Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)

2010-06-10 / 133. szám

2010. JÚNIUS 10., CSÜTÖRTÖK - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Aszály, sáska: jön a hét csapás időjárás A katasztrófáknak lehet pozitív hozadékuk, egyre több a szélsőség Sorra dőltek meg május­ban a csapadékrekordok. Szélsőséges esetekről van szó, vagy csak elszoktunk a természeti csapásoktól? Szuromi Rita Egy közelmúltban készült felmé­rés szerint a magyarok leggya­koribb társalgási témájává lépett elő az időjárás. Tavaly ősszel aszály sújtotta az országot, télen jelentős mennyiségű hó hullott, idén májusban rekordmértékű volt a csapadék. Ez már a klíma- változás előszele, avagy csak el­szoktunk a szélsőséges időjárá­si jelenségektől?- Magyarország történelme nem nélkülözte a szélsőséges időjárási megnyilvánulásokat - jelzi dr. Csiffáry Gergely törté­nész. - A trianoni békeszerző­dés után az új államoknak át kel­lett adnunk a méréseinket, így elég hiányos maradt az adattá­runk, de sok tényt megőriztek a forrásaink. Tudjuk, hogy Szent László korában volt egy hatal­mas földrengés, amely megvál­toztatta a vízrajzot. A történész szerint az elmúlt évszázadokban a lakosság érzé­kenyebben reagált a szélsősé­gekre, hiszen az aszály rossz ter­mést, majd éhínséget okozott, ami fertőző betegségeknek lett a melegágya. Feljegyezték: az 1860-as években három éven át olyan kevés eső esett, hogy a Fer- tő-tó majdnem kiszáradt, és sás­kajárás kezdődött.- Egy-egy elemi csapásnak le­hettek pozitív hozadékai is - vi­lágít rá dr. Csiffáry Gergely. - Az 1874. július 3-i egri tűzvész után szervezték meg a városi tűzoltó­ságot, az 1917. május 21-i gyön­gyösi tűzvész után döntöttek a városi vízmű felállításáról. A Tisza is századok óta nehe­zíti a megyében élő emberek éle­tét. 1783-ban olyan nagy és hosz- szú volt a folyó áradása, hogy el­szennyezte a kutakat, Kömlőn járvány is kitört. A XVIII-XIX. században a Bükkben és a Mát­rában elkezdett intenzív erdőir­tás egyik következménye lett, hogy hegyeink csapadékmegtar­tó képessége csökkent.- Volt részük eleinknek özön­vízszerű esőben is - folytatja a szakember. - Dormándon 1846- ban, Szent Anna napján jegyez­Az egri Maczky Valér utcát 1998 nyarán pillanatok alatt teljesen ellepte a víz. A szakember szerint a klímaváltozás egy természetes folyamat. tek fel irtózatos vihart, amely el­sodorta a házakat. De kijutott Egernek is a csapásból. Az 1878- as esztendőben kilépett az Eger- patak a medréből augusztus 31- én, akkor 35 ház dőlt össze és 100 fölött volt a sérültek száma, majd szeptember 27-én, amikor a belvárosban kétméteres víz állt. Egerben az utolsó nagy ter­mészeti csapást 1913. augusztus 5-én jegyezték fel. A tiszai áradások a XIX. szá­Szélsőséges időjárási mutatók a régióból Parádfiirdő, 1940.: A legalacsonyabb évi középhőmérséklet 300 mm csapadék alatti _____________helyeken: 6,7 C-fok.________________________________ K ékestető, 1943/44: Hótakarós napok maximális száma: 154 nap._____________ H eves, 1988. aug. 23.: A legnagyobb 60 perces csapadékösszeg: 120 mm._______ M iskolc, 1940. február 16.: Abszolút minimum-hőmérséklet: -35 C-fok. FORRÁS: MET.HU zad utolsó harmadában sok tra­gédia előidézői voltak. Abbán az időben kellett kiköltöztetni a szi­getről Óhalász lakosságát, és ala­pozták meg Újlőrincfalvát.