Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-07 / 130. szám
2010. JÚNIUS 7., HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KORKÉP A múltunk iratokban rejlő titkai magyar athén Kutatói szemezgetés Eger művelődéstörténetének gyöngyszemeiből Készülő kötetével az érseki levéltáros Kiss Péter azt kívánja reprezentálni, hogy Eger éppúgy a kultúra városa, mint a várvédő Dobóé, a szőlőé vagy a zamatos boroké. Szilvás István Azt nem tudni pontosan, kitől is származik az elnevezés, az viszont bizonyos, hogy először Madách Imrének a pap, költő Tárkányi Bélához írt levelében bukkan fel az Egert megtisztelő titulus, miszerint ez a város a „magyar Athén”.- Annak a fényében értékelődik fel a régi korok művelődéstörténeti hagyatéka, hogy Eger az idén elnyerte a Kultúra Magyar Városa címet. Ennek a díjnak évszázadokra visszanyúló előzményei vannak, amelyek szorosan összefüggenek a mával - vette kezébe immár csaknem kész kötetének kéziratát a szerző. Kiss Péter - négy önálló kiadvány korábbi közzététele után - most Eger művelődéstörténetének gyöngyszemeiből szemezgetett 1944-ig bezárólag. Ezek a kevésbé feltárt, illetve a saját kutatások eredményével kiegészített, s nemegyszer igazi kuriózumnak számító témák kerülnek annak a kötetnek a lapjaira, amelynek a megjelenése a támogatói kör jóindulatán múlik.- Tartalmát illetően a kötet tizennyolc témakört ölel fel, kezdve a magyarországi első hírlap 1705-ben történt kiadásától a magyar Athén már említett jelképéig bezárólag. A kutatás során részben az elődök munkásságának az összefoglalása vezérelt, másrészt pedig azt kívánom reprezentálni ezzel a segédeszközzel, hogy Eger éppúgy a magyar kultúra városa is, mint a várvédő Dobóé, a szőlőé vagy a zamatos boroké - jegyezte meg az egri érseki levéltár gondozója, aki ezúttal is nagyban támaszkodik a korábbi, egymást kiegészítő munkáira. Ezekben foglalkozott már az Egri Főegyházmegyei Könyvtárral, az egri egyetemi gondolat történetével, továbbá azokkal a személyekkel, akik valamilyen módon meghatározó szerepet játszottak a város művelődéstörténetének alakulásában. Kiss Péter érseki levéltáros több mint három évtizede fáradhatatlan kutatója Eger művelődéstörténetének. Az új kötet lapozgatása közben számos érdekességet találhatnak majd a régi korok iránt érdeklődő olvasók. Ezek közé tartozik például az, hogy „1705. V. 30. Agria” keltezéssel jelent meg az első magyarországi hírlap, amelynek kiadói a külföldet tájékoztatták a honi helyzetről, illetve ellensúlyozni kívánták az egyeduralkodó osztrák híreket. Kutatásai során a szerző kiderítette, hogy az Egri Főegyházmegyei Könyvtár a korábbi adatokkal ellentétben nem a második, hanem - Pécs és Szombathely után - a harmadik nyilvános bibliotéka volt az az egri csillagok szerzője az 1878/79-es iskolaév második félévétől lett a Líceum diákja. Gárdonyi Géza íróként is számtalanszor járt a patinás épületben, mint az egyházmegyei könyvtár olvasója. Amikor az 1900-as évek elején a bibliotéka értékesítette a fölöslegessé vált könyveket, Gárdonyi is vásárolt belőlük, s a - ma az érseki levéltárban őrzött - névjegykártyája hátoldalára írva adott elismervényt arról, hogy milyen értékben vett könyveket. országban. De számos „elsőségre” is fény derült: az 1830-as években itt emelték például az első olyan hazai épületet - a mai érseki palota déli szárnyát -, amelyik képtár céljára készült. A Líceumhoz kötődik, hogy 1812 és 1819 között itt volt az első honi nyilvános képkiállítás. Az Egri Érseki Líceumi Múzeum érdekessége az is, hogy a két világháború közötti időszakban több eredeti Munkácsy-ké- pet állítottak ki. S még mindig a Líceumnál maradva: 1865-67 között az itteni nyomdában jelent meg az első magyar nyomdai szaklap, de kötődik az épülethez az első magyar orvosi iskola is. Itt működött 1852-től az 1828- ban Pyrker János László érsek által alapított első magyar nyelvű tanítóképző intézet, 1774-től pedig itt kapott helyet az ország második jogi iskolája is. Kevésbé ismert, hogy a Nemzeti Múzeumba kerülése előtt, 1868- ban itt állították ki Székely Bertalan „Egri nők” című képét, Nem egy esetben igazi kuriózumnak számító témák olvashatók a kötet lapjain. Kiss Péter SZÜLETETT: Eger, 1957 TANULMÁNYAI: 4. sz. Általános Iskola, Szilágyi Erzsébet Gimnázium (Eger), Könyvtár, pedagógia szak (Bp.) MUNKAHELYEI: Heves Megyei Könyvtár (könyvtáros), Uránia Filmszínház (üzemvezető), Egri Főegyházmegyei Levéltár (levéltáros) amit Breznai Imre helytörténész szerint a helyi nőegylet rendelt meg a művésztől. Nevezetes esemény volt továbbá Kodály Zoltán zeneszerző 1940-ben tett látogatása is, amelyre a Líceum udvarán rendezett kórus- találkozó alkalmával került sor.- Az épületben működött egyébként számos oktatási intézmény, múzeum, nyomda, egyesület révén lett aztán a Líceum a magyar Athén jelképe - adta magyarázatát a méltán kiérdemelt elismerésnek az egykori levéltári iratok fáradhatatlan kutatója. EGYPERCES INTERJÚ A Magyar Dal Fővárosa lesz Eger Az Egri Kulturális és Művészeti Központ pályázata nyerte el a Magyar Dal Fővárosa címet, így szeptember második vasárnapján Egerben szól majd a legjobb hazai muzsika. Az eseményről Ponyi László igazgatót kérdeztük.- Mit takar a Magyar Dal Fővárosa rendezvény?- Szeptember 12-én több helyen, egész nap lesznek koncertek. A rendezvény az EGAL Clubban kezdődik Obikor fiatal zenekarok bemutatkozásával. A Széchenyi utca erre a napra a Dal főutcájává alakul. A belvárosban kórusmuzsika szól, a Rockpavilonban fiatal zenekarok mutatkoznak be. A fő helyszín a Dobó téri nagyszínpad lesz.- Ahol házigazdaként a Csík Zenekar is játszik majd.- Igen. A Gajdos Népzenei Együttes, a Kerekes Band, Herczeg Flóra és a Veszelka Kommandó képviseli a helyi színeket, őket pedig Ferenczi György és a Rackajam, a Csík zenekar, valamint a Kiscsillag zenekar követi a színpadon. A programot Presser Gábor nyitja meg.- A zenén kívül milyen pluszt kínáltak a pályázatban?- A közönséget „zenevonat” szállítja majd, a zenei könyvtár igazi csemegéket kínál. A helyi borászok az általuk alkotott „magyar dal borával” köszöntik az ünnepet, a muzsikusok pedig az általuk írt „magyar bor dalával” tisztelegnek a kiváló egri borok előtt. ■ Ponyi László: A Magyar Dal Fővárosává varázsoljuk Energia: a pénztárcánknak spórolnánk a függetlenséggel főszerepben A régió A Károly Róbert Főiskola Európában is élen jár az ökoenergetika fejlesztésében Az energiafüggőség csökkentésének regionális lehetőségeiről és szükségességéről tájékoztatta a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) a nemrég Budapesten megrendezett Renexpón a hazai és ■ Itt a biomassza külföldi szakembe- és a geotermia reket. A kiállításhoz játszhat jelen- - melynek közép- tős szerepet, pontjában a megújuló energia állt - több konferencia kapcsolódott, így a gyöngyösi főiskola által szervezett workshop is, amelyen egy európai támogatású kutatási program feladatait tárgyalták meg. A tanácskozás a „megújulóenergia-régiók” kialakításának lehetőségeiről szólt.- A megújulóenergia-régiók hol és mikor alakulhatnak ki?- Ez egy hosszú távú együttműködés, amit 2006-ban kezdtünk el, és 2009-ig 11 európai partner, közülük a 8 legkiválóbb megújuló energia klasz- ter összefogásával létrehoztunk egy energetikai mega- klasztert, ami egész Európát átfogja. A tapasztalatok alapján az országban elsőként alapítottuk meg Gyöngyösön a bioenergetikai innovációs klasztert. Tavaly újabb pályázatot adtunk be a folytatásra, hogy négy európai régióban: egy finnországi, egy spanyolországi, egy angliai és egy hazai, az Észak-magyarországi Régió számára közösen kidolgozzunk egy, a helyi adottságokhoz alkalmazkodó megújuló energia- stratégiát. Kidolgoztuk a módszertant, ami 2020-ra elvezetheti mind a négy régiót ahhoz, hogy a helyi energia adottságaikat kihasználva célozzák meg az ellátásban az elérhető legnagyobb függetlenséget - tájékoztatott dr. Dinya László, a KRF rektorhelyettese, a nemzetközi projekt magyarországi vezetője.- A régiónkban ez hogyan lehetséges?- Itt leginkább a biomassza és a geo- . termia, vagyis a I fóldhő játszhat L jelentős szere- A pet, melyekkel harminc százalékban í J, I tudnánk ki- ; ■ elégíteni a j ■ regionális WDr. Dinya László: a KRF élen jár a kutatás és képzés területén is. igényeket. Finnországban és Baszkföldön a tengeri és a szélenergiára, Walesben pedig a biomasszára és a szélenergiára lehet alapozni. Hangsúlyt kell majd fektetni a kapcsolódó helyi kutatási, innovációs háttér fejlesztésére.- Az eredmények milyen hatással lehetnek a mindennapjainkra?- Egy orosz-ukrán gázárvita vagy az olajárak égbe szökése kapcsán azonnal érezzük, milyen fontos lenne az függetlenségünk mielőbbi megteremtése. Nagy különbséget jelentene, ha akár csak lakossági szinten minél többen helyi energiával állítanák elő a meleg vizet vagy az áramot, biztosítanák a fűtést, így a mostani globális mellett kialakulhatna egy osztott energiahálózat, ami csökkenti az energiafüggőséget a helyi energiák teljes körű kitermelésével és felhasználásával. Tíz éven belül két, még csak formálódó ágazatban, az ökoenergetikában és az ökoiparban összpontosul majd a globális GDP legalább húsz százaléka. Aki pedig időben észreveszi ezeket a tendenciákat, az részesülhet abból a hatalmas tortából, amit úgy hívnak, üzlet. A lépéseket most kell megtenni. Egy felsőoktatási intézménynek mindebben fontos szerepe lehet a kutatás és a képzés területén. ■
