Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-06 / 104. szám
2010. MÁJUS 6., CSÜTÖRTÖK 7 INTERJÚ külügyek Az EU-elnökség Magyarországnak nagy horderejű feladata - Nemzetpolitikai ügy a szomszédainknál élő magyarok számára a kettős állampolgárság - vallja Martonyi János. / f / / J MARTONYI: MOZGÓSÍTÓ VÁLTOZÁSOK „Olyan emberekre van szükség, akik szíwel-lé- lekkel, teljes erőbedobással készek dolgozni nemzeti céljaink és az EU- elnökség sikeréért. Én ezért vállaltam el ezt a tisztséget” - mondta a Világgazdaságnak Martonyi János, aki az első Orbán-kormányban is külügyminiszter volt, s most is az lesz. Az interjút rövidítve közöljük. Kocsi Margit-Urkuti György- Mostanában egymást követik a megrázkódtatások az eurózónában. Változtat ez az új kormány euróbevezetési elkötelezettségén?- Egyáltalán nem. Az elkötelezettségünk alapvető' politikai és gazdasági stratégiánkból következik. Egyrészről erősebb és mélyebb európai integrációt akarunk, ezt mozdítaná elő az euróövezeti csatlakozásunk. Másrészről ha az európai integrációs folyamat elindulna az erőteljesebb belső differenciálódás útján, akkor a keményebb mag felé kívánunk orientálódni. Ennek a stratégiának az érvényesítése elkövetkező években két fontos körülménytől - a jelenlegi euróövezeti és globális válság kimenetelétől, valamint a magyar gazdaság teljesítményétől- függ. Az utóbbinál természetesen számolni kell bizonyos időbeli kifutással is.- Az új kormány egyszerre rengeteg feladattal szembesül most. Tárcája miként mozdíthatja elő ezek teljesítését?- A kormány legfontosabb célkitűzése a magyar gazdaság rendbetétele és növekedési pályára állítása, a foglalkoztatottság és a versenyképesség növelése. Ezek és az Európai Unió 2020-ig szóló stratégiájának célkitűzései látványos módon egybeesnek. Példa erre az a foglalkoztatási célkitűzés, amelyet már elfogadott az Európai Tanács, hogy tíz esztendő alatt az aktivitási rátát a 20-64 éves korosztályban 75 százalékra emeljük a közösségben. Ez 950 ezer új munkahelyet jelent Magyarország esetében; a Fidesz egymillió új munkahelyet ígért választási programjában. Ebből is látszik, hogy az európai integrációs impulzusok ugyancsak segítik a magyar gazdasági stratégia kialakítását. Nekünk is érdekünk az euró stabilitása, az, hogy a fiskális politikák rendben legyenek, működjenek az ellenőrző mechanizmusok és csökkenjenek az óriási különbségek a versenyképesség terén. A Külügyminisztériumnak s az azon belül viszonylagos önállósággal létrejövő európai államtitkárságnak többek között az a dolga, hogy a magyar szempontokat az európai célkitűzésekbe bevigye és az onnan érkező impulzusokat idehaza érvényesítse, például a versenyképesség vagy a felsőoktatás területén.- Tehát látványosan nő az integrációs politika befolyása a kormány tevékenységén belül, egyúttal erősödik Magyar- ország tagállami szerep- vállalása is?- Látványosan és ténylegesen. Ideje az integrációs politikát beilleszteni a kormány tevékenységébe. Minden minisztériumban javasoljuk egy olyan - legalább helyettes államtitkári szintű - vezető kinevezését, aki a maga szakterületén valóban ismeri az integrációs trendeket, lehetőségeket és feladatokat. Kell egy erős koordinációs szerv is, amely egyszerre lesz az integrációs politika legfőbb egyeztetési és döntési testületé. Ez jelenleg az Európai Koordinációs Tárcaközi Bizottság. Működésén lényegesen javítani kell. S arra is szükség van, hogy a kormány ülésein mindig figyelmet kapjanak az integrációs témák.