Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-01 / 125. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 1, KEDD MEGYEI KÖRKÉP Utak és hidak építése miatt korlátozzák a forgalmat A 21-es főúton Lőrincinél és Apcnál, a 24-esen Sírok és Eger térségében kell útépítési munkák miatt korlátozásokra számítani­uk a közlekedőknek. Mindezek mellett az alsóbbrendű utakon is megyeszerte találkozhatnak az autósok sebességkorlátozásokkal és előzési tilalommal, illetve út­szűkületekkel, félpályás közleke­déssel. Ilyen korlátozások van­nak érvényben Karácsond, Nagyfüged, Detk, Ludas, Kisköre, Besenyőtelek, Kömlő, Pély és Tarnaszentmiklós térségében. Markazon még tart a Mérges­patak hídjának felújítása, Andor- naktálya és Borsod megye határa között az Ostoros-patak hídján szintén dolgoznak, itt jelzőlám­pával irányítják a forgalmat. ■ Északi várak: szlovák-magyar tapasztalatcsere A Felső-magyarországi Várak Egyesületének szervezésében Sírokban és Kisnánán tanácskoz­tak azok az önkormányzati veze­tők, múzeumigazgatók, akik részt vesznek a 2007-2013 kö­zötti Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködé­si Program keretében megvaló­suló „Északi várak útján kulturá­lis útvonal nemzetközi fejleszté­se” című projektben. ■ Mindkét országban jelen­tős várfejlesztések indul­nah, vagy mar zajlanak. A közel harminc meghívottat Perényi Zsigmond, a Felső-ma­gyarországi Várak Egyesületének elnöke köszöntötte, majd szak­mai előadások hangzottak el az idegenforgalom szerepéről a ma­gyar-szlovák kapcsolatokban, il­letve az „Északi várak útján kul­turális útvonal nemzetközi fej­lesztése” hálózatépítés projekt aktualitásairól, így a cseszneki vár és az Öreg-Bakony turisztikai hasznosításáról, a műemlékfel­újítás pozitív és negatív következ­ményeiről, a lublói és a krasz- nahorkai vár jelenéről és remél­hetően egyre színesebb jövőjéről. Végül Sírok és Kisnána vezetői mutatták be a vendégeknek a fo­lyamatban lévő fejlesztéseiket. ■ A film nem halhat meg mozgókép Művészeti vezetőként oktat Egerben Koltai Lajos Illés Gyuri bácsi öröksé­gét valamilyen formában közvetíteni szeretném. „Az az igazi mesterképzés, ha eljön velem egy-egy diák az éppen készülő munkám forgatásaira” Az Eszterházy Károly Fő­iskola Médiainformatika Intézetének Mozgókép- kultúra Tanszékére ka­pott egyetemi docensi ki­nevezést Koltai Lajos ope­ratőr, filmrendező. Sike Sándor- Honnan az egyre erősebbnek tűnő kötődése Egerhez?- Régen az iskolai kirándulá­sokat jelentette Eger. Miközben az akkor felfedezett dolgokból ma­radt a szépség, a Bazilika, a vár, és persze a Bikavér is, váratlanul ki­derült, hogy a legnagyobb meste­remnek, Illés Györgynek - nem csak azért, mert innen szárma­zott - nagyon fontos volt a város. Nem véleüenül hozta ide forgatni az Isten hozta őrnagy urat, és ké­sőbb is mindig ide jött pihenni. Mi nagyon közel álltunk egymáshoz, szinte már apa-fiúi volt a kapcso­latunk. Nagy szerencsének tar­tom, hogy csinálhattam egy port­réfilmet róla. Illés György rend­szeres vendége volt az egri film- fesztiváloknak, és a legtöbbször jöttem én is vele. Egyszer aztán a film és a bor is találkozott Eger­ben a Chateau Wanda Bormanu­faktúrában, azaz az egykori Bállá Pincében. Itt mutattuk be az Este című filmemet, és felajánlották, hogy legyen nekem itt egy saját hordóm, a Koltai Chardonnay. A bor pedig, amivel évente feltöltik, az Este nevet viseli. Szabályos ün­nepsége volt ennek a bornak az első alkalommal, majdhogynem felszentelték. Mások mellett eljött az avatásra Szabó István is.- Mit jelent Önnek Eger?- Amikor idejövök, az mindig valamilyen eseményhez is köthe­tő. Egy-egy disznóvágás, valami­lyen zenei vagy filmes fesztivál, ünnep. Szeretetre méltó emberek vannak itt. Egy ilyen esemény ho­zott össze Hauser Zoltán rektor úrral, Kis-Tóth Lajos rektor­helyettessel és Szíjártó tanszék- vezető úrral is, akik szimpatikus, elszánt emberek. Ezt arra értem, hogy jól akarják végezni a felada­tukat. Nevezetesen, hogy megva­lósítsák itt a nagy álmot, az egye­temi képzést.