- Ma már képesek vagyunk MIVEL TELEPÜLÉSEINK jelentős része folyóvíz mellett alakult, ezért szinte alig akad olyan város vagy falu, ahol az elmúlt századok alatt ne pusztított volna ár­víz. Ezekre emlékeztet­nek a templomok és épü letek falán található víz­jelzések. Egy-egy árvíz jól mutatja, milyen sérülékeny az ember áltál emelt infrastruk­túra, az utak, hidak, vasutak és épületek ilyenkor tömege­sen szenvednek károkat vagy semmisülnek meg. Képünkön az egri 1878-as árvízre emlé­keztető tábla, ekkor az Eger- patak lépett ki a medréből. megfeledkezni arról, mekkora természeti csapásra képes a víz - mondja Fejes Lőrinc kiskörei szakaszmérnök -, pedig minden templom oldalán ott áll a vízjel­ző mérce. A települések lélek- száma, az épületek száma nőtt, így a mélyebben fekvő részeken is megjelentek a házak, amelyek 200 éve még ártereknek minő­sültek. Ezek beépülése után csak most szembesülünk azzal, miért állnak egyes utcák vízben. Rázsi András meteorológus szerint a klímaváltozás hatásait sosem szabad kizárni, ha az idő­járás extrém értékek felé fordul.- A Kárpát-medencében most fél év alatt lehullott a sokéves csapadékátlag, de érezhető a szélsőségekre való hajlam is, ha szárazság jön, ha eső, egyaránt igen heves megnyilvánulásokra kell számítanunk. A klímaválto­zás természetes folyamat, most Telepítési tényező a víz jótékony és kedvezőtlen hatása telepítési tényező a szál­láshelyek, falvak esetében. A Kárpát-medencében a legtöbb falu természetes víz mellé tele­pült, de ismertek kutas falvak is, amelyek kutakból nyerték a vizet A folyók amennyire segítet­ték az életet, annyira pusztítot­ták is: a Tisza a X-XI. század­hoz képest mintegy 5 kilométer­rel tolódott északra, így űzve el Saj, Türügy lakóit, de a folyó áradásai miatt kellett új helyet keresniük Ónána lakóinak is. melegedő stádiumban vagyunk. Az ember közrehatása nagyon is tetten érhető ebben - jelenti ki Rázsi András. S hogy mi vár ránk a nyáron? A meteorológus szerint egy hét­re mondható meg biztosan, mi­lyen idő vár ránk. Azok az előre­jelzések, miszerint csapadékos, hűvös nyarunk lesz, megdőltek: forró levegő áramlik fölénk, és hűvös őszből kánikulába jutot­tunk egy hét alatt. EGYPERCES INTERJÚ A Bor Eve: kirakatverseny lesz Egerben A Kereskedők Eger Belváro­sáért Egyesület - a bor téma­körében - kirakatversenyt hirdet. Erről Hajdú György egyesületi elnököt kérdeztük.- Honnét az ötlet?- Egy üzlet egyik legfonto­sabb reklámja a kirakat. Vá­rosképi szempontból sem mindegy, hogy mit mutatnak a belvárosi kirakatok, éppen ezért felhívjuk a tulajdono­sok figyelmét, hogy legalább a turisztikai szezonban ne le­gyenek üres, elhagyatott por­tálok. Kérjük azokat az intéz­ményeket, bankokat, akik rendelkeznek ezen felületek jelentős részével, csatlakoz­zanak felhívásunkhoz.- Miért éppen a bor a ver­seny témája?- Közismert: 2010 a Bor Éve Egerben. Mi úgy tudunk ennek az üzenetnek a közve­títésében részt vállalni, hogy kirakatainkban megjelenít­jük az EGRI BOR-t, a borászt, a borkultúrát. Ez nem jelenti azt, hogy a benevezett kira­katokban ne szerepelhetné­nek azok a termékek, amiket az üzlet egyébként árul, sőt az igazi kihívás az, mikép­pen lehet egyazon „ablak­szemben” megjeleníteni adott esetben egy tollat vagy egy fehérneműt, és a bort.