Heves Megyei Hírlap, 2010. június (21. évfolyam, 125-150. szám)
2010-06-08 / 131. szám
2010. JÚNIUS a, KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP ■■■■■■■■ IBKUIÜÜ 5 • l tájházak Az extrém időjárás súlyos károkat okozhat épületekben Három éve zárva a parádi Palócház. Az épület teteje beázott, a fedéshez szükséges rozst meg kell rendelni. Zsúp nem kapható az építőipari szakboltokban. Szuromi Rita A parádi Palócház esete egy különös néprajzi-építészeti eljárás lassú megszűnésének kálváriája. Ráadásul félő, hogy nem egyedi, hiszen az extrém időjárás bármelyik tájházban tehet hasonló károkat, ezen százéves épületek igen sérülékenyek, elemeik pótlása viszont bonyolult problémát jelent.- Ezen épületet nem kímélték a természeti csapások - fogalmaz dr. Veres Gábor néprajzos-muzeológus, a Heves Megyei Múzeumi Szervezet igazgatója a parádi ház kapcsán -, korábban tűz és árvíz is rongálta már meg, három éve pedig a szél tett kárt a tetőszerkezetében. Egy ideig még próbáltuk fóliával védeni az értékes házat, ám a szerkezet megbomlása egy folyamatos romlást hozott magával, így az ott elhelyezett tárgyegyüttest el kellett szállítanunk. A zsúpfedés egyik sajátossága, hogy úgy kötik a rozsszalmát, hogy az vízálló és bizonyos fokig szélbiztos legyen, ám ha egyszer megtörténik a baj, nagyon nehéz már a tetőszerkezetet egyben tartani. A helyreállításnak csak az egyik oldala volt az anyagiak előteremtése. A szűkös esztendőkben sem a helyi önkormányzatnak, sem a megyei múzeumi szervezetnek, sem a kincstárnak nem volt nyolcmillió forintja, hogy belevágjon ebbe a speciális helyreállítási folyamatba. Ahhoz ugyanis, hogy a Palócház tetejét kijavítsák, előbb hosszú szárú rozst kell vetni, s biztosítani annak kézi learatását és cséplését - a gép ugyanis összetörné a szálakat -, találni kell szakembert, aki ezután a táj jellegnek megfelelő kévét tud kötni, majd ezt a már zsúpnak nevezett tetőfedő anyagot rögzíteni is tudja.- A zsúpfedés a XIX. században a legelterjedtebb tetőfedési forma volt, ám rendkívül tűzveszélyes, ezért sok helyen idővel tiltani kezdték a használatát. Az Sarudl aratóverseny. Zsúpot csak kézzel aratott kalászosból lehetett kötni. Ma csak turisztikai rendezvényeken látni látványkaszálást. előállítása is egyfajta kézi munkát követelt, mely a kalászosok termelésének gépesítése után teljesen megszűnt - magyarázza dr. Veres Gábor. - Ha egy ilyen tetőszerkezet sérül, akkor nagyon hosszú és körültekintő munka indul meg a helyreállítás érdekében. Először is meg kell rendelni a hosszú szárú rozs elvetését. Biztosítani kell, hogy érés után az aratás kézzel történjen, s a hagyományos, évszázados technikával kell a szemet kinyerni, hogy a szár ép és egész maradjon. Ezután kereshetünk egy olyan szakembert, aki a rozsszalmát kötni tudja - ekkor már fontos a tájjellegű építészeti szokások, kötések betartása is -, s olyan munkaerő is A vetés, a kézi aratás, a kötés megdrágítja a helyreállítást. Alföld, hegyvidék: nyomtatni vagy inkább csépelni? alföld: A kalászosokat aratás után helyben nyomtatták (leterítették és állati vagy emberi erővel a magvakat kitaposták). A gabona szára ilyenkor sérült, így a szalma nem volt alkalmas tetőfedésre. hegyvidék: A gabonát csűrökbe szállították, ahol kézi erővel a szemet kicsépelték. A szár ilyenkor ép maradt, összekötve alkalmassá vált tetőfedésié, ám száradás után rendkívül tűzveszélyes volt. (Képünkön a parádi Palócház.) kell, aki a tetőn a zsúpot egybe tudja kötni.- Egy dunántúli cég szakosodott a rozstermelésre, egy egri ácsmester pedig meg tudja azt kötni - folytatta a néprajzos-muzeológus. - Előírás, hogy a kihelyezett zsúpnak legalább 30 centiméter vastagnak kell lennie, hogy védje az épületet a beázástól. Ha egy tájház télen sérül meg, s van elegendő pénz, akkor tavasszal meg lehet rendelni a rozs elvetését, s őszszel már lehet javítani a tetőt. Ha nincs pénz, vagy túl vagyunk a rozs vetésének idején, akkor évekig is eltarthat egy ilyen tető- szerkezet javítása. E speciális építészeti eljárás azonban nem csak a tető- szerkezetet érinti. Nem egyszerű pótolni a vályogtéglát, ma már kevesen tudnak tapasztani vagy vesszőkerítést fonni. Szerencsére a szabadtéri néprajzi múzeumok folyamatos bővülése és az épüleNagy veszélyt jelent a moly és az atka is a tájházakra leselkedő másik nagy veszély a moly és az atka. Ezek az élősködők szabályszerűen megeszik a textileket, faszerkezeteket. Ha ilyen probléma adódik, akkor a szakemberek kivonulnak és elgázosítják az épületet, melynek hatására az élősködők elpusztulnak. Ilyenkor a faszerkezeteket is