- Hamarosan újraindulnak az alkudozások a következő hét éves uniós költségvetésről. Nem tart attól, hogy a válságra, a megszorításokra hivatkozva az eddigieknél is szűkmarkúbban viszonyulnak a nettó befizető tagállamok a kohéziós politika támogatásához?- Meggyőződésünk, hogy a versenyképességi különbség nem küzdhető le erős, markáns, hatékonyságában inkább megerősített, mint gyengített kohéziós politika nélkül. Tehát úgy kell kezelni a kohéziós politikát, mint az EU2020 stratégia megvalósításának egyik legfontosabb alapfeltételét. Ugyanakkor számolni lehet azzal, hogy nagy harc lesz a következő, 2014-20- as pénzügyi perspektíva kialakításakor, és ez a küzdelem már a magyar EU-elnökség idején elkezdődik. Az európai integrációs folyamatnak hatalmas gazdasági kihívásokkal kell megbirkóznia. Azt lehetne mondani, hogy az elmúlt tizenöt év a jogászoké, az intézményi szakértőké volt. Most a közgazdászok, a pénzügyi szakértők kora következik az EU-ban. Ugyanakkor a lisszaboni szerződés körül is számtalan bizonytalanság merült fel, ezeket részben az Európai Bíróságnak kell majd tisztáznia, tehát a jogászok sem maradnak munka nélkül.- Konkrétan mely területekre kívánja helyezni a hangsúlyt az EU-elnökség idején?- Először is magát az EU- elnökséget nagyon komolyan kell vennünk. Ez Magyarország számára olyan horderejű feladat, mint a válság kezelése a világnak. A legfontosabb, hogy megfelelő színvonalon, tisztességesen megoldjuk a szakmai feladatokat, és bebizonyítsuk, hogy működőképes európai ország és kormányzat vagyunk.- Az előző kormány felállított egy több száz fős elnökségi stábot. Velük mi lesz?- Olyan emberekre van szükség, akik szíwel-lélekkel, teljes erőbedobással készek dolgozni nemzeti céljaink - és az EU■ Szíwel-lélekkel kell dolgoznunk nemzeti céljaink megvalósításáért. Martonyi János kijelölt külügyminiszter: Kiemelten fontos feladat, hogy az EU soros elnökségét megfelelő színvonalon, tisztességesen megoldjuk, és bebizonyítsuk a világnak, hogy működőképes európai ország és kormányzat vagyunk ts amm Élenjáró szerepet akarunk játszani az uniós energiapolitika kialakításában is. De nem mondhatunk le céljainkról, és érvényesíteni fogjuk érdekeinket a közös agrárpolitika formálásában is... elnökség - sikeréért. Én ezért vállaltam el ezt a tisztséget, a híresztelésekkel ellentétben időbeli korlát nélkül.- Hol kíván még előrelépést elérni?- A soros elnöknek például olyan kérdésekkel is foglalkoznia kell, amelyek Magyarországot kevésbé érintik. A hatékony tagállami működéshez ez is hozzátartozik. Ha jó munkát végzünk, az az ország megítélését is javítja, és hozzásegít a nemzeti érdekek hatékony képviseletéhez. Emellett Magyarország alapvetően érdekelt például a közös energiapolitika kialakításában. E téren szerencsésen alakulnak a dolgok. Ha lesz uniós energiacsúcs 2011 januárjában, akkor a soros EU-elnök Magyar- országra hárul majd annak megszervezése. Ha jól sikerül, akkor az szimbolikusan és politikailag is fontos üzenet lesz részünkről, hogy élenjáró szerepet akarunk játszani a közös energiapolitika megvalósításában.- Felzúdulás várható a közös agrárpolitika reformtervei miatt. Mire számít e téren?- Itt is nagy harc várható. Eltérően a korábbi évek gyakorlatától, úgy látjuk: a közös agrár- politika történelmi, kulturális és gazdasági okokból egyaránt az integráció kemény magjához tartozik, ehhez a jövőben is ragaszkodunk.- A külgazdaság hova fog tartozni?