- Hogyan díjazzák a legjob­bakat?- Igyekszünk minden sze­replőnek megfelelni, ezért megosztjuk a rendelkezésre álló 700 ezer forintnyi forrá­sunkat, mert honorálni akar­juk mind a kirakatrendező kreativitását, mind az üzlettu­lajdonos pozitív hozzáállását a közös célhoz: tegyünk együtt a belvárosért!« S. B. S. Hajdú György: „Nem mind­egy, mit mutatnak a belvárosi kiraka­tok” Idén is borversenyre hív a Szépasszony-völgy Az M3-as autópálya ellenállt az esőnek gondos tervezés A nagy átereszeket is jól megépítették a szakemberek Az Egri Szépasszony-völgyi Ven­dégvárók Egyesülete a városi ön- kormányzat, az egri hegyközség, valamint az Egyesület Eger Ide­genforgalmáért közös szervezé­sében idén is - immár negyedik alkalommal - borversenyre hív­ja fel a szépasszony-völgyi bor­termelőket. A kiírók elmondása szerint a verseny célja ezúttal is a helyi termelők megméretteté­se, illetve a borfogyasztók, turis­ták figyelmének felkeltése a Szépasszony-völgyben kapható borok iránt. Azok nevezését várják, akik a Szépasszony-völgyben pincét üzemeltetnek, a boraikat kóstol­tatva, kimérve és palackozva ér­tékesítik. Lényeges kitétel to­vábbá: csak olyan bor nevezhe­tő be a versenybe, amely saját termelésből, az Egri Borvidék­ről származik. A megmérettetésre pénteken délelőtt kerül sor a Hotel Köd- mönben, az eredményhirdetést pedig másnap, június 12-én 17 órakor tartják a völgyben, amit kulturális programmal is emlé­kezetessé, színessé szeretnének tenni. Ekkor az Agria Swing Band lép színpadra, akik ez idá­ig a városban keveset látott és hallott zenei élménnyel örven­deztetik meg a közönséget. Ezzel párhuzamosan ingyenes borkós­tolóra invitálják a szervezők az egrieket a nyertes szépasszony- völgyi borokból. ■ Mint láthattuk, a rendkívüli idő­járás több magyarországi autó­pálya-szakaszt is megrongált. Megsérült a két hónapja átadott Mó-os leállósávja, de alámosta a víz az M30-as Miskolc-közeli ré­szét is. Az Ml-est is többször le kellett zárni a károsodások mi­att. Az M3-as Autópálya-mér­nökség terüleü igazgatója, Hor­váth Róbert elmondta: a felügye­letükhöz tartozó M3-ason egyál­talán nem voltak az említettek­hez hasonló problémák. Mióta a pálya megépült - az első szakaszt 1978-ban adták át -, ilyen esőzéseket még nem re­gisztráltak. Az út jól tartja ma­gát, mert a nagy átereszeket - gondos tervezés után - jól meg­A Zagyva vizét is gond nélkül át tudják vezetni a pálya alatt építették. Az M3-ast keresztező legnagyobb folyamot, a Zagyva vizét is gond nélkül átvezetik a pálya alatt. A területi igazgató szerint a közlekedést befolyáso­ló akadály a felhőszakadások idején sem jelentkezett. A megyénket átszelő út egy ré­sze, a Budapest-Gödöllő közötti szakasz egyébként a legrégebbi­ek közé tartozik. Ennél koráb­ban a fővárost a Balatonnal ösz- szekötő pályát építették meg, de az nem aszfaltos, hanem beton­elemes technológiával készült. A szintén régi építésű egyes szá­mú autópálya ugyanakkor ala­posan megszenvedte már az idő múlását, amit a nagy esőzés is megmutatott. ■ Árvízi jelzések a templomokon, épületeken

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents