Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-15 / 137. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JUNIUS 15., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Elámították Eger fényei, árnyai portré Herczeg István, a hatvanéves művésztanár egy jobb világról álmodik ▼ Herczeg István grafikusművész generációkat nevelt Egerben a látás és alkotás élményére Az elhurcolt szerzetesekre és vasutasokra emlékeztek Hatvanban 1950. június 19-én az Államvédelmi Hatóság elhurcol­ta a ferences szerzeteseket és a védelmükre kelő vasutas csalá­dok tagjait. Utóbbiak közül há­romszázat Recskre és a Horto- bágyra internáltak, a rend tagja­it Budapestre, az Andrássy út 60.-ba vitték. Kriszten Rafael házfőnököt életfogytiglani bör­tönre ítélték. Veres János Géza 12 év, Zsiga Sándor Kerubinés Tarcza József Aurél 10-10 év börtönt kapott. A négy szerzetes és három egyházközségi tag - Garami József, Fillér Rezső és Karácsony Sándor - ítéletét 2000-ben semmissé nyilvánítot­ta a Fővárosi Bíróság. ■ Az ÁVH elhurcolta a fe­rences szerzeteseket és a védelmükre kelőket. Az 1946-os papi perek áldoza­tai között voltak újhatvani feren­cesek is. Lukács László Pelbárt hittanárt tízévi kényszermun­kára ítélték. Sopronkőhidára, majd egy finn-karéliai munka­táborba került. Újhatvanból hur­colták el Zachar Imre Róbert, Farkas Imre József és Richter Károly Péter Regalát pátereket, a Pelbárt-ügyben Nánási Osz­kár, Majdán Antal és Cson- govay Per Olaf gimnáziumi ta­nulókat. Az áldozatokra emlé­keztek vasárnap az újhatvani templomban. ■ Önkéntes ifjakat képeznek Füzesabonyban Az Észak-magyarországi Regio­nális Ifjúsági Tanács megbízásá­ból az ÉSZA Társadalmi Szolgál­tató Nonprofit Kft. pályázatot hirdetett ifjúsági fejlesztések tá­mogatására. A füzesabonyi kistérségben működő Kis Bocs Baba-Mama Közhasznú Egyesület „Önkéntes fiatalok az esélyegyenlőségért” című projektjére 800 ezer forin­tot kapott. A kistérségből tíz, 15-20 év közötti fiatalt választa­nak ki, akik augusztusban kép­zésen vehetnek részt Poroszlón, decemberben Mikulás-ünnepsé­get kell szervezniük. A jelentke­zőket június 25-ig várják. ■ Az egrieknek, de a me­gyében élőknek sem kell bemutatni a grafikusmű­vészt, hiszen jelenség ő a megyeszékhelyen. Ren­getegen ismerik, szeretik és tisztelik. Barta Katalin Őszbe csavarodó, megzabolázha- tatlan göndör haj, jellegzetes ba­jusz, a szemüveg alól megcsillanó okos, kék tekintet. A vékony, szi­kár alkaton a napsütötte délutá­non tisztán fénylik a vasalt fehér ing. Mosolyog, amikor kinyitja ka­put és beljebb tessékel. Akkor is, amikor tágas kertjében az óriási­ra nyúlt fák között egy jól megter­mett cincérre lesz figyelmes. Egy félbevágott palackba csalogatja, alaposan megnézi.- Nagyon kártékony rovar - jegyzi meg, majd néhány másod- percnyi tűnődés után szabadon engedi. Ebben a parányi gesztusban ott van az egész ember, minden, amit a világról, az életről, a szabadság­ról gondol, érez, sejt a hatvanéves Herczeg István. Az egrieknek, de a megyében élőknek sem kell bemutatni. Ren­getegen ismerik, szeretik, tiszte­lik. A pedagógusnap alkalmából a Líceum dísztermében vehette át az Eger Város Oktatás- és Neve­lésügyéért kitüntetést. Ez alka­lomból kerestük fel otthonában egy beszélgetésre. Miközben a felesége, Ágnes ká- - vét főz, hideg bodzaszörpöt kínál, | arra kérem a művészt, meséljen = a kezdetekről. Mondja, hogy gye­rekkorában évekig tanult zongo­rázni, ám a záróvizsgán belesült a darabba, képtelen volt befejez­ni. Tanára ekkor jegyezte meg biz­tatóan: - Inkább rajzolj, Pista!- Nos, így lettem én grafikus - nevet, majd sorolja az állomáso­kat. Sajószentpéteren gyerekes- kedett, Miskolcról jelentkezett Bu­dapestre a Török Pál utcai Képző- művészeti Gimnáziumba, ahol harmadikos korában határozta el, hogy komolyabban foglalkozik a grafikával. Egerbe egy osztályki­ránduláson szeretett bele 1966- ban. Erre így emlékezik:- Ültem a Dobó téren, és el- ámultam a fényeken, a nyugal­mon, egy felröppenő galambraj látványán. Miskolc és Budapest szürke, zajos élményei után ­amik meghatározták addigi éle­temet - Eger üdítő színfolt volt, él­hető és éltető kisvárosnak tűnt. Ekkor döntöttem úgy, hogy itt akarok élni. A főiskolai tanulmá­nyaimat már itt folytattam, és mi­herczeg István néhány éve állandó alkotótársa Kopcsik Lajos világhírű mestercukrász­nak. Számos cukorcsoda ter­veit ő álmodta meg. Jelenleg az Eventus Üzleti, Művészeti Középiskola, Szakiskola, Alap­fokú Művészetoktatási Intéz­mény művésztanára. Vizuális kultúrát tanító pedagógusként után 1971-ben végeztem, minden­félével foglalkoztam. Végül 1978- ban a főiskola rajz tanszékére hív­tak tanítani. Ezzel párhuzamosan végeztem el a képzőművészeti egyetemet úgy véli, igaz az a közmondás, miszerint „ha valaki belép a malomba, arra ráhullik a liszt". Állítja, hogy az Eventusban sok az érzékeny, tehetséges, fogékony diák. Nem az ő bűnük, hogy a világ körülöttük úgy változott, hogy az igazi értékek elveszítették jelentőségüket. Hallgatói rajongtak a tanár úrért, ám az akkori intézményi vezetéssel lépten-nyomon konf­liktusa támadt. Szabad alkotó­ként nem szívlelte se a hazugsá­got, se a kötöttséget, se az értel­metlen kompromisszumokat. Ezt az időszakot így idézi fel:- Kértem egy év fizetetten sza­badságot 1983-ban, mert elegem lett a pénztelenségből, a szabad­ság hiányából, ám erre nem kap­tam lehetőséget. Nem volt más vá­lasztásom, 1984-ben felmondtam, és kezdődött egy új korszak az életemben: 15 év független alko­tómunka. Ekkor alapítottuk meg 22 társammal a Debreceni Mű­helyt. Az akkoriban született és zsűrizett képzőművészeti alkotá­Hitelességadás címertervezéssel A RENDSZERVÁLTOZÁS UTÁN CÍ­mertervezéssel kezdett el foglal­kozni, ami rendkívül érdekes munka. Megismerkedett a heral­dika szigorú szabályaival, a tele­pülések történetével, és így adott szimbolikus identitást sok hazai községnek, falunak. Névjegy HERCZEG ISTVÁN, grafikusművész • SZÜLETETT: 1949. Sajószentpéter • KÖZÉPISKOLA: 1963-67: Buda­pest, Török Pál utcai Képző- művészeti Gimnázium. • FŐISKOLÁK: 1967-71: Eger, Ho Si Minh Tanárképző Főisko­la; 1984-ben diplomát szer­zett a Budapesti Képzőművé­szeti Főiskolán. • MUNKAHELYEK: 1978-84: Egri Tanárképző Főiskola, Rajz Tanszék; 2000-től: Eventus Üzleti, Művészeti Középisko­la, Szakiskola, Alapfokú Mű­vészetoktatási Intézmény. • elismerések: számos hazai képzőművészeti díj birtokosa. sok igazi művészi színvonalat képviseltek, és keletjük is volt. Mivel abban az időszakban a csa­láddal gyakran kirándultunk a környéken, horgásztunk, gom­básztunk, tájképeken örökítettem meg ezeket az élményeket, ami­ket szerettek és szívesen megvá­sároltak az emberek. Aztán válto­zott a világ. A „rendszerváltozást” követően megszűnt a zsűri­kényszer, azóta szabad a vásár. Minden szemét eladó és eladható. Ebben már nem akartam részt venni, így fordultam vissza az al­kalmazott grafikához. Itt tartunk a beszélgetésben, amikor fellépdelünk az emeleti műterembe. Lágy fények, kelle­mes délutáni árnyak keretezik a már elkészült és a még alkotó kéz­re váró tárgyakat. Jó csendben gyönyörködni azokban a figurák­ban, tájakban, amelyeket Herczeg István teremtett. Áz igazról, a szépről, a színes álmokról hoznak üzenetet ezek az alkotások. Olyan világról, amely az átlagos hétköz­napjainkat szemlélve - néha úgy tűnik - reménytelenül elveszett. „Ha valaki belép a malomba, ráhullik a liszt" Nagy halra mentek Adácson horgászat Gyöngyösi tűzoltók szervezték a versenyt Elkezdődtek a határszemlék földhivatal Felróható mulasztás esetén bírságolnak Az először kiírt Kéklámpás pontyfogó kupa a gyöngyösi tűz­oltók szervezésében hétfőn kez­dődött az adácsi tónál. A 48 órás horgászversenyen 14 csapat vesz részt, köztük a mátraaljai rendőrök és mentősök, valamint a házigazdák mellett a jászberé­nyi és a visontai tűzoltók. Meg­hívást kaptak a hevesi és a hat­vani tűzoltók is, ám ők az árvíz adta feladataik miatt nem tud­nak ott lenni a megméretésen. A horgászverseny szerdán ér véget, és a támogatóknak kö­szönhetően a hat legjobb csapa­tot díjazzák, de jutalmat kap a legnagyobb halat és a legna­gyobb átlagsúlyt produkáló kék­lámpás közösség is. ■ Minden egyenruhás a nagy hal kifogásában reménykedik, mert úgy tart­ják, Adácson jó a halállomány A képgalériát keresse a Hí OLhli hírportálon A rossz idő ellenére májusban megkezdték a határszemléket a földhivatalok munkatársai. A szemlék a vegetációs időszak vé­géig zajlanak, a termőföldek mű­velési kötelezettségének betartá­sát ellenőrzik. Erről értesítették az érintett önkormányzatokat, hogy a gazdálkodók időben fel­készülhessenek. A földhaszná­lók kötelessége a földet művelé­si ágának megfelelően haszno­sítani, termelés folytatása nél­kül gyommentes állapotban tar­tani, kivételek ez alól a szőlők és a gyümölcsösök. Előírás, hogy az ültetvényeket termeléssel kell hasznosítani.- Több mint 46 ezer hektár területet ellenőrzünk a megye 26 településén. Vizsgáljuk az in­gatlan-nyilvántartás és a termé­szetbeni állapot egyezőségét, a terület megfelelő művelését, rendeltetés szerinti hasznosítá­sát - mondta el Lónyai György, a Heves Megyei Földhivatal földügyi osztályvezetője. A művelési ág változását 30 napon belül be kell jelente­ni az illetékes körzeti földhiva­talhoz, ellenkező esetben a föld­hivatal az eljárási költségein felül földrészletenként tízezer forint bírsággal sújtja a föld- használót. A művelési kötele­zettség felróható mulasztása esetén a termőföld aranykoro­na-értékének kétezerszerese a bírság mértéke forintban. Termőföldet más célra igény­be venni, mint annak rendelte­tése, csak földhivatali engedél­lyel lehet. Ennek hiányában a hivatal az eredeti állapot helyreállítá­sát köteles elren­delni, bírság kisza­bása mellett. Lónyai György hangsúlyozta, nem a bírságolás a céljuk, de kötelességük a tör­vények betartásának ellenőrzé­se. Július 1-től a parlagfűvel fer­tőzött területek felderítését is megkezdik. Kiemelte továbbá: mindenki érdeke a földek foko­zott védelme. ■ ■ Előírás, hogy az ültetvényeket termeléssel kell hasznosítani. 1 I A.

Next

/
Thumbnails
Contents