Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-29 / 149. szám
6 2010. JÚNIUS 29., KEDD GAZDASÁG A BUX index 2010. június 28-án Piacváltásban az erdészetek biomassza Jókor jött az erőművek igénye, éppen esett a fafeldolgozóipar kereslete 20600 20500 20 400 ponj/ Előző heti záróérték: 20 844 f Változás: 0,18% 15.30,»N*»*oit4Í> tőzsde nyitása /1 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 06. 28. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Synergon 697 9,93 44 Mól 18 970 1,98 1094 Danubius 3 770 1,48 0 Fotex 378 0,80 2 ANY 722 0,69 4 MTelekom 648 0,62 285 Rába 845 0,59 33 VESZTESEK _______ ____FORRÁS: BÉT Rés zvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft KEG_______273 -3,19 6 F HB 1050 -2,95 121 OTP 4 719 -2,09 13 570 A BUX index az elmúlt napokban 22 000 21800 ^217g4 21600 21400 21200 21371 21000 20800 20600. P/^ap 20844 06.18 06.21 06.2206.23 06.24 06.25 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forinl/tonna, 06.28.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010, augusztus 35 000 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 29 000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 38 000 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 25 200 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 81000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 28-án €/Ft $/Ft CHF/Ft i i i 283,24 228,99 210,82-2,73 Ft-3,77 Ft-0,13 Ft Forintbetéti1 kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,19 3,18 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 2,50 2,50 FHB4’ 6,50* 5,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank31 4,50 7,50 Raiffeisen Bank2 *’ 4,50 4,50 1) ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA 2) AKCIÓ 3) FOKOZÓDÓ 3X1 HÓNAPOS FORINTBETÉT 4) FHB AKTÍV BETÉT AKCIÓ * FHB AKTÍV BETÉT 6 HÓNAPOS AKCIÓ Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.28.) Vételi Eladási | Allianz Bank 275,91 290,05 Budapest Bank 274,60 291,59 CIB Bank 271,87 294,53 Citibank 271,32 293,94 Erste Bank 275,51 291,39 K&H Bank 277,26 293,24 MKB Bank 276,66 290,84 OTP Bank 278,17 292,43 Raiffeisen Bank 279,01 291,57 „Uniós összehasonlításban nagyok a faalapú biomassza hasznosításával kapcsolatos lehetősége- ink” - jelentette ki egy konferencián Nagy Dániel, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium (MVM) főosztályvezetője. AS-összeállítás Már Mária Terézia is utasításba adta a kivágott fa pótlását. Míg az 1990-es évek elején a kivágott, évi mintegy 7,4 millió köbméter fa feléből (3,5 millió köbméter) lett biomassza, 1993-94- ben már csak 40 százalékot (2,7 millió) használtak fel hasonló célokra. A mostani hétmillió tonna körüli mennyiségnek pedig mindössze a 35 százalékát (2,3 millió). Húsz év alatt a hazai erdőterület 1,8 millióról 2 millió hektár fölé nőtt. Ráadásul az erdősítés 2004 előtt nemzeti önerőből történt, s csak azt követően kaptunk hozzá uniós forrást is. ■ Az Ipoly Erdő annak is köszönheti életben maradását, hogy 2002-03-ban lehetővé vált a faállomány erőművi értékesítése is. Azért is érzi úgy Nagy Dániel, az MVM főosztályvezetője, hogy növekszik a faállomány biomasszacélú hasznosításának a lehetősége, mert esik az ipar faigénye. „Számos érv szól a fa energetikai hasznosítása mellett. Eladható a feldolgozó- ipar szempontjából rosszabb minőségű is, biztos az ellátás, csökken a szállítási költség a helyi értékesítéssel, ahol az energiatermeléssel munkahely is teremthető” - sorolt fel néhány példát. A fenti trendet jól érzékelteti az Ipoly Erdő Zrt. példája. Hatvankétezer hektáros területe, illetve nyereségessége alapján a társaság a 22 hazai erdészet felső, árbevétele alapján pedig a középső harmadába tartozik. „Társaságunknak életmentő volt, hogy 2002-03-ban megnyílt a fa erőművi értékesítésének a lehetősége. Addigra ugyanis leállt a hárosi, majd az újkígyósi falemezgyár, holott addig éppen a furnéripar fizetett a legjobban a fáért, köbméterenként mintegy 60 ezer forintot. Csökkent és még mindig esik fűrészipari kereslet is, amelynél azonban már csak felső határként lehet 30 ezer forintos árat elérni, de a gyengébb minőség köbméterenkénti ára 12 ezer forint körül mozog. Közben a nagy szállítási költségek miatt leállt, s azóta sem indult újra olaszországi és ausztriai exportunk” - mondta lapunknak a cég főmunkatársa. Mizik