kezelni kell speciális anyaggal. tek javítása nyomán kialakult az a hálózat, mely biztosítani tudja a speciális építőanyagokhoz való hozzájutást. Mindez azért is elgondolkodtató, mert a folyamatos esőzés, a talajok felázása komoly károkat tehet a tájházakban, mely a népi építészet utolsó öröksége. Helyreállításuk jelentős költség, így fenntartóiknak nem árt ezt is figyelembe venni az éves költségvetés tervezésekor, mely sok esetben rendkívül kevés. EGYPERCES INTERJÚ Átszervezéssel ésszerűsített a városháza Befejeződött a Gyöngyösi Városháza komplex informatikai és szervezetfejlesztési projektje. A mintegy 21 millió forintos beruházáshoz uniós támogatást is nyert az önkormányzat. A korszerűsítésről dr. Balog Pál aljegyző tájékoztatott.- Miért volt szükség a hivatali munka reformjára?- Azt szerettük volna, hogy a városháza és a hozzá tartozó intézmények között folyó munka elemei egy folyamattá álljanak össze, hogy minél hatékonyabb legyen a munkánk.- Mindez hogyan jelenik meg a mindennapokban?- Az olcsóbb és korszerűbb munkavégzés érdekében először egy iratkezelési, majd egy kézbesítést segítő szoftvert vásároltunk. Bevezettük az integrált időgazdálkodási rendszert, ezáltal csökken a várakozási idő az okmányirodában és az építési hatóságnál. Elkezdődött az egyének és a szervezeti egységek teljesítménymérése. Szoftver segítségével átláthatóbbá tettük az oktatási intézmények gazdálkodását, és a dokumentumok digitalizálásával megvalósítottuk az elektronikus bizonylatkezelési rendszert. Újdonság az is, hogy demokratizáltuk a döntéshozatali folyamatokat azzal, hogy a civilszervezetek is hozzáférnek és reagálhatnak a testületi előterjesztésekre.- A korszerűsítéstől várnak megtakarítást?- Igen, néhány milliós kiadástól megszabadulunk, ha kevesebb papírt használunk a munkánkhoz. ■ Dr. Balogh Pál aljegyző: az ütemezett munka hatékony Ezüstöt hoztak a fővárosból a Szuszogósok Díszoklevelet kaptak a tanítóképzős öregdiákok prepa-nap Gárdonyi „lámpásaiként” köszöntötték az évtizedekkel ezelőtt végzett nevelőket Ezüst minősítést kapott az egri Eszterházy Károly Főiskola színjátszó csoportja a hét végén Budapesten rendezett VIII. Magyar Művek Szemléjén. A Jónás Péter vezette Szuszogó Színház tagjai maguk írták a „Sietünk sehová” című darabot, melyet a Tűzrak- tér színpadán mutattak be. A Magyar Szín-Játékos Szövetség fesztiválján két nap alatt ló produkciót láthatott a közönség és a zsűri. Nagy András László elnök szerint minden idők legszínvonalasabb szemléje volt ez, s talán jelentős szerepe van abban, hogy a magyar, különösen a kortárs szerzők művei „divatba jöttek” az öntevékeny színjátszók körében. ■ Oda mentünk vissza tanítani, ahonnan jöttünk, vidékre - mondta a díszoklevéllel kitüntetett társai nevében Gulyás János. Az egri érseki tanítóképzőben 1945-ben végzett „lámpás” 43 tanéven át okította a gyerekeket a jászszentandrási Alsó-tanyán, majd szülőfalujában, Jászdózsán. A 86 éves tanár egyike volt annak a tizenhét hajdani képzős diáknak, aki a hétvégi, XVII. Prepa-napi ünnepségen vehette át a jubileumi oklevelet. Az eseményre - a főiskolán zajló felújítási munkálatok miatt - a prepá- sok 1948-tól számított második A prepás szellemiség nemcsak az öregdiákokba ivódott bele, hanem a Líceum falaiba is. otthonában, a Gárdonyi Géza Ciszterci Gimnáziumban került sor. A Szent Bernát-templomban tartott szentmisét követően dr. Dobos József, az Egri Tanító- és Tanárképzős Öregdiákok Baráti Körének elnöke - egykori tanáruk családjának a jelenlétében - emlékezett meg Abkarovits Endréről. Mint felidézte, nevelőjük olyan felelősséggel végezte a munkáját a szegények egyetemén, mintha a Sorbonne-on tanított volna. Példás életéről - születésének 100. évfordulója alkalmából - emlékkönyvet állítottak össze, amelyet ezúttal adtak át a baráti Ünnepség. Képünkön dr. Hauser Zoltán az egri Eszterházy Károly Főiskola rektora köszöntötte a rubindiplomás Bán Tibort és Kurucz Andrást. kör tagjainak. A továbbiakban dr. Hauser Zoltán, az Eszterházy Károly Főiskola rektora szólt arról, hogy a prepás szellemiség nemcsak az öregdiákokba ivódott bele, hanem a Líceum falaiba is. S ez így marad azután is, hogy 2012-ig ötmilliárd forintos ráfordítással kívül-belül megújul a patinás épület. Tájékoztatója után rubindiplomát nyújtott át a 70 éve végzett Bán Tibornak és Kurucz Andrásnak, a vas oklevelet Gulyás János, az aranyat pedig Fodor István, Junek Károly, Keresztesi Péter, Kiss József, Korcsov Dezsőné, Molnár Csaba, Molnár Imre, Nagy Sándor, Szilágyi Ignác, Török László, Varga János és Vágány János kapta meg. ■ Sz. I.
