Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-08 / 106. szám

4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 8., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Tervekkel telve Heves Marcija ispánság Újraválasztották a mondabeli hős jelenkori utódját, Janosek Antalt Bármily furcsa: kiemelkedően sikeres évet zárt a siroki egyesület A monda szerint csak lus­tálkodott, adományokat és jólétet várt Heves Marcija. Nem így a valódi, aki vé­gigdolgozta a tavalyi évet, adakozott, s most újravá­lasztották a város emblematikus figuráját. Szuromi Rita Bár a mondabeli Hevesi Marcit tejben-vajban fürösztötték, ellát­ták minden jóval és adományok­kal halmozták el, a valódi Marci esetében ez épp fordítva van: nem ő kap, hanem ő ad, nem őér­te dolgoznak, hanem ő dolgozik másokért. Janosek Antalt másodjára vá­lasztották meg a hevesiek emblematikus figurájuknak. Há­rom évvel ezelőtt indult a versen­gés, melynek végén valaki egy évig viselheti ezt a címet. Az első évben Sinkovics József lett a vá­ros Marcija, ekkor Janosek Antal a második helyen végzett. Tavaly azonban revansot vett. Marcisága olyan jól sikerült, hogy ezúttal ki­hívója sem akadt, így újabb egy évre töltheti be ezt a csak nevé­ben kiskirályi tisztet.- Visszatekintve valahogy ter­mészetes volt, hogy egyszer Marci leszek - mondja Janosek Antal Zsigmond Márton. - Egész életemben aktívan dolgoztam a közösségért, van kommunikáci­ós készségem, nyugdíjas va­gyok, vagyis mintha csak rám teremtették volna Marci figurá­ját. De a tréfát félretéve: Marcisá- gom kezdetén megérztem, ez egy komoly megbízatás, társa­dalmi kötelezettség. Igyekeztem is ennek szellemében végigdol­gozni az egy évet, voltam zsűri­tag, képviseltem a várost, dele­gációk fogadásakor protokolláris feladatokat láttam el, felléptem nőnapon, jelen voltam az isko­lákban, vagyis igyekeztem min­Egy játék, amit illik komolyan venni. A Hevesi Marci megteremtette a saját jelképrendszerét. Megalapította a Marci- díjat, amit őszinte örömmel ad át az arra érdemeseknek, akik sokat tesznek szeretett városáért, Hevesért. den percet hasznosan tölteni. Ennek is köszönhetem, hogy most újraválasztottak. Heves Marcija a mondával el­lentétben nem kért és várt, ha­nem adott és teremtett. Az ő ne­véhez kötődik a Radics-kúriában elhelyezett gránátalmás-szélka- kasos jelkép, mely a fiatalok sze­relmének láncaival és lakataival rögzített, illetve tavaly november­ben önálló Marci-pán díjat alapí­tott, melyet öt olyan hevesinek adott át, akik sokat tettek a hagyo­mányok őrzése, ápolása érdeké­a monda szerint egy kisfiút szülei kiraktak az útszélre. Megtalálta őt egy gazdag úr, aki hazavitte, felöltöztette, rangban magához emelte. A kisfiú úrként nőtt fel, minden­ben. Janosek Antal Zsigmond Márton tárháza kifogyhatatlan. Már megválasztása másnapján tervei voltak. Elhatározta, hogy a Marci-marcipánt bronzba önteti, sőt egy újabb kovácsolt­vas mű elkészítésén is töri a fejét, ám utóbbinak körülményei még nem publikusak.