András jelezte, míg tíz esztendeje az évente kivágott mintegy 150 ezer köbméter fából 20 ezret vett meg a furnér- és a fűrészipar, ma már csak 8 ezerre van igény; 142 ezer köbméter fa tehát biomasszaként hasznosul. „El szeretném oszlatni azt a tévhitet, hogy az erdészetek a bútorgyártásra alUNIÓS VÁLLALÁSUNK SZERINT 2020-ra a mostani 5,8-ről 13 százalékra kell növelni a felhasználáson belül a megújulóalapú energia arányát. Ennek egyik fő eszköze a biomassza-alapú energiatermelés. „Mégis kérA megújuló energia aránya* Ország Részesedés Svédország 31,8 Lettország 28,0 Ausztria 25,2 Finnország 24,5 Magyarország 5,8 * 2009, A TELJES ENERGIAFELHASZNÁLÁSBAN, SZÁZALÉK FORRÁS: IEA kalmas faanyagot adnák el a biomassza-tüzelésű erőműveknek. Szívesen értékesítenénk a fát a faiparnak is, de nincs rá kereslet. A hazai erdők 20 százaléka egyébként cser, ebből csak parketta és küszöb gyártható, de arra sincs komolyabb igény. Pedig a biomasszának eladott fáért kapjuk a legalacsonyabb árat” - mutatott rá Mizik András. A biomasszaként eladott faanyag egyébként három fő védés, a helyi ellátásban hasznosított megújulóalapú áramtermelést rá kell-e kötni az országos villamosenergiahálózatra" - vetette fel német példa alapján Drucker György, az Energialnfó vezető elemzője. Németországvőkörhöz jut el. Az első a papíripar, ahol a szlovákiai megrendelők közül a párkányi vevő már leállt, szerencsére a rózsahegyi még vásárol. (A társaságnak e területen korábban volt olasz és osztrák exportja is.) A második iparág a darált fát hasznosító laplemezipar. Vásá- rosnaményba és Szombathelyre szállít az Ipoly Erdő, a mohácsi vevője már nem működik. Magának a laplemeziparnak az eladásai is esnek, mivel pang az építőipar is. A laplemeziparnak ráadásul inkább fenyőre, nem pedig a társaság által nagyobb bőségben kínált kemény fára van szüksége. A biomasszacélú felhasználáson belül harmadik, de növekvő igényű terület az „égetés”. Ezen belül a legnagyobb pénzt - jó esetben köbméterenként 12 ezer forintot - a lakossági tűzifa értékesítése hozza. Igaz, e piacon erős versenyt támaszt ban ugyanis nagyjából ugyanannyi biomasszás áramtermelő kapacitás működik, mint Magyarországon, csak éppen nem tucatnyi, hanem 246, adott településeket ellátó áramtermelő egységben elosztva. a szürkegazdaság, amely a magánerdők faanyagából, illetve a Szlovákiából és Romániából származó behozatalra alapoz. (Az Ipoly Erdőt évente mintegy ezer köbméter fával rövidítik meg a tolvajok.) ■ Nem a bútorgyártásra alkalmas faanyagot adják el a biomassza-tüzelésű erőműveknek, mint azt sokan hiszik. A faiparnál nincs kereslet. A társaság az AES-nek és a Vértesi Erőműnek adja el a nagyüzemi energiatermelésre szánt biomassza-alapanyagot. „Bérezzél alacsonyabb árbevételhez jutunk, mint a furnér-vagy fűrészipari értékesítésnél, de legalább az országon belül hasznosul a faanyag, és itt teremt munkahelyet is” - magyarázza Mizik András, akinek a cége egyébként nyereséges. A bevételek mintegy 80 százalékát adja a faeladás, a többi vadásztatásból, vadgazdálkodásból, a cég erdei területén folyó kőbányászatból származik. Az Ipoly Erdő 13 millió köbméteres élőfa-állománya évi 210- 220 ezer köbméterrel bővül. Ez megint csak cáfolja, hogy a biomassza-tüzelés miatt csökkenne a hazai faállomány. A telepítés mintegy 40 százalékát uniós támogatásból fedezik. Több mint a duplájára kell emelni az újfajta energia arányát tíz év alatt Adomány az árvízkárosultaknak. A Penny Market mintegy hárommillió forint értékű adományt adott át a Patrióta Edelényi Közhasznú Alapítványnak és Sátoraljaújhelynek. Mindkét városban van áruházuk. így felelősségének érezte a segélynyújtást. Tartós élelmiszerek mellett több mint 5000 palack Kékforrás ásványvizet és 8000 fertőtlenítő- és takarítószert adtak át. Pick-Jogó a McLarenen. Július utolsó hétvégéjén, a magyar Forma-l-es futamon a Pick szalámigyár emblémája megjelenik a McLaren-Mercedeseken az FI Magyar Nagydíjon - jelentette be tegnap Beck György, a Vodafone Magyarország elnök-vezérigazgatója és Csányi Sándor, a Picket is magában foglaló Bonafarm csoport alapítója. A Vodafone a McLaren főszponzora, a 141 éves szegedi élelmiszer-ipari vállalat lógója a pilóták sisakja mellett, a vázon kap helyet. Fotónkon Kovács László, a Pick elnök-vezéigazgatója Beck Györggyel és Csányi Sándorral.
