Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-05 / 129. szám
2010. JÚNIUS 5., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 KÖRNYEZETVÉDELEM Pazarlóan nagy lábon élünk környezetvédelem A lassú változást a benne élők nem mindig érzékelik A jóval kisebb szennyezés egyelőre még vállalhatatian eszközöket a háztartásunkban mindennapjaink során. Fónagy Gergely, az egri Életfa Környezetvédő Szövetség munkatársa a szombati környezetvédelmi világnap kapcsán arra emlékeztetett: ezt a Stockholmban 1972-ben tartott „Ember és Bioszféra” címet viselő ENSZ környezetvédelmi konferencia határozata nyomán minden év június 5-én tartják. A civil környezetvédelmi szakember tudatta: számos programmal igyekeznek előmozdítani a helyi társadalom „zöldülését”, ismeretterjesztő rendezvényektől, vetélkedőktől a szemétszedésig, a komposztálásban nyújtott segítségtől a Zöld Telefon Szolgálat működtetéséig, ahová a különféle környezeti problér mákat, szennyezéseket jelenthetik be az emberek. V GVORSSZAVAZAS ■ ön szelektíven gyűjti-e háztartási hulladékát? Szavazzon hírportálunkon / vasárnap 15 óráig: HEOL.hu y A szavazás eredményét a hétfői számunkban közöljük. Munkatársainktól Lehet, hogy olykor nem látjuk a fától az erdőt? Pontosabban a szeméttől, illegális hulladéktól, ugyanakkor nem vesszük észre, hogy sok mindenben azért van kedvező változás.- Igenis nőtt az elmúlt évtizedben az emberek környezeti érzékenysége, a tudatformálásnak és annak a ténynek köszönhetően, hogy az oktatásnak is integráns részévé vált a környezet- védelem, már látszik az eredménye - hangsúlyozza az érzékelhető gondok és a tennivalók mellett dr. Kárász Imre, az egri főiskola Környezettudományi Intézetének tanszékvezetője. A több évtizedes kiemelkedő tevékenységéért tavasszal az egyik legfontosabb környezetvédelmi elismerésben, a Pro Natura Díjban részesült intézetigazgató egyetemi tanár szerint ezt a lassú változást a benne élők nem mindig képesek érzékelni. A szakember úgy véli: a változásban a civil- szervezeteknek és az oktatási rendszernek - a zöld óvodáktól az ökoiskolákon át a természet- tudományos felsőoktatásig - meghatározó szerepe van.- A globális elvek mellett nekünk lokálisan. kell tennünk Kidobott cipő egy illegális szeméttelepen. Az emberiség ökológiai lábnyoma túl nagy, vagyis kizsigereljük bolygónkat azért, hogy a minket éltető ösz- szetett környezeti rendszer, a bioszféra fennmaradhasson, és a jövőben is fenntartható legyen. Hiszen a fejlett világ úgynevezett ökológiai lábnyoma, vagyis a környezethasználata, igénybevétele jóval túl van a rendelkezésre álló természeti lehetőségein. S nem árt hangsúlyozni, hogy ebből a szempontból már mi is a fejlett világhoz tartozunk - fogalmaz dr. Kárász Imre, aki szerint tudatos életmóddal sokat el lehet érni. Olyan apróságokon is sok múlik, hogy mennyi műanyag zacskót használunk, illetve a lebomló vagy a szennyező fajtából, s mellőzzük-e az ózon- pusztító freongázzal működő Gyöngyös visszahozta - a HULLADÉK-CSEREAKCIÓVAL kÖszöntötték a környezetvédelmi világnapot Gyöngyösön. A szelektív hulladékgyűjtést koordináló ÖKO-Pannon Nonprofit Kft. a város hulladékszállítását végző céggel összefogva hívta találkára a város lakóit. Dr. Végh Attila alpolgármester indította el a programot, Vilhelm Szilárd búvárúszó világ- és Európa-bajnokunk pedig elsőként váltotta apró ajándékra a magával hozott szelektált hulladékot. A gyöngyösiek ugyanis otthon különválogatott üveg-, fém-, papír- és műanyag hulladékaikat adhatták le a kijelölt gyűjtőszigetnél, a Pesti úton. S aki este különgyűjtött hulladékért apró ajándék járt 6 óráig különválogatott hulladékkal érkezett a helyszínre, újrahasznosított anyagból készült ajándékot kapott: üvegért bögre, papírért jegyzettömb, műanyagért bevásárló vászontáska, fémért kulcstartó járt. A „Hozd vissza, Magyarország!” keretében idén másodszor hirdettek üveggyűjtési versenyt iskolai osztályoknak, ebbe is beneveztek a gyöngyösi diákok, versenybe szállva az országos fődíjért. A szelektálást kedv hazánkban az üvegek kapcsán a legkisebb, minden harmadik üveg kerül vissza a körforgásba, míg 2012-re el kellene érnünk a 60 százalékos hasznosítási arányt. Fát ültetnek a lokálpatrióták az egri Lokálpatrióta Egylet a környezetvédelmi világnapi programja keretében ma 10 órakor a Vallon utca 1-11. számú társasház mögötti parkfelületen tart faültetést és környezet- szépítést a lakótelepen, a környezetvédelmi totóban pedig nyereményekkel várják az érdeklődőket. A legaktívabb résztvevők egynyári virágokat kapnak. Negyvenedikként egy haldokló bolygón AZ ÉLŐBOLYGÓ-JELENTÉS szerint ma