerni, tudni a véleményü­ket, az ízlésüket, mert úgy érhet­jük el, hogy pontosan tudjuk, mi­re vágynak vendégeink. Nagyon örülünk, ha valaki úgy érzi, neki egy éttermi vacsora ünnep és eh­hez bennünket választ. Legjob­ban viszont annak örülnénk, ha visszatérő vendégeink lennének, akik naponta betérnek egy-két korty borra, egy baráti beszélge­tésre, vagy csak úgy megegyenek egy édességet, vagy este, ha nincs kedvük otthon főzni, egyenek ná­lunk egy tányér bablevest egy jó szelet kenyérrel, farmerben, póló­ban, ahogy jólesik. Mert fontos ugyan az országos elismertség, de azt szeretnénk, ha az egri em­berek nem csak büszkék lehet­nének ránk, hanem meg is sze­retnék az éttermünket. Az Imola nagy értéke ugyanis éppen az, hogy nemcsak olyan ételkülönlegességeket kínál, amit otthon nem tud elkészíteni az em­Egy hallgatag séf, aki helyett az illatos, ízletes ételei beszélnek és aki boldog, ha főzhet A SÉF, CETNER ATTILA (képünkön) két éve dolgozik az Imola csapa­tában. Azt mondja, még nem fordult vele elő, hogy reggel úgy éb­redt volna, hogy má nincs kedve főzni. A munkáját'ugyanis nem csupán mindennapos elfoglaltságnak tekinti, hanem egy olyan al­kotó tevékenységnek, amely betölti az életét „Nagyon szeretem a magyar kony­hát, azon nőttem fel - mondta.- Ha becsukom a szemem, a mai napig eszembe jut a nagymamám ételeinek az illa­ta, íze. Sokszor keresem ezeket a régi, kedves ízemlékeket, ha va­lami új ételt próbálok létrehozni és boldogság, ha sikerül. Nekem mindig boldogság ha főzök és legjobban azt szeretném, ha az éte­leim hasonló jó érzéseket okoznának a vendégeinknek. ” Cetner Attila legjobban azt szereti az Imolában, hogy úgy van stílu­sa az étteremnek, hogy közben a csapatból mindenkinek lehet sa­ját hangja is. Ő maga egyébként sze­rény ember, beszélni sem nagyon szeret, mert úgy gondolja, az ételei mindent elmondanak ar­ról, amit a konyháról gondol. Minden évszakban, sőt minden hónapban valami újat. bér, hanem frissen, szezonálisan olyan, akár egyszerű fogások is szerepelnek a szinte havonta vál­tozó étlapon, ami egy-egy elfelej­tett, házias ízt juttat a vendégek eszébe. Konyhája egyszerre kép­viseli a tájjelleget és a korszerű­séget. Nincs külföldi nyersanyag, amiből csak lehet, hazait válasz­tanak és egyre több regionális alapanyagot használnak. Ráadá­sul nemcsak az évszak, de a séfek hangulata is hozzátesz minden­nap valamit a hangulathoz. Tóth Imre azt mondja: a szak­ma hivatalos elismerései jelzik, jó úton járnak. Az igazi boldogsá­got azonban azok a visszajelzé­sek okozzák, amelyekre nem is számítanak. Minap egy színes magazinban írtak az Imoláról szépeket, de az is kellemes meg­lepetés, ha egy vendég ad hangot elégedettségének. Az interneten egy kritikus így összegezte ta­pasztalatait a bejegyzésében: „Ide, mindenképpen látogassa­nak el! Jobbét jelent, mint a szó, hogy megéri!” Megér egy próbát, hogy kide­rüljön, igaza volt-e? ▲ Évtizedek óta húzódik a vita az egyik egri, Faiskola úti, 38 laká­sos társasház környezetében lé­vő fák miatt. A lakók egy része óvja őket, másokat zavarnak a gyertyán-, nyír- és juharfák.