- Ön több helyen tanított a világban. A főiskolán mik a tervei? Rendezései • sorstalanság (2005) (Ker­tész Imre műve alapján) • este (2007) (Susan Minot műve alapján)- Valóban volt lehetőségem nagy amerikai és más országbe­li egyetemeken is oktatnom, így megtapasztalhattam, hogy a mi szakmánkban csak akkor szabad tanítani, ha intenzíven együtt tu­dunk lenni a diákjainkkal. Az Eszterházy Károly Főiskola Moz­góképkultúra Tanszékének mű­vészeti vezetőjeként nagyelőadá­sokat fogok tartani. Majdnem ter­mészetes, hogy Illés Gyuri bácsi örökségét valamilyen formában közvetíteni szeretném. Nagyon fontos lesz, hogy jöjjenek és so­kan jöjjenek az előadásokra, amelyeken elsősorban elemezni fogok. Az egyetemmé válás érde­kében a doktorképzést is szeret­ném előmozdítani. Ami pedig a mesterképzést illeti: az az igazi, ha valaki el tud menni a mesteré­vel abba a műhelybe, ahol az al­kotás születik. Ezért megállapod­tunk az intézmény vezetésével, hogy - a főiskola költségére - a jö­vőben egy-egy diák eljöhet velem az éppen készülő munkám forga­tásaira.- Sikerekből, díjakból, kitünte­tésekből minden megvolt már Önnek. Talán csak az Oscar hi­ányzik.- Az Oscar-jelölés is megvolt, ami a legnagyobb dolog a világon. Az öt jelölt között lenni óriási si­NEVJEGY koltai lajos (Budapest, 1946. április 2.) operatőr, rendező Balázs Béla-díjas, Kiváló , Művész, Film- és Tévékriti- I kusok Díja, Kossuth-díjas; I 1979-ben Ernest Artária- I díjat kapott Locarnóban; I Az Oscar-díjas Mephisto 1 (1981) operatőre; ' A Magyar Filmszemlék leg­jobb operatőrének járó díja: 1977, 1975, 1977, 1982, 1985, 1985, 1986; Az óceánjáró zongorista le­gendája (1998) és a Maléna (2000) című filmjé­ért megkapta az „olasz Oscart”, a Dávidot Európa Film Díj: Az óceán­járó zongorista legendája (1998); A Napfény íze (Sushine - 1999). Legjobb operatőri munkáért Oscar-díjra jelölték 2001 kér, mert az, hogy a szobrot ki ve­heti át éppen, már esetleges. A zsűri dönt, és hogy azon az estén éppen ki mellett teszik le a vok- sot, az nagyon sok egyéb szem­ponton is múlik. Nem véletlen, hogy a Kodak az előző napon tart egy estét, amelyen mind az öt je­lölt kap egy szobrot, egy üvegdel­fint, ami azt szimbolizálja, hogy „Ti mindannyian megnyertétek”.- Hogyan látja a magyar film­gyártás helyzetét?- Ez ma nehéz kérdés. Nem tudni mi lesz, mert minden egy­szerre van változóban. Mindenki beleszól, mint egy folyosói beszél­getésben, hogy mi hogyan le­gyen. Reméljük, jó irányba moz­dulnak a dolgok, hiszen a film nem halhat meg. Miért is halna? Szükség van rá. Piac,játszótér vagy csatorna: dönteni kell, mert véges a kassza Csak akkor épül meg a játszótér és a piacudvar Karácsond köz­pontjában, ha a település önkor­mányzata nem nyer pályázati támogatást a szennyvízhálózat kialakítására. Ugyanis az emlí­tett beruházások mindegyike pályázati támogatást igényel, ám a falu költségvetése nem te­szi lehetővé, hogy ezekhez ön­erőt biztosítsanak. ■ A szennyvízhálózat ter­vei már évek óta készek.- Úgy döntöttünk, hogy ha si­kerrel járunk, akkor a szenny- víz-elvezető rendszer megvaló­sítását helyezzük előtérbe. Évek óta szerettük volna már a háló­zatot és a szennyvíztisztítót ki­építeni, már a tervek is rég meg­vannak, ezeket csak át kell dol­gozni, hogy a legújabb műszaki elvárásoknak megfeleljenek - mondta Debrei Mátyás polgár- mester, azt is megjegyezve: a csatornaépítést az Európai Unió is támogatja. A tervek szerint a nyár köze­pére kiderül, hogy Karácsondon a Leader-program segítségével 18 millió forintból játszótér és fe­dett piacudvar épül, vagy a