Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-25 / 119. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 25., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Tizenkilenc fiatal gazdát támogatnak Heves megyében Lezárult a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához nyújtandó támogatások elbírálása: a kezdő gazdálkodók újabb mintegy tízmilliárd forint támogatáshoz juthatnak. Több mint hatezer kérelem érkezett be ősszel a Mezőgazda- sági és Vidékfejlesztési Hivatalhoz (MVH), s így hamar kiderült, hogy nincs elegendő forrás valamennyi hibátlan igénylés jóváhagyására. A keretet ezért a háromszorosára emelték, ezáltal 906 kérelmező nyerhette el a támogatást. Csak a jogszabályban előre meghirdetett értékelési rendszerben legalább 132 pontot elérő kérelmeket hagyhatja jóvá a hivatal. A jelentős számú hiánypótlás és a pontszámok szórása arra utal, hogy nagy volt a különbség a kérelmezők, pályázatírók fel- készültségében, és ezek a tényezők az elbírálás határidejére is kihatottak. A támogatás szabályainak és az arra vonatkozó ellenőrzéseknek, valamint az értékelési szempontoknak a kidolgozásában az AGRYA érdekképviseleti szervezet is folyamatosan részt vett. Az MVH a határozatok postázását egyébként már megkezdte, a nyertes kérelmezők listája pedig elérhető a hivatal honlapján is. Heves megyében mindössze tizenkilenc fiatal gazda nyert támogatást. ■ A nehézségek ellenére több a vállalkozó Mintegy másfél ezerrel gyarapodott egy év alatt Heves megyében a regisztrált vállalkozások száma - derül ki a KSH adataiból. Március végén több mint 46 ezer háromszáz magánvállalkozást tartottak nyilván a megyében. Ezek közül harminc- ötezer volt az egyéni - számuk hétszázzal gyarapodott -, míg társas vállalkozásokból 10 ezer 500 helyett 11 ezer 260-ról tudtak a hatóságok. A gyarapodás üteme kissé mérséklődött, ez azonban nem jelenti a piac tisztulását, s azt, hogy feltétlenül jóhiszeműen alapítanak cégeket. ■ Elfogynak a műszakiak mérnökök képzése Erősíteni kell a természettudományos oktatást Nagyon kevés a fiatal mérnök, a felsőoktatás képzési palettáján túlsúlyba kerültek a bölcsész- és társadalomtudományi képzések. Képünk illusztráció. Okkal aggódhatunk a jövő miatt, hiszen a szak- emberhiány következtében az ország mehet tönkre - derült ki a Műszaki Értelmiség Napján. Tóth Balázs Azonnali, hatékony intézkedésekre van szükség a magyar oktatásban ahhoz, hogy a természettudományos és mérnöki képzések ne sorvadjanak el. Ha ugyanis a közeljövőtől kezdve nem fordul meg a folyamat, s nem kapnak nagyobb hangsúlyt a reáltárgyak a közoktatásban, valamint a felsőoktatásból nem kerül ki több, természettudományos, illetve mérnök végzettségű minőségi szakember, az gazdasági, majd társadalmi problémákhoz vezet. Ugyanez érvényes a szakoktatásra is. Mindez a IV. Műszaki Értelmiség Napja rendezvényen derült ki Egerben. Jelenleg a 20-29 éves korosztályban az ezer lakosra jutó természettudományos és mérnök végzettségűek száma hazánkban 5,1, amellyel sereghajtók vagyunk az OECD országokban. Az Európai Unióban ugyanis ez a szám meghaladja a 12-t, Francia- országban eléri a 22-t, de még Romániában is megközelíti a tízet, s az utánunk legalacsonyabbnak számító Bulgáriában is 8,5.