- Sokan kérték, hogy induljak ismét - meséli -, s ez jólesett, hi­szen azt is jelentette, hogy jól csi­náltam, amit vállaltam. Bár egy ki kereste a kegyeit, megtisztel­tetés volt őt asztalukhoz ültet­ni így aztán az egykori árva kisfiú példát mutatott a késői utókornak, hogyan kell úgy él­ni mint Marci tette Hevesen. kicsit szomorú is voltam, mert ki­hívó nélkül nem igazi a megmé­rettetés. Ha többen lettünk volna, akkor egy igazi nemes versengés végén hirdetnek eredményt. Akkor is megtettem volna mindent, hogy nyer­jek, hiszen számom­ra a Marciság egy játék, amit il­lik komolyan venni és jól csinál­ni. Akik ismerik a Hevesi Marcit tudják, szótárából egy fogalom hi­ányzik. Ez a fáradtság.- Nem ismerem ezt a szót - mondja immár teljesen komo­lyan. - Na jó, van amikor nekem is monotonabbnak tűnik az éle­tem, jólesne elnyújtózni, de azt a szót, hogy fáradtság elvből nem mondom ki és nem ismerem el. Bármit is csináltam és bármeny­nyire is aktív volt az életem, a csa­ládom mindig erőt adott. Négy gyermekem és kilenc unokám Ki is volt valójában az a bizonyos Marci? ■ A Marciság társadalmi kö­telezettség. neve: Janosek Antal Zsigmond Márton SZÜLETETT: 1946. nov. 27. Budapest CSALÁDJA: nős, 4 gyermek, 9 unoka VÉGZETTSÉGE: kereskedelmi, vendéglátó FOGLALKOZÁSAI: Volta Berván munkaügyes, bizto­sítós, vendéglátós, jelenleg rádiózik és nyugdíjas. HOBBIJA: közélet. SZABADIDŐ: rádió, barkácsolás, család fontos értékek: megszüle­tett, melyet édesanyjának köszön, a család, az egész­ség és a közösségért tenni akarás. van, akik közül hat most is ott volt a Marci-választáson. Ők ad­nak nekem erőt és persze a fele­ségem, aki biztosítja a hátteret ahhoz, hogy Marciként mindig topon tudjak megjelenni. S hogy a hosszú nevű Hevesi Marcit valójában hogy is neve­zik? Sokáig Antalnak hívták, most inkább csak Mártonnak. S eggyé válni egy megszemélyesí­tett üggyel, ez az igazán beszédes elismerés. Öt éve működik a Siroki Idegen- forgalmi és Turisztikai Egyesület, amelynek célja a kezdetektől Sírok idegenforgalmának növelé­se, a település megismertetése az országban és külföldön, ennek érdekében a vállalkozók és egyéb szervezetek összefogása. A pétervásárai kistérség húsz tele­pülésén a SITE ma az egyetlen aktív, eredményes és működő ide­genforgalmi egyesület. Mint azt az szervezet vezetőjétől Kárpáti Endrétől megtudtuk, a közel­múltban kidolgozták az elkövet­kező öt évre szóló fejlesztési ter­vüket, kiemelt figyelmet fordítva arra, hogy miként kapcsolódja­nak a „Gyógyító régió koncepció­hoz”. A szervezet jelenleg tizen­egy - eltérő aktivitással feladatot vállaló - tagot számlál, s az el­múlt években csaknem négy és fél millió forintot nyert pályáza­ton. További három elképzelésük támogatása még elbírálásra vár, ezek összértéke 2,6 millió forint. Népszerűsítő munkájuknak köszönhetően évről évre nő a Siroki Vár, s így a község látoga­tottsága is, amelyet jól tükröz­nek az adatok: míg 2005-ben 8182,2009-ben már 39 651 láto­gatót regisztráltak. A tagság szállásadóinak önkéntes vissza­jelzése alapján a tavalyi év - a válság ellenére is - kiemelkedő­en sikeres volt. ■ Az utóbbi években megsokszoro­zódott a látogatók száma Bábszínház született, a Maszat-hegyen innen A jövőbe ívelő eszmei pillér európa-nap Az összehangolt közös cselekvésben kereshető a megoldás Túl a Maszat-hegyen. A kalandos királylánymentésről szóló darab zenéjét Presser Gábor szerezte. A képgalériát keresse a HEOLhu hírportálon A harmadik gyöngyösi Kortárs vers-zene fesztivál vendége Var­ró Dániel volt, aki a rendezvény