Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-02 / 126. szám

6 2010. JÚNIUS 2., SZERDA t GAZDASAG A BUX index 2010. június 1-jén Előző napi .....................T..... záró érték: 15.30, a Ne» tortái? 22103 tőzsde nyitása /| 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTES 2010. 06. 01. Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft Richter 41 450 0,22 1467 VESZTESEK FORRÁS: BÉT Részvény Utolsó ár (Ft) Változás (%) Millió Ft | Danubius 3 300-4,34 4 Econet 103-3,73 42 OTP 5 610-2,94 20 234 ANY 701-2,63 38 FHB 1345-2,18 36 Fotex 397-1,97 18 Mól 18 000-1,90 4 076 Rába 880-1,12 40 Émász 21890-0,95 1 A BUX index az elmúlt napokban 20100.---------------------------------­pont 05.21 05.25 05.26 05.27 05.28 05.31 /1**0 FORRÁS: BÉT BÉT-áruszekció (forint/tonna, 06.01.) I li pkyámntóci Uj elszámolási ár [ EUROBÚZA 2010. augusztus 29 700 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 28000 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 36 510 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 500 OLAJ NAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. június 1-én. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 276,75 227,89 195,01 +1,41 Ft +4,05 Ft +1,46 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó | Allianz Bank 4,15 4,25 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank * 2,50 2,50 MKB Bank 3,95 4,04 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank*“ 3,00 7,50 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 • ALAPTERMÉKEK 1 MILLIÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. *** FOKOZÓDÓ 3x1 HÓNAPOS FORINTBETÉT AKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 06.01.) Vételi Eladási | Allianz Bank 268,56 282,34 Budapest Bank 266,91 283,41 CIB Bank 264,13 286,15 Citibank 265,07 287,15 Erste Bank 267,73 283,15 K&H Bank 267,33 282,73 MKB Bank 268,17 281,93 OTP Bank 269,34 283,16 Raiffeisen Bank 270,51 282,67 Húsz éve nem volt ilyen alacsony az energiaipari felhasználás Gyógyuló egészségügy források Százmilliárdra számíthat az ágazat a kormánytól A Fidesz-kormány szerint nem igaz, hogy Magyarországon sok a kórházi ágy: megfelelő a kapacitás, ám a lakosság rossz egészségi állapotban van Komoly változásokat ígér programjában a Fidesz- kormány. Kérdés azon­ban, mire és mikor lesz lehetősége. Nógrádi Tóth Erzsébet „A korábbi évek elhibázott gaz­daságpolitikájának oltárán felál­dozták az ágazatot, GDP-arányo- san egy százalékkal, közel 300 milüárddal kevesebb jut az egész­ségügyre, mint a szomszédos or­szágokban. A közveüen betegellá­tásból közel 250 milliárdot, az Egészségbiztosítási Alapból 400 milliárdot vettek el.” A többi kö­zött ez olvasható az Orbán-kor- mány programjában, amely ko­moly változtatásokat vetít előre az ágazatban. A jelenlegi gazdasági körül­mények miatt a korábban ki­vont forrásokat csak fokozato­san lehet visszapótolni. Úgy tud­ni, első lépésben 100 milliárd fo­rintot kaphat az ágazat, bár ar­ról nem szólnak az értesülések, mikor. Remélhetőleg - tanulva a korábbi évek feltételekhez nem kötött konszolidációs program­jainak hatástalanságából - az egészségügy átalakítását köve­tően pumpálnak nagyobb pénzt az ágazatba. Az Equilor Befektetési Zrt. na­pokban megjelent tanulmánya mindenesetre arra utal, a kon­szolidáció részeként a kórházi adósság rendezése fejében elkér­nék az önkormányzatoktól az in­tézmények tulajdonjogát. így a most állami tulajdonban lévő né­hány országos intézet és egyete­mi klinika mellé fokozatosan fel­sorakoznának és köztulajdonú társaságként működnének a je­lenlegi önkormányzati kórházak, s egységes nemzeti egészségügyi szolgálat alakulna ki. így érnék el, hogy az egyes régiók szükség­leteire építenék ki a progresszív intézményi struktúrát, s a finan­szírozással ösztönöznék az opti­mális betegutak megválasztását. A finanszírozás továbbra is a szo­Sokasodó problémák AZ ELMÚLT NÉGY ÉVBEN 2500 orvos és 4000 szakdolgozó távozott az egészségügyből. Többségük a hazai bérek hat-tízszereséért kapott mun­kát a fejlett európai orszá­gokban. AZ ÉVES GYÓGYÍTÓ-MEGELŐZŐ büdzsé a két évvel ezelőttivel azonos, 757,6 milliárd forint A Magyar Kórházszövetség lidaritás elvű, nemzeti kockáza­ton alapuló, egységes biztosítási rendszer szerint történne, meg­erősítve a tb ellenőrző szerepét. „Az új kormánynak vállalnia kell, hogy javítja a családorvosi praxisok finanszírozását, meg­őrzi azok reálértékét, s támogat­ja a fiatal orvosok praxishoz ju­tását” - olvasható a kormány- programban. Ez azért is fontos, mert a háziorvosok egyharma- da megközelítette vagy túl is lép­te már a nyugdíjkorhatárt, s nincs utánpótlás. Az alapellátás­sal kapcsolatban Réthelyi Mik­lós még kijelölt miniszterként la­punknak úgy fogalmazott: első lépésként csökkentik a házior­vosokra zúdított adminisztrációt - jelenleg 173 jogszabály szabá­szerint január végén 65 milli­árd, másfél havi működési forrás hiányzott a kasszából. Tetézi a gondot, hogy az esz­közállomány 80 százaléka is cserére szorul. EGYRE HOSSZABBAK (1 várólis­ták, már nemcsak a kórhá­zakban, hanem számos szak- rendelésen, sok helyen a kar­diológiákon is. lyozza a tevékenységüket. Ezzel értékes időt szabadítanának föl a páciensekkel való törődéshez, a betegek definitiv ellátásához. Ugyancsak frontvonalba kerül a járóbeteg-szakellátás. Ugyanis miközben 2007-től 16 ezerrel csökkentették- az aktív kórházi ágyak számát, nem fejlesztették párhuzamosan a szakrendelő­ket. Mára egyértelművé vált, hogy a megmaradt 44 376 ágy a jelenlegi szervezetlenség mellett nem elég a betegek ellátására. A kormány a szakrendelőkbe te­lepítendő csúcstechnológiákkal és a finanszírozás javításával kí­vánja megerősíteni a járóbeteg­szakellátást, amelyek tehermen­tesíthetik a kórházakat. A Fidesz-kormány szerint „nem igaz az az állítás, hogy Ma­gyarországon sok a kórház, sok a kórházi ágy. Az ötmilliós Nor­végiában 80, a nyolcmilliós Ausztriában 212 kórház műkö­dik, nálunk 160”. Fekvőbeteg­kapacitásunk ugyan 4-6 száza­lékkal magasabb, a lakosság egészségi állapota azonban lé­nyegesen rosszabb az uniós át­lagnál. így elengedhetetlen a kórházi konszolidáció, amely egyben stabilizálja a beszállítói háttéripart, s megmenti az ab­ban dolgozók és járulékot fizetők munkahelyeit. A rendszerváltás óta nem fo­gyasztott olyan kevés energiát a magyar gazdaság, mint tavaly - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. A ma­gyar gazdaság összes energia­felhasználása 1040 petajoule-t tett ki 2009-ben, 7,7 százalék­kal kevesebbet, mint 2008-ban, amikor 1126,3 petajoule-nyit fo­gyasztottunk. A megcsappant energiaigény a KSH Magyaror­szág 2009 című kiadványa sze­rint részben a gazdasági válság miatt csökkenő ipari termelés­sel és lakossági fogyasztással, részben a megnövekedett ener­giahatékonysággal magyaráz­ható. ■ Részben a válság is ma­gyarázat a fogyasztás visszaesésére, hiszen csökkent a termelés. Az összes felhasznált ener­gián belül nőtt a belföldi forrá­sok aránya: az igény 38 száza­lékát fedezte hazai termelés, 62 százaléka importból szár­mazott. A fosszilis energiahor­dozók közül a szén- és a kőolaj- termelés 8,2, illetve 2,4 száza­lékkal csökkent tavaly, ezzel szemben a földgázkitermelés egy százalékkal nőtt, a paksi atomerőmű áramtermelése pe­dig 4,1 százalékkal volt több 2009-ben, mint egy évvel ko­rábban. A földgáz és az atom­energia mellett különösen a megújuló energiaforrások, a víz- és szélerőművek villamos- energia-termelése, a tűzifa és a biomassza általi energiaterme­lés emelkedett. ■ Emelkedett a megújuló energiaforrások, a víz- és szélerőművek áramtermelése. A megújulok 2009-ben az energiafelhasználás 7,5 száza­lékát adták, ez alig marad el az Európai Unió 2008. évi 8 száza­lékos mutatójától, 2007-ben Magyarországon ez a mennyi­ség 5,3 százalék volt. A fosszilis energiahordozók behozatala 2009-ben 15 száza­lékkal csökkent. Az import közel felét kitevő kőolaj és kőolajter­mékek mennyisége 14, a 45 szá­zalékos részarányt képviselő földgázé 16 százalékkal esett vissza. ■ VG V J ^ ttúsx«zE5> tel __... — P |ank *55 Bármikor kéznél van, és még jól is kamatozik... vonzó látraszóló kamatok, lekötés nélkül éves kamat és EBKM a legfelső összeghatártól 3,59% azonnali hozzáférés Raiffeisen Kamathegyező Megtakarítási Számla vállalkozásoknak Az ajánlat a Raiffeisen Kamathegyező Megtakarítási Számlán elhelyezett összegre érvényes a 2008/2009-es évre közölt éves beszámoló alapján a 750 millió Ft-nál alacsonyabb éves nettó árbevételű vállalkozások részére. A feltüntetett kamat és EBKM - osztott sávos kamatozás mellett - az 50 millió Ft felett elhelyezett összegre vonatkozik. A tájékoztatás nem teljes körű. A Kamathegyező Megtakarítási Számla kondícióiról és egyéb részleteiről bővebb információ található a www.raiffeisen.hu/kamathegyezo oldalon, illetve a fiókokban elhelyezett Vállalati kondíciós listában. VELÜNK KÖNNYEBB Raiffeisen BANK (£) 06-40-48-48-48 www.raiffeisen.hu Szaporodó panaszok a békéltetőknél Egyre több fogyasztói panasz ér­kezik a békéltető testületekhez. A Budapesti Békéltető Testület­hez (BBT) 2010 januárja és ápri­lisa között 814 ügy érkezett be, 35 százalékkal több, mint az elő­ző év azonos időszakában. A békéltető testületek 1999. ja­nuár elseje óta működnek, cél­juk, hogy fogyasztói jogvita ese­tén a bírósági út előtt, ingyenes eljárásban alternatív vitarende­zési fórumként szolgáljanak a fo­gyasztó és a vállalkozás között. Baranovszky György, a tanács elnöke hangsúlyozta: az idei költségvetésben mintegy 340 millió forint áll rendelkezésre a testületek munkájának finan­szírozására. ■ t > I í

Next

/
Thumbnails
Contents