- Ez egy kiáltás. Arra kívánjuk fölhívni a figyelmet, hogy a tartós gazdasági növekedés forrása a tudás, az innováció, ebben pedig meghatározó tényező az iskola.. Tőlünk nyugatabbra ezt már fölismerték, fejlesztik a műszaki oktatást, nálunk viszont az ellenkezője zajlik. A probléma gyökere a közoktatásban rejlik, ahol a gyerekek elfordulnak a reáltárgyaktól. Nem kielégítő a szakemberutánpótlás, ez pedig veszélyezteti az ország gazdaságát - jelentette ki dr. Nagy Lajos, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetsége Heves Megyei Szervezetének elnöke, hozzátéve: Kínában dolgozik a világ mérnökeinek túlnyomó többsége. Az ünnep témája idén a víz volt. Dr. Bánhidy Péter, a Heves Megyei Vízmű Zrt. vezérigazgatója a műszaki és természettudományos értelmiség viziközmű-el- látásban játszott szerepét elemei te a római kortól a jelenig Kiemelte: a vízmű ma több mint félezer embernek biztosít munkát. Még most is szennyez az oroszi bánya A gyöngyösoroszi bányabezárás állását taglalta előadásában Földing Gábor, a Mecsek-Öko Zrt. környezetvédelmi igazgatója. Ennek különös aktualitást adott a mostani csapadékos időjárás, amely új problémákra ■ i is ráirányította a figyelmet. -Az előreláthatólag 2012-ig tartó munkálatok során a határérték közelébe csökken a cink- és arzénszennyezettség a Toka-patakban és három víztározóban. Meg kell jegyezni,, hogy a legnagyobb problémát jelentő mátraszentimrei tárnákat feltöltik a zagytározók sűrű iszapjával és mésszel, megakadályozva a bányavíz további savasodását. Az ipari víztározó iszapja, valamint a meddők anyaga a Száraz-völgyi zagytározóba kerül, amelynek gátját megerősítették. Itt a továbbiakban is lesz szivárgás, a víz azonban passzív tisztítást követően került a természetbe. A felszín alatti vizeket a további évtizedekben is figyelni kell majd. Információk az iparterület adottságairól fülöp Gábor (képünkön) a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara főtitkára a víz gazdaságban játszott szerepéről tartott összefoglaló előadást. A NAVENTER elnevezésű kamarai programról szólva elmondta: egy olyan adatbázist kívánnak létrehozni, amely egy adott földrajzi koordinátához köthető pontról vagy területről releváns energiaellátási, közmű, közlekedési, környezeti adatokat képes szolgáltami az azon működő vagy azon működni kívánó vállalkozások számára. Tartalmazza hazánk alaptérképét, s négy integrált adatbázist, amelyek információval szolgálnak a kiválasztott terület hidrológiai, meteorológiai, geotermikus és közműadottságairól. Megújulóenergiavásár a fővárosban Budapest Május 27. és 29. között 4. alkalommal nyílik meg a Renexpo Central Europe, a közép-európai régió legnagyobb megújulóenergia-ipari kiállítása és kongresszusa a Hungexpo C pavilonjában. A vásár a helyben megtermelt zöldenergia felhasználására és betáplálására, valamint az innovatív, például hidrogéncella alapú technológiákkal és az intelligens hálózati modellekkel kapcsolatos ismeretek megosztására fókuszál. A kiállításon standdal képviselteti magát a Geotermikus Klasz- ter is. Ingyenesen regisztrálni a HKIK honlapjáról lehet. Időt és pénzt nyertek a gazdálkodók Magyarország Mulasztási bírság fizetése nélkül tette lehetővé a VPOP, hogy azon mezőgazdasági termelők, akik április 20-áig nem tettek eleget a környezetvédelmi termékdíjjal kapcsolatos bejelentkezési, illetve fizetési kötelezettségeiknek, június 30-áig pótlólagosan megtehessék azt. A kedvezményét elérő Magyar Agrárkamara szerint az intézkedések azokat érintik, akik termékeiket maguk csomagolják és értékesítik, vagy saját célra használják fel. Az elmulasztott kötelezettségek késedelmes teljesítése nem mentesít a késedelmi pótlék vagy az önellenőrzési pótlék megfizetése alól. Nem büntetik az adózót, ha árvíz miatt késett heves megye Az időjárási körülmények által előidézett okok következtében előfordulhat, hogy az adózók nem tudtak határidőig eleget tenni bevallási, befizetési kötelezettségüknek. Ekkor lehetőség van az akadály elhá- rultát követően a bevallás benyújtásával, illetve a befizetéssel egyidejűleg az indokolt igazolási kérelmet benyújtani, amellyel az adózó kimentheti a késedelmét. Az elektronikus bevallások esetén is papíron kell eljuttatni az adóhatósághoz a kérelmet. A késés miatti szankciótól eltekintenek. Vis maior bejelentéseket vár az MVH Most még nem látszik a fény az alagút végén ziLAi zoltán Nagy bűn lenne nem kihasználni a szőlő-bor ágazatban rejlő potenciált Vis maior bejelentést kell tenniük azoknak, akiknél a 2010-es egységes kérelemben megjelölt területen rendkívüli esemény történt. Kizárólag a megalapozott és a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal által elfogadott bejelentés alapján mentesülhetnek az ügyfelek a szankciók alól. Ha a tervezett tavaszi vetésre nincs mód, vagy az őszi a víz miatt kipusztult, a hasznosítási kódot a vis maior bejelentő felületen „pihentetett területre” kell változtatni. A SAPS támogatás elutasított vis maior kérelem esetén is jár, az AKG-s nem. További információt a falugazdászok, kamarai tanácsadók adnak. ■ Az országos helyzetet tekintve az Egri Borvidék összességében jól áll: a szerkezetátalakításban, az új, korszerű szőlőültetvények telepítésében élen járnak az itteni gazdák, s ez már megmutatkozik a borokban is. Ekképp értékelte a minap megtartott Egri Borvidéki Borversenyt Zilai Zoltán, a Magyar Bor Akadémia főtitkára. Megjegyezte ugyanakkor: bár az Egri Bikavér Superior- ök már a „helyükön vannak”, a szabályzaton mindenképpen érdemes lenne szigorítani.- A pillanatnyi helyzet nem sok jóval kecsegtet, mélyreható változásokra van szükség. A jövedelmezőség messze nem kielégítő, egyre nő az import, miközben az export jó esetben is csak stagnál, de inkább visszaesik. Sajnos, még nem látjuk a fényt az alagút végén. Zilai Zoltán mindezt már a szőlő-bor ágazat tartós válsága kapcsán jelentette ki. Szerinte a szakmának és az új kormányzatnak át kell tekintenie a teendőket, végiggondolva, hogy milyen jövőt szánna a gazdaság e szegmensének. - Meggyőződésem, hogy nagy bűn lenne, ha ezt a kultúrát, az ebben rejlő potenciált nem használnánk ki jobban. Ám ez nem csak a kormányon múlik, a szakmának is ■ A szakmának és az új kormányzatnak is végig kell gondol ni a, milyen jövőt szán az ágazatnak. akad dolga bőven - szögezte le a főtitkár, aki a lépéseket öt pontban foglalta össze. Eszerint hatékonyabb, korszerűbb, magasabb szintű termelésre van szükség, amit átfogó ültetvényre- konstruk- ciókkal le- het-kell elér ni. A szétaprózott tulajdonosi szerkezetből fakadó adottságok miatt elengedhetetlen, hogy pinceszövetkezetek jöjjenek létre; e téren kormányzati segítségre is számít Zilai. Harmadrészt az ágazathoz kötődő háttérintézményeket is rendbe kellene tenni, megszünZilai Zoltán: - Korszerűbb, magasabb szintű termelésre van szükség tetve ily módon a párhuzamosságokat, illetve eltüntetve a még meglévő „fehér foltokat”. A főtitkár szerint ugyancsak megkerülhetetlen a közösségi bor- marketing ügye, amit - meggyőződése - a szakmának kellene kézben tartania. Végül pedig az oktatás-képzés, illetve a kutatás terén is rendet kell tenni. Ezzel összefüggésben Zilai Zoltán emlékeztetett: évente - a határon túli magyarlakta területeket is ideértve - alig száz új szakemberre van szüksége az ágazatnak. Ezzel szemben öt helyen is folyik szakképzés, de a rossz példák között említette meg az egri szőlészeti-borászati kutató sorsának alakulását is. ■ K. G. a 0 y r
