Heves Megyei Hírlap, 2010. július (21. évfolyam, 151-177. szám)

2010-07-08 / 157. szám

6 2010. JÚLIUS 8., CSÜTÖRTÖK GAZDASÁG A BUX index 2010. július 7-én Nyitóérték: Záróérték: 21403 21661 15.30,8 Hew Vork-rO- tözsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010.07.07. Részvény Utolsó ár (Rj Változás (%) Millió Ft FHB 1 194 2,75 223 Richter 43 320 1,28 375 MTelekom 650 1,24 1255 PannErgy 819 1,23 9 Synergon 648 1,09 1 OTP 4 921 0,63 6 991 VESZTESEK forrás: bét Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Econet 102-2,85 23 KEG 249-2,35 15 TVK 2880-0,86 1 Émász 21475-0,06 0 A BUX index az elmúlt napokban BÉT-áruszekció (forint/tonna, 07.07.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 38 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 31 100 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. szeptember 39 000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 25 400 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 81 500 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. július 7-én €/Ft $/Ft CHF/Ft f f 285,28 226,95 213,82 0,00 Ft +0,47 Ft +0,30 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hő | Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHBJ 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank1 4,50 7,50 Ralffelsen Bank2 4,50 4,50 1 ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2 AKCIÓ 3 FOKOZÓDÓ 3x1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4 FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ *FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 07.07.) Vételi Eladási 1 Allianz Bank 277,63 291,87 Budapest Bank 276,14 293,22 CIB Bank 273,36 296,14 Citibank 273,38 296,16 Erste Bank 276,78 292,72 K&H Bank 276,50 292,44 MKB Bank 277,29 291,51 OTP Bank 277,58 '291,82 Ralffelsen Bank 278,93 291,47 Turizmus: van még mit tenni ország imázs A szakmabeliek szerint erősíteni kellene a külföldi marketinget A Balatonnál komoly fejlesztések vannak készülőben. A szakemberek szerint szükség is van ezekre. Van mit javítani az orszá­gon, hogy a külföldi turis­ták számára vonzóbb le­gyen - vélik turisztikai szakemberek. Németh Márk A magyar turizmusnak gyorsab­ban kellene reagálnia a változó piaci igényekre, több pénzt köl­teni marketingre, javítani a ki­szolgáló infrastruktúrái), a kí­nálatnál a pedig a mennyiség helyett már a minőség fejleszté­sén lenne a hangsúlyt - sorolják a szakmabeliek, hogy mi min­denre lenne szükség ahhoz, hogy a válság után gyorsabban kapjon erőre a magyaror­szági turisztikai ágazat. „A beutazó­turizmus fellendítése érdekében mindenekelőtt erősíteni kellene Magyarországnak a külföldi marketingtevékenységét, ehhez meg kell emelni az erre szánt 4,6 milliárd forintos keretet” - mondta lapunknak Molnár Gab­riella, a Magyar Utazásszerve­zők és Utazásközvetítők Szövet­ségének az elnöke. Véleménye szerint Budapesten számos olyan fejlesztést véghez kellene vinni, amelyek a beutazó turis­ták életét megkönnyíthetik, pél­dául mindmáig nincs közvetlen vonattranszfer a Ferihegyi repü­lőtérről, de szerinte a fővárosi nemzetközi hajóállomás állapo­ta is elkeserítő. „A magyar turizmus legfőbb problémája, hogy nagyon lassan reagál a változó turisztikai igé­nyekre” - véli Josef Wimmer, a Thomas Cook-Neckermann Reisen ügyvezető igazgatója. A turisztikai szakember, aki több mint 20 éve képviseli Magyaror­szágon a világ 44 országában je­len lévő német utazási irodát, az MTI-nek kifejtette: a német uta­zási irodák által közvetített ven­dégek 80 százaléka például már all inclusive szol­gáltatásokat szeret­ne, ahol minden el­várt szolgáltatás dí­ja benne van az ár­ban, azonban az évek óta növek­vő igények ellenére a Balaton­nál állítása szerint még mindig csak két ilyen szolgáltatást kíná­ló szálloda létezik, egy Balaton- füreden és egy Balatonföld- váron. Szerinte ha Magyaror­szág a leginkább fizetőképes ré­teget is szeretné vendégül látni, a másik fontos tennivaló az egy­re fejlődő repülős turizmus ki­szolgálása lenne. Ehhez az or­szág remek adottságokkal és ■ A nagyobb marketingre több pénz kell. kellő infrastruktúrával rendel­kezik, mégsem alakult még ki az a gyakorlat, hogy a nagy rep­terekre érkező turistákat kisre- pülőkkel vigyék a célállomások­ra. Ami pedig az idegenforgalmi attrakciókat illeti, Josef Wim­mer szerint tudomásul kell ven­ni, hogy leginkább pihenni, szó­rakozni és legfeljebb sportolni vágynak a turisták, és a mai, in­formációkkal túlterhelt világ­ban a helyi történelem vagy a neves épületek kevesebb érdek­lődésre tarthatnak számot. „Úgy vélem, hogy a megfogal­mazott kritikák a Balaton régió­ra még igazak, a hazai szállodák­ra általánosságban véve azonban már nem" - mondta lapunknak Erdei János, a Magyar Szálloda- szövetség elnöke. Véleménye sze­rint Budapesten és sok vidéki te­lepülésen látványos kínálatbővü­lés és minőségi fejlődés követke­zett be az elmúlt években, olyan minden igényt kielégítő elit szál­lodák nyíltak, mint a Fours Seasons Gresham, a Boscolo New York Palotai, a Spirit Hotel Sárvár (utóbbi éppen az elmúlt napokban nyert neves Spa- kitüntetést a legnevesebb auszt­riai szállodákat is megelőzve), vagy a négycsillagosok közt a kö­zelmúltban a Courtyard Marriott Kell a turistáknak a tűzijáték TÖBB BEVÉTELKIESÉST OKOZNA a tűzijáték elhalasztása vagy lerövidítése, mint amennyi pénzt lehetne vele megspórolni általa az árvízkárosultak szá­mára - vélik a turisztikai szakemberek. Josef Wimmer szerint sok külföldi turista szá­mít a magyar augusztus 20-i ünnepekre, és külön ezért uta­zik Budapestre. Fekete László, a BTH Budapesti Turisztikai Nonprofit Kft. ügyvezetője el­mondta, hogy vidékről is száz­ezrek járnak fel Budapestre, és gyakran egész napra a fő­városban maradnak. „Húsza­dikán megtelnek a fővárosi szállodák, tömve vannak a Duna-parti éttermek, az összes sétahajó dugig van. Egy szó mint száz, rettenetesen nagy bevételük van ezalatt a a szol­gáltatóknak, adó formájában pedig a költségvetésnek. Mind­ezt veszélyeztetné a tűzijáték bizonytalan megrendezése” - magyarázta. City Center, vidéken pedig éppen az innováció jegyében az elmúlt három évben ötven százalékkal növekedett a wellnesshotelek ágyszáma. Molnár Gabriella azonban úgy véli, hogy a vidé­ken létesült új szállodák, panzi­ók minősége nem mindig felel meg feltétlenül a külföldi vendé­gek igényeinek, illetve szerinte még a szép gyógy- és wellness- szállókban is gyakran előfordul, hogy nem megfelelő a személy­zet képzettsége. Erdei János mindezek mellett úgy véli, hogy a Balaton környé­kén óriási fejlesztések állnak ké­szenlétben. A szakember abban is egyetért Josef Wimmerrel, hogy fejleszteni kellene a regio­nális repülőtereket, és jobban bevonni őket a hazákba érkező vendégek kiszolgálásába, ez egyébként a szállodaszövetség közelmúltban nyilvánosságra hozott, a kormányzat számára javasolt fejlesztési tervének is hangsúlyos eleme. A szövetség által készített ja­vaslatcsomagban egyébként a szállodai és vendéglátói áfakul­csok EU-átlaghoz való közelíté­se, az üdülési csekk adómentes­ségének visszaállítása, az ide­genforgalmi adó korábbi állami kiegészítésének visszaállítása is szerepel. Kiugró tonnába került tavasz végére az ipar konjunktúra A növekedés ellenére bizonytalanok a kilátások a tavalyi zuhanást követően Bő kétéves csúcson az ipari bő­vülés, mégis bizonytalanok a ki­látások. Májusra előzetesen 13,7 százalékos bővülést jelzett éves alapon a Központi Statisztikai Hivatal, ez 2008 februárja óta a legmagasabb adat. Kissé árnyal­ja a képet, hogy a viszonyítási időszakban, azaz tavaly május­ban még 20 százalék feletti zu­hanásban volt a szektor, így lát­ható, hogy a válság okozta kiesés kisebbik részét sikerült eddig le­dolgozni. A régióból Szlovákia szerepel az idén a legjobban, áprilisig 20 százalék körüli bővülést tudott felmutatni, ez elsősorban a ta­valy nagyot zuhanó autóipar ma­gára találását jelzi. A belső piac­ra jobban építkező Lengyelor­szágban 10 százalékot meghala­dó bővülés volt, míg Csehorszá­got a miénkhez hasonló ingado­zó teljesítmény jellemezte. Az EU átlagában már bő fél éve ja­vul az ipari teljesítmény, és szin­tén a 10 százalékot közelítette áprilisban. A második negyedévi GDP-re nézve mindenképpen pozitív előjel az ipari adat, ha a június nem hoz törést, akkor minden bizonnyal gyorsulhat a gazdasá­gi növekedés az első háromhavi 0,2 százalékról. A kockázatok azonban erősödnek, csökkenhet a külső piaci kereslet, és egyelő­re a belföldi eladások nem tud­ják támogatni a termelést. ■ A statisztikai adatok alapján úgy tűnik, lassan, de növekszik a termelés Kevesebb álláskereső júniusban csökkent Magyar- orszúgon a nyilvántartott állás­keresők száma az előző hónap­hoz képest, a hó végén 546 ezer álláskeresőt tartottak nyilván, tízezerrel kevesebbet, mint má­jusban - derül ki az Állami Foglalkoztatási Szolgálat által közölt legfrissebb munkaerő­piaci adatokból. Az álláskere­sők száma az előző év azonos hónapjához képest 0,6 száza­lékkal csökkent. A NYILVÁNTARTOTT álláskeresők aktív népességhez viszonyított aránya 12,5, a munkavállalási korúakhoz képest 8,1 százalék volt. 1

Next

/
Thumbnails
Contents