- Egy fa kilenc ember oxigén­szükségletét biztosítja. Eleinte sokan védték őket, de többen el­kerültek innen vagy belefárad­tak a küzdelembe. Vannak, akik ■ Egyesek óvják a fákat, mások szerint csak gond van velük. ki akarják vágatni a fákat, mondván, hogy nem látnak tő­lük, korábban egy szép nyírt ki is vágattak - mondja Fülöp Fer- encné. - Buta fejjel elárultam, hogy ha egy fa lombkoronáját megritkítják, azt a gyökérzete is megsínyli, illeve ha borostyán­nal befuttatják, az idővel megöli a fát. Befuttatták, a második emeletig felért a borostyán. Amikor városi munkások galy- lyazni jöttek és már a koronáju­kat ritkították, amelyiken ten- gelice-fészek volt, szóltam, hagyják abba, költési idő van. Fülöpné hivatalokhoz, kör­nyezetvédőkhöz fordult, beszer­zett szakértői véleményt is dr. Lánszki Imre ökológustól a fák védelmében. Azt mondja, hiába értenek egyet vele a szakembe­rek, egyes szomszédokat nem tud meggyőzni.- Ezek értéktelen fák. Allergi­át okoznak, tavasszal nem győz­zük a termésüké, a „pörgettyű­ket” kiszedni a földből, emelik a gyökerükkel a járdát - közli egy másik lakó, Kelemen Tiborné. - Rengeteg a fa, ami a negyediken élőket nem zavarja, mert odasüt a nap, de mi a föld­szinten lakunk és itt sötét van. Sikerült most elérni, hogy előt­tünk két fát kigallyaztak, mert már a középső lakások ablakát verték az ágak. ■ Sz. K. Az Egri Bikavérről szól ez a hétvége a zászlósbor ünnepe Schmitt Pál: Nincs, aki ellentmondana a meghívásnak Folytatás az 1. oldalról Schmitt Pál megígérte: jövőre is eljön Egerbe. Ezután átnyújtotta Székely Ferencnek, a megyei sportmúzeum igazgatójának a Vancouver-i Téli Olimpán sport­vezetőként kapott fáklyát.- Másfél évtizede döntött úgy az önkormányzat, hogy meg kell szervezni egy rangos borgaszt­ronómiai fesztivált: a Bikavér­ünnep lett a nyár legfontosabb eseménye a városban. Ehhez já­rul idén, hogy 2010 a bor éve Egerben, hiszen büszkék va­gyunk az egri borászok sikerei­re, a termelők erőfeszítéseire - jelentette ki Habis László. A köszöntőket követően - a hagyományokhoz híven - a szakmai díjak, elismerések át­adásával folytatódott a Bikavér­ünnep. Először dr. Lőrincz György vehetett át oklevelet, majd a tavalyi esztendő egri sző- lőtermelőjeként Thummerer Vilmost szólították színpadra. Az év bortermelője ifj. Bolyki Já- nos lett, borgasztronómusa a noszvaji Magtár fogadót vezető Thummerer Éva-Bucsek And­rás páros. Az Eger Szőlő- és Bor­Harminc Bikavér és harminc ételkülönlegesség várja a Dobó térre látoga­tókat vasárnap estig A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon kultúrájáért járó érmet Dorkó Zsuzsanna televíziós újságíró­nak ítélték oda. Az ünnepen ve­hették át az idei Egri Borvidéki Borverseny díja­zottjai is az elis­meréseket. A májusi megmére­tésre 203 mintát neveztek a ter­melők, ebből 85 volt vörös, 52 Harminc Egri Bikavér és harminc hozzájuk illő ételkülönlegesség várja a borbarátokat. fehér és 14 rozé, az első forduló­ban 52 Egri Bikavért kóstoltak az ítészek - em­lékeztetett Tar­soly József. Ma is délután négykor nyitnak a sátrak, ekkor ad jazzkoncertet a Kovács Lin­da Quartett. Hattól az EU Borlo­vagrend Egri Bikavér Legátusa tart ünnepséget, majd - hét órá­tól - a Gajdos együttes koncert­jét hallgathatják a borbarátok. Este kilenctől pedig Herczeg Flóra „A celofán Nap meg a pa­pír Hold” címmel Presser Gá­bor dalaiból összeállított műso­ra következik. Vasárnap a Szent Donát Ün­nepség nyitja a programok so­rát: 14.30-kor Szent Donát szob­ránál könyörögnek a jó termé­sért a termelők, itt ad rövid mű­sort az Egri Csillagok és a Dobó Katica népdalkor is. A Dobó té­ren a zárónapon is négytől vár­ják a vendégeket a borászok és az éttermesek. 16.30-tól az Egri Csillagok népdalkor és az Agria cigányzenekar lép fel, hattól a borünnep legjobb ételének és legjobb Bikavérének járó elisme­rést adják át. Ekkor derül ki, ki nyerte az Egri Fehér Cuvée bor elnevezésére kiírt pályázatot, il­letve a Belvárosi Kereskedők Egyesülete által meghirdetett ki­rakatversenyt. 19 órától a Jazz Steps együttesé a színpad, fél ki­lenctől a futball-vb döntőjét néz­hetik meg kivetítőn a focirajon­gók. Az „II silenzio” várhatóan tízkor csendül fel. ■ Újdonság a BIO-PI Bikavér bioborászat Magyarország egyik kitörési pontja lehet Az egerszalóki Gajdos Pincészet a vilá­gon egyedülálló termékkel jelent meg a borpiacon. A cég a BCS (Bio Control System) technológiával vegyszermen­tesen termeli a bioszőlőt, majd ezt köve­tően, ebből készülő borait a Pl techno­lógiával kezeli. Ennek eredménye a megszokott ízeknél harmonikusabb, lá- gyabb ízvilág, amely ráadásul jobban ki­hozza a zamatokat és illatokat. A szak­emberek megítélése szerint is ugyanaz a bor egy Pl szűrést követően - eredeti jellemzőit megtartva - selymesebbé, ke­vésbé karcossá válik, ugyanakkor aro­mái sokkal teltebben érzékelhetők. Ezek a borok nagyobb mennyiség elfo­gyasztását teszik lehetővé, mivel hódító hatásuk sokkal kíméletesebb és szinte teljesen kizárják a másnaposságot Az elmondottakon túlmenően ezek a borok az egészségre is kedvező hatást fejtenek ki, hiszen a Pl technológiát Ja­pánban az egészséges élet meghosszab­bítása egyik fő eszközének tartják. Az egyre szaporodó szakirodalmi utalások a vörösboroknak az egészségre gyako­rolt egyre több kedvező hatását méltat­ják és e hatásokat a Pl technológia még fokozni tudja. A Kárpát-medencében a biotermelésnek különösen kedvező adottságai vannak. A bio termelés jelle­géből adódó termeléscsökkenés és mi­nőségromlás a BCS technológiával sike­resen kompenzálható, így valóban egy új lehetőséget nyit megamagyar gazdák előtt arra, hogy minél nagyobb piaco­kon, természetes módon előállított alap­anyagokból vegyszermentes eljárások­kal készített ételeket és italokat biztosít­hassanak az embereknek. A cég borai azonban nemcsak az egészséges életmód részeként fogják meghódítani a fogyasztókat, hanem mi­nőségükkel is toboroznak híveket A ter­més korlátozása révén a szőlő és a bor minőségét a felső kategóriában tartva a nem bio borokkal is felveszik a versenyt és egy újabb hungarikumként fogják fel­hívni a világ borivóinak figyelmét erre a különleges termékre. ELÉRHETŐSÉGEINK: 06 70424 3271,06 704243270, 06 30 202 9530 P1NCEMESTERKFT@GMAIL.COM GAJDOS@EGI.HU TÁJÉKOZTATÓ+ ÁRUSÍTÓHELYEK: ww.gajdospinceszet.hu 3300.EGER, EGRI CSILLAGOK U. 60. ▲

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents