Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-19 / 141. szám
2010. JÚNIUS 19., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP De nem ám mindenkit egyformán. Dr. Nemes Lajos, a Heves Megyei Levéltár igazgatója a múzeumok éjszakájára készülő előadása kapcsán megjegyzi: a nemesek és a polgárok büntetése nem volt nyilvános, míg a jobbágyokat vagy a parasztokat sokak szeme láttára, a város piacterén csapták meg.- Eger város XVIII. századi dokumentumai tele vannak nyilvános büntetések történetével - fogalmaz a főlevéltáros. - Az akkori törvénykezés ismert főbenjáró bűnöket - gyilkosság, rablás, boszorkányság, paráználkodás, templomfosztogatás - és enyhébb vétkeket, mint kisebb lopás vagy káromkodás. Az ítélkezésnek megvolt a saját rituáléja: a város főbírája a tanácstagokkal együtt hozta meg az ítéletet - ügyvédek hiányában mindenki önmaga védője volt -, annak kihirdetése után következett a megszégyenítő szakasz. A boszorkányokat jellegzetes gúnyába öltöztették, megsüvegelték, és így vitték ki városon kívülre, ahol elégették őket Dr. Nemes Lajos egy nagy történelmi tévedésre is felhívja a figyelmet. A máglyán történő elégetés csak akkor történhetett valamely helység főte- rén, ha az megfele- \ lően nagy volt és a környező házakat 1 HMl cserepek fedték. Ha a város magja szűk volt és az épületek zsindelytetősek, akkor szigorúan csak a városon kívül égettek, senki nem kockáztatta volna, hogy egy hirtelen ? támadt szél leéges- | sen egy egész települést. Még Párizsban a templomosoAz egri középkori piactér ma idegenforgalmi látványosság, melyről nem hiányozhat a hóhér sem. Háromszáz éve rettegés kísérte volna e jelenetet kát is a Szajna szigetén égették meg, hiszen ez a város is sérülékeny volt. Természetesen nem ítéltek mindenkit máglyahalálra. Az enyhébb büntetések közé tartozott a szégyenketrec, a szégyenpad, a szégyenoszlop és a kaloda. Ennek speciális változata volt a köpködőkaloda, amelybe dühös és perlekedő szomszédokat helyeztek. Ha a felvágott nyelvű asszonyságoknak volt egy kis eszük, beszüntették a veszekedést.- Egerben a mai Nagyváradi úti óvoda helyén volt a városi Örülhetett, akit „csak” akasztásra vagy nya- kazásra ítéltek. vesztőhely - folytatja dr. Nemes Lajos -, az 1990-es években még koponyát is találtak itt. Feljegyezték, hogy amikor Dériné Egerbe jött, akkor itt állt, vagyis lógott két akasztott, akiknek a holttestét az időjárás már alaposan kikezdte, és a színésznő rosszul is leitt.a. látványtól és a szagtól. Ebben az időszakban nemcsak a társadalomban elfoglalt hely szerint járt a büntetés, hanem külön „osztottak” csapásokat férfiaknak, nőknek és gyerekeknek. Az erősebbik nem botütést kapott - volt rá példa, hogy háromszor százat! -, a nőknek korbács járt, A bűn megítélése az idők során változott DR. NEMES lajos (képünkön) emlékeztet arra is, hogy a bűn megítélése az évszázadok során változott. Amíg a XVIII. században a paráználkodásfőbenjáró bűnténynek számított, addig egy évszázad múlva már inkább a társadalom elítélésére és kiközösítésére bízták a büntetést Egerben egyébként volt egy városi börtön - a mai Tárkányi Béla utcában -, egy megyei börtön, ez a Megyeháza volt, és egy vesztőhely, amely a Nagyváradi úti óvoda környékén állt Itt végezték el a halálraítéltek kivégzését. A testi fenyítés helye a piac vagy a Szent Mihály-templom - a mai Bazilika - bejárata volt. a gyerekeknek pedig virgács. Sokkal drasztikusabb volt azonban a főbenjáró bűn büntetése. Egerben a XVIII. században is feljegyeztek égetést, kerékbe törést, karóba húzást, így örülhetett, akit „csak” akasztásra vagy nyakazás- ra ítéltek, ez utóbbiak ugyanis akkoriban humánus eljárásoknak számítottak.,- Külön szakma volt a hóhéré - magyarázza a levéltári igazgató -, akit Eger, a vármegye és a püspökség közösen tartott fenn, tisztességes fizetésért. A hóhérok és segédeik - utóbbi a jáksó vagy jáskó - rettegett, megvetett, ugyanakkor tisztelt személyek voltak, akik foglalkozásuk révén egymás között házasodtak, és apáról fiúra szállt a mesterségük. Hóhérokat időnként kölcsön is adtak, így fordulhatott elő, hogy a Martinovics-féle kivégzésben egri mester működött közre. A halálraítélt ruhája a hóhért illette, sőt ha gyorsan szeretett volna túl lenni a procedúrán, még néhány forinttal is segítette, hogy a kivégzője ügyes legyen, és fájdalommentesen végezze a dolgát. Egerben 1848 után átalakult az igazságszolgáltatás. Kezdett kialakulni a polgári törvénykezés, így az ősi mesterség, a hóKülönös bűnhődések a sajátos bűnökért- A XVIII. században a gyermekét meggyilkoló anyát lefejezték, a temető beszente- letlen árkába, tüskés gödörbe rakták;- Egy templomi térítőkét eltulajdonító embernek levágták a kezét, majd még le is fejezték;- Egy feleségét meggyilkoló férfinek - aki az asszony holttestét az istállóban ásta el - levágták a kezét, amelyikkel a tettét elkövette, majd lefejezték;- Egy bábát, aki megmentette egy epilepsziás asszony életét, később a család perbe fogott, és a jótettért cserébe megégettették. hérkodás is kihal. A középkori ember változatos és gazdag, ugyanakkor mai szemnek cseppet sem felemelő büntetési módozatairól a levéltár igazgatója szombaton este fél 9-kor a Megyeházán újabb részletekről is fellebbenti a fátylat. Még a hóhért is jól megfizették középkori bűnök, kínok Háromszáz évvel ezelőtt hullottak a fejek Eger határában Spanyolcsizma, nyújtó és mángorló. Csak néhány a középkor rafinált kínzószerszámai közül, amelyek háromszáz éve még keményen megdolgozták az egrieket. Szuromi Rita Drakula a boldogi színpadon A dzsungel könyve, az István, a király, az 56 csepp vér és számos más sikeres feldolgozást követően ismét új előadással készülnek az augusztusi bemutatóra a boldogi színjátszók.- Ezúttal a Drakula című romantikus-misztérikus drámát mutatjuk be - mondta Ambruzs Ádám, a társulat egyetlen profi tagja, aki nem csak rendezi a darabot, de a koreográfia elkészítését is magára vállalta. - A Bram Stoker regénye és a Coppola- film alapján készült mű zenéjét Mészáros László és Szemenyei lános szerezte, s a dalokat, mint mindig, ezúttal is mi énekeljük fel.- Mióta zajlanak a próbák?- Márciusban kezdtük, de teljes gőzzel most, a nyári szünidőben húzunk bele. Csaknem minden nap találkozunk, ha pedig nem próbálunk, akkor a hangfelvételeket készítjük, vagy - szintén társadalmi munkában - felújítjuk a kultúrház színpadát.- Hányán lépnek pódiumra a darabban?- Csaknem negyvenen. Drakulát én játszom, a többi főszerepben pedig Őszi Ágnest, Szénási Gézát, Tóth Szilviát, Kompolti Attilát, Búzás Gábort és Petrovics Ádámot láthatja a közönség.- Mikor lesz a premier?- Augusztus 21-én, másnap pedig tartunk még egy előadást Ezt követően ősszel igény szerint több alkalommal is bemutatjuk a musicalt, szigorúan csak 12 éven felülieknek. ■ Ambruzs Ádám az államalapító szerepében EGYPERCES INTERJÚ Nyolcvan centiméteres víz lepte el a pincét Végre igazi esélyt kaptak a tanulók avatási ünnepség Kerecsenden birtokba vették a diákok az új tanodát Egy tíz méter magas fa dőlt az útra Síroknál tegnap hajnalban, négy óra körül. A forgalmat akadályozó növény miatt az egri tűzoltókat riasztották, akik motoros fűrésszel feldarabolták a fát, szabaddá téve az utat. Később hatvani kollégáiknak is hasonló feladat jutott. A Pest megyei Túrára hívták őket, ahol az óvoda épületénél vált veszélyessé egy fa. Itt szintén motoros fűrésszel avatkoztak be, s gallyazták le a fát - tudatta lapunkkal a Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság ügyeletese. A Zagyva-parti város lánglovagjainak helyben is akadt dolguk. Két családi házhoz is a pincét ellepő víz miatt hívták őket. Az egyik helyszínen 45, a másikon 80 centiméteres magasságig állt a víz, Tiszanánán szintén egy ház pincéjéből kellett kiszivaty- tyúzni a kis híján méteres vizet. A gyöngyösi lánglovagokat még előző délután riasztották méhek, darazsak miatt. Gyöngyöshalászon méhek vették be magukat egy ház kéményébe, a rajt szakember segítségével fogták be a tűzoltók. Gyöngyösön egy redőnytokban fedeztek fel darazsakat a lakók. A rovarokat vegyszerrel távolították el. ■ ■ Egy megsérült fa jelentett veszélyt a gyerekekre. Kerecsenden évek óta sikeresen folyik a romaintegrációs modell, amelynek keretében a hátrányos helyzetű gyermekek esélyeit igyekeznek növelni, illetve társadalmi beilleszkedésüket segíteni. Tegnap e modell részeként avatták fel a Fő út 63. szám alatt található tanodát, amely elsődlegesen a középiskolás diákok felzárkóztatását szolgálja. Sári László, a község polgár- mestere köszöntőjében kitért arra, hogy az épület felújításához, átalakításához szükséges építőanyagokra 2,3 millió forintot nyert az önkormányzat pályázat útján, a munkálatokat pedig az Út a munkához programban alkalmazott közmunkások végez- A leendő középiskolások is megismerkedhettek az új tanodával ték el. A kívül-belül megszépült intézmény mostantól közel harminc diák második otthonaként funkcionál majd. Mint azt Román Lászlónétól, a tanoda vezetőjétől megtudtuk, a tanulók itt minden segítséget megkapnak ahhoz, hogy tanulmányaikat sikeresen fejezzék be, s hogy szabadidejüket kulturált körülmények között tölthessék el. Az ünnepélyes átadást követően a Kerecsendi Sólymok Tanoda diákjai, az egerszalóki tánccsoport és a helyi általános iskolások diákszínjátszói adtak műsort, este pedig két, a napokban sikeresen érettségizett fiatal várta barátait egy vidám vetélkedőre. ■
