Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-22 / 143. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JÚNIUS 22., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA A kereskedelemben dolgozók havonta átlagban 123 ezret keresnek, az eladók azonban csak 87 ezret. A portékát elkészítők kapják a legkevesebbet. Tizedével nőttek a nettók statisztika Az adószámítás változásai miatt magasabbak a bérek Jutalom nélküli nettó átlagkereset 2010. első negyedévében (forint) Terület Fizikai Szellemi Átlagkereset Heves megye 94 669 141 579 114 938 Észak-Magyarország 86 685 136 494 108 826 Magyarország 92 968 157 477 124 944 FORRÁS: KSH Szőlőfürtökkel reklámozzák a jó minőséget a völgyben Úgy tűnik, a látogatók is egyre inkább elfogadják az egri Szép- asszony-völgyi Vendégvárók Egyesülete által 2008-ban újjáé­lesztett pincém inó'sítési rend­szert: mind többen tájékozódnak a völgy bejáratánál elhelyezett információs tábla alapján. Az egyesület elsődleges céljának te­kinti, hogy ismertté és elismert­té tegye a Szépasszony-völgyet, amely mostanra a bor, a kultúra és a gasztronómia völgye is lett. ■ A szakmaiságot, a bor­minőséget és a vendég­szeretetet is nézik. Mint ismert, egyebek mellett a szakmaiság, a borminőség, a vendégszeretet, a tájékoztatás, a higiénia, továbbá a borkultúra szempontjainak figyelembevéte­lével rangsorolt pincék egy, ket­tő, illetve három szőlőfürttel, je­lölhetik magukat. - Ez önkénte­sen vállalt dolog, amelyet min­den évben szúrópróbaszerűen felülvizsgál az egyesület. Jelen­leg két egy-, négy két- és hét há­romfürtös pince működik a völgyben, ám a nyáron bővülhet ez a kör: többen belépnének, míg mások magasabb osztályba so­roltatnák át a pincéjüket - tud­tuk meg Tarsoly József egri hegybírótól, aki hozzátette: az egyesület - a szőlőfürtökkel je­lölt pincék mellett - három ven­déglőt is ajánl a völgybe betérők figyelmébe. ■ Még kevesen vallanak a világhálón Az APEH adatai szerint az adó­hatóság egri központjába me­gyénkből 116 ezer 383 személyi jövedelemadó-bevallás érkezett. Ezen belül az interneten keresz­tül leadottak aránya tavalyhoz képest alig egyszázalékos emel­kedéssel 17 százalékra nőtt, de 52 százalékkal továbbra is jelen­tős többségben vannak azok, akik számítógépen elkészített bevallásukat kinyomtatva, pos­tán küldték el. A hagyományos, kézzel írott bevallást az adózók 31 százaléka választotta, ami ré­giós szinten sem mutat csökke­nő tendenciát. ■ Meglepetésre Hevesben magasabbak a fizetések a KSH szerint, mint sok más megyében Magyar- országon. Tóth Balázs A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint az év első hónapja­iban tizedével nőtt a nettó átlag- kereset Magyarországon. A sta­tisztikusok adatai szerint az or­szág dolgozóinak nagy részénél többet keresnek a Heves megyei dolgozók, akik havi tízezer forint­tal többet visznek haza, mint ke­let-magyarországi társaik. Ebben természetesen nem szerepelnek a vállalkozói jövedelmek, s az esetlegesen adózatlanul megke­resett forintok sem. A legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál és a költségveté­si intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első négy hónapjában 4,5, a nettó át­lagkeresetek 10,9 százalékkal ha­ladták meg az egy évvel korábbit - áll a KSH kiadványában. A re­álkereset döntően a személyi jö­vedelemadó-szabályok változásá­nak, valamint a költségvetési szerveknél foglalkoztatottak idei eseti keresetkiegészítése januári és márciusi kifizetésének köszön­hetően 4,7 százalékkal emelke­dett az előző év azonos időszaká­hoz képest. A rendszeres - prémium, juta­lom, egyhavi különjuttatás nél­küli - kereset az év első négy hó­napjában átlagosan 2,8 százalék­nemzetgazdasagi szinten az átlagos nettó kereset 134 ezer 400forintra rúgott, amely a KSH szerint így átlagosan majd’ 11 százalékkal volt ma­gasabb az előző évinél. A ver­senyszférában ettől kevéssel alacsonyabb, a költségvetési szervezeteknél magasabb nö­vekedést jelentettek. A fizikai munkával kenyeret keresők számlájára átlagosan 96 ezer 800, a szellemi foglalkozásúa- kéra 172 ezer 900forint érke­zettfizetésnapokon. A vállal­kozásoknál dolgozók nettó bé­re 133 ezer forintra, a költség­kai gyarapodott, ettől két száza­lékkal intenzívebben nőtt a ver­senyszférában dolgozók alapbé­re. A költségvetési szférában dol­gozók közfoglalkoztatottak nél­kül számított alapilletménye 1,3 vetési szervezeteknél alkalma­zásban állóké pedig 138 ezer 800 forintra rúgott. A legjob­ban fizető ágazat a pénzügyi, biztosítási tevékenység volt 258 ezerrel, de nem maradt le sokkal a kőolajfeldolgozás sem a maga 244 ezer forintjá­val, illetve az információ és kommunikáció 220 ezerrel. A legrosszabbul a textilipar fi­zetett, átlagosan 84 ezer forin­tot, de abszolút legkevesebbet az erdőgazdálkodásban tevé­kenykedő fizikai dolgozók kapták, havi 68 ezer 600 fo­rintot. százalékkal lett magasabb az úgynevezett illetmény-automatiz­musnak köszönhetően. Meglepő: Heves megyében - a KSH szerint - viszonylag jól ke­resnek a dolgozók: az itteni nettó átlagbér 115 ezer forint volt az idei első negyedévben, amely kö­zel tízszázalékos jövedelemnöve­kedést jelent. A fizikai dolgozók 94 ezer 700, a szellemi munkát végzők 141 ezer 600 forintot ke­restek havonta. Mindez azt jelen­ti, hogy az országban itt a hatodik legmagasabbak a fizetések, a két­kezi munkások pedig az ötödik legtöbbet vihetik haza budapesti, Győr-Moson, Komárom-Eszter- gom és Fejér megyei társaik után. A szellemi foglalkoztatottak a he­tedik helyen állnak a megyék közti fizetési rangsorban. A he­vesi bérek tízezer forinttal halad­ják meg a nógrádit vagy a borso­dit, de még a hasonló fejlettségű Hajdú, Csongrád vagy Szolnok megyére jellemző fizetéseket is. Díjazzák a legjobb agrárszakembert gyöngyös A Heves Megyei Agrárkamara küldöttgyűlést tart ma délután négy órakor a Károly Róbert Hotel „A” épületének rendezvényter­mében (Gyöngyös, Bene út 69.). A napirendi pontok kö­zött szerepel a szervezet ta­valyi beszámolójának és idei költségvetésének meg­tárgyalása, tájékoztatást ad­nak az elmúlt időszak rend­kívüli időjárási viszonyai miatt kialakult helyzetről és a Heves Megyei Agrárkama­ra által elvégzett feladatok­ról. A küldöttgyűlés után ad­ják át a Heves Megye Mező- gazdaságáért Díjat. Tudnivalók a netes marketingről heves megye Pető Róbert online marketing-tanácsadó és tréner csütörtökön 15 órá­tól előadást tart Egerben, a HKIK konferenciatermében. A téma iránt érdeklődők rö­vid, ám hatékony betekintést nyerhetnek az online keres­kedelem, értékesítés és vá­sárlás kulisszatitkaiba. A je­lenlévők segítséget kapnak a Google keresőjével, szolgál­tatásaival és termékeivel kapcsolatban, hogy javítani tudjanak weboldaluk ered­ményességén. Jelentkezni a www.petorobert.com olda­lon, a marketing® petorobert.com e-mail cí­men, vagy a 06-70/425- 5768-as telefonszámon lehet. Szakipari munkával segítene az IPOSZ HEVES MEGYE Az IPOSZ ÍS segítene az árvízkárosultak­nak. Az elnökség arra kéri a tagokat, hogy lehetőségeik szerint nyújtsanak pénzbeli vagy munkában felajánlha­tó segítséget az árvíz káro­sultjai számára. Mivel több ezer teljesen vagy részben károsodott épület felépítésé­ről, illetve rendbetételéről kell gondoskodni, ezért arra biztatják a családi házak építésében és tatarozásában jártas, valamely ipartestü­lethez tartozó szakiparoso­kat, vállalkozásokat, jelent­kezzenek az IPOSZ-nál, hogy minél nagyobb építési kapacitást tudjanak fölaján­lani a kormánynak. Negyven százalék a szellemiek javára Szűkebb pátriánkban a kft. a kedvelt cégforma Újjávarázsolják a Tűzoltó Múzeumot fejlesztés Igazi turisztikai attrakcióval gyarapszik a megyeszékhely Heves megyében az első negyed­év végén 49 ezer négyszáz gaz­dasági szervezetet tartottak nyil­ván, ami 3,2 százalékos növeke­dést jelentett egy év alatt. Ezek­nek 93,7 százaléka vállalkozás. A vállalkozói aktivitás a régión belül továbbra is itt a legélén­kebb: ezer lakosra 148 jutott. A több mint 46 ezer regiszt­rált vállalkozás közel negyede társas, a többi egyéni. Előbbiek száma 6,6 százalékkal 11 ezer 300-ra, utóbbiaké 2,2 százalék­kal 35 ezer 100-ra nőtt egy év alatt. A cégek legnagyobb há­nyada kft. volt (56,6 százalék), de sok volt a betéti társaság is (32,3 százalék). Míg a kft.-k szá­ma a könnyített alapításnak kö­szönhetően hetedével gyarapo­dott, a bt.-ké húszadéval csök­kent. Majd’ minden negyedik vállalkozás kereskedelemmel foglalkozott. Az egyéniek közül mindössze 12 ezer 300-an rendelkeztek vál­lalkozói igazolvánnyal, a többiek csak adószámot váltottak ki. Ez a forma a mezőgazdaságban és az ingatlanügyletekkel foglalkozók között a legelterjedtebb. Megfi­gyelhető: az egyéniek zöme (tíz­ből hét) mellékfoglalkozású, vagy éppen nyugdíjas. A KSH szerint a vállalkozások háromnegyede tíznél kevesebb munkavállalót foglalkoztatott. A megyében 250 főnél több alkalmazottja 19 nagy- vállalatnak volt. ■ Az Észak-magyarországi Opera­tív Program keretében elnyert több mint 215 millió forintos pá­lyázati pénznek köszönhetően alig néhány hónapon belül elin­dulhat az a munka, amelynek eredményeként nemcsak meg­újul, de igazi turisztikai attrak­cióvá is válik az egri Tűzoltó Mú­zeum - tájékoztatta lapunkat Papp-Kormos Éva. A múzeumot fenntartó EVAT Zrt. marketingcsoport-vezetője elmondta még, hogy a több mint negyedmilliárdos projekt a ter­veik szerint az idén, ám legké­sőbb 2011 elején startol majd, és két év alatt fejeződik be. Ebben az időben sor kerül az érintett műemlék épületek és környeze­Papp-Kormos Éva: - Igazi látványos­sággá válik az egri Tűzoltó Múzeum tűk teljes átalakítására, no és persze, az itteni látnivalók bőví­tésére. Az állandó kiállítások kö­zött kap majd helyet a szertár, ahol a látogatók egy e-guide tár­latvezető készülék segítségével ismerkedhetnek meg a tűzoltó­jármű-gyártás történetével, míg a korabeli híradóhelyszínen di­gitális faliképeken futó 3D-s fil­mek röpítik vissza őket a köze­lebbi és távolabbi múltba. „A vá­rosi tűzoltóságok kialakulása” cí­met viselő tárlat az egri tűzoltó­ság históriájának főbb állomása­it mutatja be, bepillantást enged­ve a helyi lánglovagok valamiko­ri és mostani mindennapjaiba. Bizonyára kedvelt helyszín lesz a múzeumkert, ahol nem csupán zöld környezet és szökő­kút várja az érdeklődőket, de ahol helyet kap egy szabadtéri színpad, egy tűzoltó akadálypá­lya és egy olyan játszótér is, amely azon gyermekek számára jelenthet örömöt, akiket az épü­let gazdái amúgy is szeretnének minél jobban bevonni az inte­raktív tárlatlátogatásba. A ritkaságokat bemutató lát­ványtáron túl a múzeum egy al­kotó-, egy restaurátorműhellyel és egy multimédiás teremmel is gyarapszik, azokat pedig, akik hamisítatlan tűzoltószuvenírt szeretnének vásárolni, vagy csak leülni egy kicsit eszegetni- iszogatni, egy butik és egy ven­déglő várja. ■ >

Next

/
Thumbnails
Contents