alkalmából ellátogatott a Berze Nagy János Gimnáziumba, ahol találkozott és beszélgetett a di­ákokkal. A kortárs szerző és műfordító ezután író-olvasó ta­lálkozón vett részt. Varró Dáni­elt sokan a 2003-ban megjelent második könyve, a Túl a Ma­szat-hegyen című verses mese­regénye alapján ismerik, ked­velik, de a rendezvényen, ahol Keresztesi József újságíróval beszélgetett, szó esett egyéb alkotásáiról is. A beszélgetést követően a Budapesti Bábszín­ház bemutatta a Maszat-hegy zenés kalandjátékét. ■ Az Európai Unió születését ün­nepeljük Európa-szerte május 9-én, hatvanadik évfordulóján a Schuman-nyilatkozatnak, amely „egy európai szövetség” megteremtésére szólított fel. E dátum mára ugyanolyan szim­bólummá vált, mint az EU zász­laja, himnusza vagy éppen az egységes valuta.- Az Európa-nap egyik ki­emelt üzenete, hogy ráirányítsa az emberek figyelmét az unió szerepére olyan fontos társa­dalmi erőfeszítések­ben, mint a sze­génység és a kire­kesztettség elleni küzdelem, az esélyegyenlőség megteremtése vagy éppen a klí­maváltozás megfé­kezése hangsúlyozta lapunknak Szűcs Tamás, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének vezetője.- A közösség lakói, a magyar uniós polgárok jövőbe ívelő pil­lérként építhetnek erre a szelle­miségére. Az európai eszme ugyanis nem pusztán egy ne­mes, elvont gondolat, hanem a hétköznapok gyakorlatát is meghatározó irányító elv, amely fontos együttműködésekre sar­kallja az állampolgárok közös­ségét, a tagországokat. Nyil­vánvaló, hogy a jelenkor nehézségei, gazdasági vál­sága, egyes országok sa­játos problémái sem old­hatók meg szűk keretek között, csakis közös, ösz- szeszedett európai akarat­tal s ellenőrzéssel - emelte ki Szűcs Tamás. A képviseletveze­Sós Tamás: a megyei kulturá­lis és szakmai kapcsolatok segítik az uniós eszme közvetítését tő hozzátette: bizton állítható, hogy a hatvan év előtti gondolat jegyében fogant Európai Unió - a megoldásra váró nehézségek ellenére is - sikertörténet. S en­nek a történetnek az egysége­sülés mellett vitathatatlan része a kulturális sokszínűség meg­őrzése és támogatása is. Az is tény, hogy uniós érettségünk komoly vizsgája lesz a 2011 el­ső fél évében sorra kerülő ma­gyar elnökség, melynek az or­szág szakmailag felkészülten, s a jövőbeni sikereit is megalapo- zóan vághat neki. Legközelebb ugyanis efféle hazai szerepre csak 13 év múlva kerülhet sor.- Amikor az unió tagjává lettünk, számunkra ez a fej­lődés nagyobb lehetőségét nyitotta meg, ugyanakkor fo­kozott felelősséggel is jár, hi­szen mi is beleszólhatunk részt vehetünk ezekben a saját sorsunkat és egész Euró­pa jövőjét is meghatározó, ala­kító döntésekben. Ezt jelképe­zi az Európa-nap. S azt is, hogy sok tennivaló áll még előttünk, a versenyképesség erősítésétől a foglalkoztatás növeléséig - fejtette ki az ünnep kapcsán Sós Tamás. A Heves Megyei Közgyűlés elnöke azt is el­mondta: a megyei kulturális és szakmai kapcsolatok, az ösz­töndíjak, a programok és vetél­kedők, az Európa-tantermek hálózata, illetve az itte­ni, nemzetközileg is elismert Europe Direct Pont működé­se mind az uniós gondola­tok közvetítésé­nek hatékony út­ját képviselik. Szűcs Tamás: az Európai Unió - a meg­lévő nehézsé­gek ellenére is - sikertör­ténet ( V < é

Next

/
Thumbnails
Contents