mint­egy másfél milliárdos költségve­tésű szennyvízhálózat lesz-e a következő fejlesztés. ■ Kutyagázolás és karambol az autópályán Tegnap reggel az M3-as autópá­lya 58-as kilométerében, Hatvan térségében, a Miskolc felé veze­tő oldalon jelentős torlódás ala­kult ki egy baleset miatt. Infor­mációink szerint egy műszaki hiba miatt leálló személyautóba ütközött bele egy mikrobusz. A balesetben senki nem sérült meg, az anyagi kár ellenben je­lentős. A helyszínelés és a mű­szaki mentés idején a forgalom rendőri irányítás mellett zajlott, ami értelemszerűen lassította a haladást. A sztráda főváros felé vezető oldalán, közel az előző helyszín­hez furcsa baleset történt: egy autós elütött két kutyát. Hogy az állatok hogyan kerültek a pályá­ra, az még tisztázatlan. ■ Több az áru, kevesebb az utas szállítás Hevesben kevesebben utaznak a helyi járaton Kevesebb árut szállítottak idén, mint a tavalyi esztendő első ne­gyedévében, s csökkent a sze­mélyszállítással foglalkozó cé­gek forgalma is. A szállított áruk tömege 3 százalékkal csökkent, míg az árutonna-kilométerben mért teljesítmény 5 százalékkal nőtt egy év alatt - derült ki a KSH legfrissebb felméréséből. Javított a vasút, s nőtt a csőve­zetékes áruszállítás jelentősége, ám még mindig közúton bonyo­lódik le a forgalom legjelentő­sebb része, csaknem kétharma­da. Jellemző, hogy a külföldre irányuló árumozgás bővült - en­nek részesedése az árutömegből azonban még mindig 18 száza­lék -, a belföldi viszont csök­kent, ez köszönhető annak is, hogy az exportra termelő ma­gyarországi cégek megrendelé­sei növekedtek. Kevesebb árut szállítottak na­gyobb távolságra, megnőtt az át­lagos szállítási távolság, ugyan­akkor az üresen megtett út aránya alacsonyabb lett. A fuvarozók helyett a cégek saját szállít­mányozási részlegei tudtak javítani eredményükön. A vasútnál hasonló a tendencia, ott ellenben több mint harmadá­val bővült a tranzitforgalom. A belvízi áruszállítás több mint fe­le átmenő, a belföldi forgalom két ezreléket tesz ki. A helyközi személyszállításban az utasfor­galom némileg alacsonyabb volt, míg az utaskilométerben mért teljesítmény 2 százalékkal emel­kedett. A belföldi forgalmat továbbra is a buszok uralják, míg a nemzetköziben a légi köz­lekedésé a vezető szerep, amely az el­ső negyedévben ja­vított. A helyi szállítás­ban ellenben több mint nyolc százalékkal esett az utasforgalom. Heves megyében a visszaesés elérte a 12 százalé­kot, ám három megyében még ettől is nagyobb volt a csökke­nés, Komáromban megközelítet­te a harminc százalékot is. ■ ■ Több árut szál­lítottak külföld­re, s kevesebbet országon belül. Szólt az ének, ropták a táncot a siroki diákok A tavaly őszi Roma-nap folytatá­saként Magyar napot rendeztek a siroki Országh Kristóf Általá­nos Iskolában. Célja az autenti­kus magyar népzene és tánckul­túra népszerűsítése, „Palócfóld” megismertetése volt. Először Benedek Fanni, a me­gyei palóc mesemondó verseny Komámasszony díjas mesemon­dója, majd Barsi Csaba vezetésé­vel a Lajtha László Néptánc­együttes szórakoztatta a közön­séget. Ezt fergeteges táncház kö­vette. A rendezvényhez a nyugdí­jasklub herőcekóstolóval járult hozzá. Végül az iskola tanulóinak rajzaiból, gyűjtéseiből nyílt kiál­lítás „A magyar néprajzi tájegy­ségek motívumai” címmel. ■ Fortuna istennő böségszamja. A Szerencsejáték Zrt. Miskolci Területi Igazgatósága tartotta a „Szerencséből ötös” elnevezésű regionális ötös- lottó-akciójának sorsolását, melyen a fődíjat - 2,5 millió forintot - Tomkó László sárospataki játékos nyerte meg. A régió mind az öt megyéjében gazdagodtak egy-egy 1 milliós, 500 ezres és 250 ezres nyereménnyel is az ötös lottóval pályázók. Heves megyéből egy lőrinci, egy rózsaszent- mártoni és egy egri játékosnak kedvezett a szerencse.

Next

/
Thumbnails
Contents