- A külgazdaságnak a multilaterális kereskedelempolitikával, a Világkereskedelmi Szervezettel és a globális szabályozási rendszerrel kapcsolatos része a jelenlegi elképzelések szerint a Külügyminisztériumhoz fog tartozni. A külpolitika és a külgazdaság egyébként ma már elváNévjegy Kolozsváron született. A szegedi József Attila Tudomány- egyetem jogi karán, 1967-ben doktorált. 1966-tól ügyvédjelölt, jogtanácsos, 1979-től a Brüsszeli Kereskedelmi Kirendeltség kereskedelmi titkára, 1984-től a Külügy-, majd a Kereskedelmi Minisztériumban főosztályvezető, 1989 nyarától privatizálási kormánybiztos volt. AZ ANTALL-KORMÁNYBAN 1990től a Nemzetközi Gazdasági Kapcsolatok Minisztériuma, majd 1991-94 között a Külügyminisztérium közigazgatási államtitkára. EZT KÖVETŐEN, 2002-2009 között a Baker & McKenzie nemzetközi ügyvédi iroda tulajdonostársa volt. az első Orbán-kormány idején, 1998-2002 között a Külügyminisztériumot irányította. laszthatatlan egymástól, és ezt a diplomatáink is tudják.- Mi lesz az oroszokkal fenntartott kapcsolatokkal? Néhány cégben itt Magyarországon nem mindenki örül a jelenlétüknek.- Oroszországgal már ellenzékben elindult a párbeszéd, s megegyeztünk bizonyos alapelvekben. Stabil, áüátható, kölcsönösen előnyös kapcsolatokat akarunk, a kölcsönös bizalom alapján. Az orosz tőkét Magyar- országon ugyanolyan szívesen látjuk, mint bármely más befektetést. Ha valóban akarunk egymillió új munkahelyet teremteni tíz esztendő alatt, erre szüksége van és lesz az országnak. Egyes stratégiai jelentőségű cégeknél ugyanakkor nem szeretnénk növelni a külföldi - ideértve az orosz - részesedést. Ugyanígy a kínai tőkét is szívesen látjuk, és az oda irányuló magyar exportot is meg kellene többszörözni. Indiával hasonló a helyzet. A kétoldalú kapcsolatok óriási lehetőségekkel kecsegtetnek. A külpolitika feladata az, hogy mindehhez a legjobb feltételeket megteremtse.- A határon túl élő magyarok esetében milyen változásokat tervez? ■> ir-.-:- Magyarország sajátossága, hogy nemzetünk több államban él, és jelentős diaszpóránk is van. Nincs magyar külpolitika, amely ettől el tudna vonatkoztatni. Ugyanakkor a magyar állampolgárság könnyített megszerzésének a biztosítása a szomszédos országokban élők számára nem kül-, hanem nemzetpolitikai kérdés. El kell távolítani a jelenlegi rendszerből azt a diszkriminatív elemet, amely révén a Nyugaton vagy bárhol a világban élő magyarok minden további nélkül folyamodhatnak magyar állampolgárságért, a szomszédos országokban élők viszont nem.- Milyen súllyal szerepelnek külpolitikai terveikben a transzatlanti kapcsolatok?- E téren szintén aktív fellépésre készülünk. Változtak a globális körülmények. Amennyire irreális volt egy atlanti szabad kereskedelmi rendszer létrehozása tíz-tizenöt esztendővel ezelőtt, annyira reális lehet pár év múlva. Ráadásul az atlanti rendszer keretében számos sürgős feladat merült fel az utóbbi időben. Ilyen a számvitel, a versenyjog és a pénzügyi szabályozás. A hihetetlen mérlegegyen- súly-hiányokat már régóta orvosolni kellett volna, de a Nemzetközi Valutaalap e téren fogatlan oroszlánnak bizonyult.- Visszatérve a hazai dolgokra, nem aggasztja, hogy nem volt még olyan választási kampány Magyarországon, amely során annyira kevés szó esett a külpolitikáról és az Európai Unióról, mint most?- Ellenkezőleg, jó előjelnek tartom. A csend a nemzeti konszenzus megteremtésének a lehetőségére utal ezeken a fontos területeken. A magam részéről ezért kívánok dolgozni.