egy embert 2,7 hektár föld tart el, szemben a kívánatos 2,1 hektárral. Ha mindenki olyan színvonalon élne, mint az USA-ban, négy és fél bolygóra lenne szükségünk. Hazánk e tekintetben negyvenedik az országok sorrendjében. Felvetődhet ugyan, hogy az emberiség átköltözik egy másik élhető bolygóra, ám ha van is ilyen, legközelebb 170 ezer évnyi utazásra van tőlünk, s ez ma még technikailag kivitelezhetetlen. A természet erőforrásait jelenleg is sokkal gyorsabban használjuk fel, mint a természetes megújulás folyamata. Hogy a klímavédelem mennyire fontos üggyé vált az unióban, jelzi, hogy Brüsszel megszondázta a tagállamokat: tudnák-e az előirányzottnál nagyobb mértékben csökkenteni az üvegházhatást előidéző gázkibocsátást - erről is beszélt tegnap Duska József, a Bükki Nemzeti Park igazgatója a Salgótarjánban megrendezett környezetvédelmi világnapi konferencián. Mint hozzátette: a politikai párbeszéd még napjainkban is folyik, de kétségtelen, hogy a gazdasági érdekek egyelőre nem teszik lehetővé a merészebb vállalásokat. Ma a környezetvédelem határértékek meghatározásáról szól, s nem arról, hogy a folyamatosan növekvő népességet el tudja-e tartani a Föld - fogalmazott, megjegyezve azt is: különösen aggasztó a nagymértékben növekvő energiaigény, ami a klímaváltozás egyik fő előidézője. ■ Duska József: Ma még a határértékekről szól a környezet- védelem Éghajlatváltozás: biciklis menet iskolásokkal Az egri Felsővárosi Általános Iskola és Előkészítő Szakiskola sikeresen szerepel a Comenius programokban. Az idén az éghajlatváltozás a témájuk. Szeretnék ráirányítani a figyelmet ennek veszélyeire. Ezért a tagiskolákkal közösen egy kerékpáros felvonulást szerveznek június 7- én, hétfőn délelőtt 10 órától. A rendezvény célja a kerékpározás hasznosságának és a kerékpárutak alacsony számának hang- súlyozása is. A tervezett útvonal: az Iskola, Szalapart, Malom, Malomárok, Vallon, Rákóczi, Széchenyi utcákon át az Árva közig, majd a Katona és a Dobó tér, ahová várhatóan 10.45-kor érkeznek meg. ■ Nincs pénz forrásfelmérésre ivóvízkincs Júniustól először tíz víznyerőt vizsgáltak volna Természetvédő diákok a lesen tábor Mesterségekkel, állatokkal, életmóddal ismerkedtek Nem adjuk fel a bükki források felmérését, bár most nem nyertünk rá pályázati támogatást - tudtuk meg Fónagy Gergely programvezetőtől. Az egri Életfa Környezetvédő Szövetség több évre tervezett bükki forrásfelmérő programja keretében júniustól elsőként tíz forrást vizsgáltak volna, amit jövőre újabb tízzel szerettek volna folytatni. A pályázatot a szaktárca befogadta ugyan, és fontosnak is tartotta a megvalósítását, ám a pénzkeret szűkössége miatt nem került a támogatottak közé. A teljes projekt tervezett költségvetése tízmillió forint, az idei ■ Csak saját felelősségre lehet inni a forrásokból. induló ütemre kétmilliót szerettek volna elnyerni. Ezzel egyébként újabb hiánypótló vizes tervet készültek megvalósítani a közelmúltban lezárult sikeres Kis Tó Program után. A 20 éves fennállását idén ünneplő civilszervezet célul tűzte ki, hogy fölméri a Bükk-hegység forrásait, ugyanis máig nem készült részletes állapotjelentés ezekről. Az érintett területek nem szerepelnek vízvédelmi referenciapontként sem. Az uniós víz-keretirányelvbe ugyanakkor jól illeszkedne a vizsgálat, hiszen a bükki karsztvízbázis védelméhez is fontos tudni, hogy milyen állapotban vannak az itteni természetes víznyerők. A mintavétel alapján laborelemzésekkel mérnék az érintett források kémiai, mikrobiológiaibakteriológiai jellemzőit. A vízhozamon és -minőségen túl megnéznék azt is, kimutatható-e a forrásvizekben valamilyen emberi eredetű szennyező hatás. A felmérés eredményeként végre hivatalosan is ivóvízzé nyilváníthatnák az ezen követelményeknek megfelelő forrásokat, ami egy fontos hazai turisztikai térség esetében elvárás, egyúttal segítség is az ide kirándulóknak. Jelenleg ugyanis mindenki csak a saját felelősségére ihat ezekből. ■ K. J. A madárles és a természetfotózás is a táborozás része volt A kiskörei Vásárhelyi Pál Általános Iskola nyolcadik osztályos tanulói a természetvédő diákok nemzetközi találkozóján vettek részt Berekfürdőn. Gyakorolhatták az angol nyelvet, mert az akadályversenyen a feladatok szövegét angol nyelven kapták meg. Ízelítőt kaptak a nomád magyar életmódból, de a sok érdekes program központi témája természetesen a természet volt. Előadást hallhattak a természetfotózás rejtelmeiről, és kiránduláson figyelhették meg a pusztai állatokat és az ősi foglalkozásokat. A gyerekek élményekkel és ajándékokkal megrakodva térhettek haza az egyhetes gazdag programról. ■
