Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)

2010-05-22 / 118. szám

2010. MÁJUS 22., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 3 Eger BEMUTATÓ Szívdobbanás címmel jelent meg az egri Bakacsi Ernő író legújabb köny­ve. Az elbeszéléseket tartalmazó művet május 25-én, kedden este 6 órakor mutatják be a Barta- kovics Béla Közösségi Házban. A szerző sorrendben tizenharma­dik kötetét dr. Cs. Varga István irodalomtörténész ajánlja a Kálnoky Egyesület rendezvényén megjelenők figyelmébe. Eger HAGYOMÁNYOK „Pünkösdi sokadalom az egri várban” cím­mel szervez hétvégi programokat a Dobó István Vármúzeum. Ma 10 órától az Egri Vitézlő Oskola mutat be életképet a végvári se­regek tavaszi mustrájáról. Mind­két napon 9 és 17 óra között a Heves Megyei Népművészeti Egyesület tagjainak bemutatója és vására zajlik, 10-től 17 óráig pedig családi élménypark várja a látogatókat. Lesz hordólovaglás, a kicsik bepillanthatnak az ör­döglakatok világába, lesz óriásdarts-vetélkedő, kipróbálha­tók különleges járművek, s vá­lasztanak „Hajítókirály"-t is. Eger MAJÁLIS Május 24-én, pünkösdhétfőn a szépasszony- völgyi EVAT üdülőben tartja ha­gyományos majálisát az Egri Lo­kálpatrióta Egylet a Nagycsalá­dosok Egyesületével. Ahogyan eddig is, az egyik főszakács Habis László polgármester, az egyesület elnöke lesz. Heves megye civilek Hatodik műhelymunkájukat tartják a „He­ves megyei civil szervezetek komplex szervezetfejlesztése” cí­mű projektben résztvevő egyesü­letek. A rendezvényt május 26- án, szerdán 16-18 óra között a TIT BugátPál Egyesület&nagyter- mében, Egerben a Klapka György út 9. alatt tartják. A programban 29 Heves megyei kulturális, sport- és egyéb egyesület vesz részt, akik ezúttal a képzésekről hallgatnak majd beszámolót. Pétervására változás a pó tervásárai Kistérség Többcélú Társulása ma délelőtt 10-től rendezi meg az első Kontakt szakvásárt, amelyen a határ menti szlovák települések, illet­ve a péterkei kistérség vállalko­zói mutatkoznak be egy vásár keretében. Mivel a többnapos esőzés miatt a program eredeti helyszíne (focipálya) alkalmat­lannak bizonyult a megrende­zésre, ezért a sportcsarnokban és annak környékén bonyolítják le a programokat. Csontlelet a peron alatt honvédsír Mégis lehetnek holtak a hatvani pályaudvar helyén Emberi maradványok is előkerültek a hatvani buszpályaudvar építése során. Sokak szerint az 1848-49-es szabadság- harcban elesett honvédek holttestét rejti a föld. Tari Ottó- A történészek szerint a gom­bok valaha dolmányhoz tartoz­hattak, de a konkrétabb ered­ményre két-három hetet még várni kell - közölte Fodor Lász­ló, az egri Dobó István Vármúze­um régésze. - Kedden ismét Hat­vanba utazunk, hogy további vizsgálatokat végezzünk. A be­ruházás folytatásával kapcsolat­ban nem tudok állást foglalni; ez már nem szakmai, hanem ke­gyeleti kérdés, ami a város veze­tőire tartozik. Utóbbiaknak egyébként sem velünk kell tár­gyalniuk, hanem a Kulturális Örökségvédelmi, Szolgálattal, mivel minden 500 millió forint­nál nagyobb költségvetésű pro­jekt esetében ott döntenek a to­vábbiakról. ■ Ha vannak itt holtak, azok a második csata során eshettek el. Mint arról beszámoltunk, a buszpályaudvar építésének az előkészítése során több helybeli azt feltételezte, hogy a területen katonák lehetnek eltemetve, akik az 1849. április elején le­zajlott ütközetekben vesztették életüket. A hagyományőrzők kérték a város vezetőit, hogy csak a teljes bizonyosságot kö­vetően kezdődjenek el a mun­kák. A szakemberek többfajta Bíró Péter régész a dolmánygombokkal. A szakértőkre vár annak kiderítése, mely korból származnak a relikviák. vizsgálatot elvégeztek, de sem az ásás, sem a fóldradarozás so­rán nem találtak arra utaló jele­ket, hogy itt valaha sírok lehet­tek. Ezt követően elbontották a sírkertet a XX. század első évei­ben állított obeliszkkel együtt, amit a későbbiekben a Radnó­ti tér másik pontján helyez Méltó újratemetést szeretnének A hatvaniak a Nemzetért Egyesület (HANEM) önként vállalta a honvédsír gondozá­sát, s évek óta itt tartották ok­tóber 6-i megemlékezéseiket is. Elnökük, sósné mészáros andrea (képünkön) azt mondja, biztosak voltak ben­ne, hogy holtak nyugszanak a sírhely közelében. Köszönettel tartoznak Bognár Endre főépí­tésznek, aki méltányolta kéré­seiket. Szeretnék, ha méltó kö­rülmények között zajlana az újratemetés, aminek az előkészítésében közre­működnének. Meg­jegyezte: jó lenne, ha a főtéri 1848- as emlékművet is nagyobb gon­doskodás övez­né. Egyesületük ehhez is hozzájá­rulna, ha kell, akár az oszlop örökbefo­gadásával - tette hozzá. nek el. A történészek eltérően foglaltak állást az ügyben. Nagy Nándor azon szakértők közé tar­tozik, aki már korábban sem zár­ta ki, hogy halottakat rejthet a föld a területen. Ő volt az is, aki az elsők kö­zött mutatott rá, hogy nem egy, hanem két csata is zajlott a vá­rosban 1849 tavaszán. Ku­tatásai alapján megálla­pította: a halotti anyakönyv tanúsága szerint az április 5- i - a köztudatban kevésbé elterjedt második - üt­közetet követően öt ma­gyar katonát temettek el a hatvani közteme­tőben, vagyis továb- g bi 53 huszár temet­kezési helye ismeret­len; őket valószínűleg a kor szokásainak megfelelően - az össze­csapás helyszínén vagy annak közelében hántol­hatták el. Az exhumálás után új sírba kerülhetnek bognár endre hatvani fő­építész szerint ha a szakér­tők megállapítják: valóban 1849-ben elesett katonák holttestét rejti a föld, igye­keznek majd kegyeleti szempontok alapján eljár­ni. Javaslatuk szerint exhu­málni kell az emberi ma­radványokat, amelyeket az­tán a buszpályaudvartól alig százötven méterre is­mét felállítandó régi sírkert alatt helyeznének örök nyu­galomra. Itt lehetne megemlékezése­ket, nagyobb tömegeket megmozgató rendezvénye­ket is tartani anélkül, hogy a forgalmat akadályoznák. Indítványukat a felettes szakhatóságoknak is jóvá kell hagyniuk. Bejárhat dolgozni a füzesabonyi polgármester bírósági végzés A fegyelmi eljárás tovább folyik, a rendkívüli ülés törvényességéről nincs döntés A Heves Megyei Bíróság nem peres eljárásban, végzéssel döntött arról, hogy Laminé An­tal Éva füzesabonyi polgármes­ter foglalkoztatási jogviszonyának fel­függesztését - me­lyet a város önkor­mányzata rendelt el május 10-én kelt ha­tározatával - megszünteti. A végzés ellen nincs helye felleb­bezésnek. Miként az az indoklásban ol­vasható, a kérelmező, vagyis a polgármester asszony a törvé­nyes határidőn belül fordult ké­relmével a megyei bírósághoz. Támadta a felfüggesztésére vo­natkozó döntést, s álláspontja szerint már a rendkívüli képvi­selő-testületi ülés összehívása, megtartása, határozathozatala, a fegyelmi eljárás elrendelésé­nek módja is jogsza­bályt sértett. A fel­függesztés meg­szüntetésén túl kér­te az ominózus ülé­sen született határo­zatok megsemmisítését is. A megyei bíróság az indok­lásban mindenekelőtt hangsú­lyozza, hogy a felek meghallga­tása nélkül folytatott nem peres eljárásban kizárólag azt vizs­gálta, hogy a foglalkoztatási jog­viszony felfüggesztésének tör­vényi előfeltételei fennálltak-e vagy sem. ■ A felfüggesz­tést a testület semmivel sem indokolta. A vonatkozó törvények sze­rint a polgármester foglalkozta­tási jogviszonya a fegyelmi eljá­rás alatt felfüggeszthető, de itt is alkalmazni kell a köztisztvi­selők jogállásáról szóló törvény passzusait, így például azt, hogy a vizsgálat során az érin­tettel közölni kell a kötelezett­ségszegés elkövetésével kapcso­latos megállapításokat, azok bi­zonyítékait. Laminé esetében azonban a képviselő-testület egyidejűleg, egy határozattal döntött a fe­gyelmi eljárás megindításáról és a foglalkoztatási jogviszony felfüggesztéséről, így sérült azon garanciális szabály, mely szerint a jogviszony felfüggesz­Kádas Imre ügyrendi bizottsági el­nök hívta össze a rendkívüli ülést. tése a vizsgálóbizottság javas­latára rendelhető el. Továbbá, a felfüggesztést a testület semmivel sem indokol­ta, márpedig egy ilyen lépés nem szolgálhatja azt a célt, hogy a polgármestert a hivata­lából azonnali hatállyal eltávo­lítsák, különösen úgy, hogy nem állapítható meg, milyen és mekkora súlyú kötelezettség­szegéssel gyanúsítják. A bíróság leszögezi: a május 10-i rendkívüli ülésen született határozatok megsemmisítésére ezen nem peres eljárásban nem volt lehetősége, azt egyéb jogi úton kell kezdeményezni. Laminé kérelmét e körben el­utasította. ■ Krisztus a mi kortársunk kevés olyan esemény van a történelemben, amely szá­zadok múltán is hatással van az emberek életére, mindennapi döntéseire. A Krisztus-esemény ilyen. Kétezer év távlatából képes irányt mutatni, vigasztalni, ma is erőt ad, és formálja az emberek életét. Igaz, mindig voltak olyanok is, akik közömbösek marad­tak, vagy akiket gúzsban tartottak hétköznapi felada­taik, és nem maradt elég idejük. Mások kigúnyolták, leköpték, keresztre feszítet­ték. Akik azonban hittek benne, azoknak megváltoz­tatta az életét, akiknek megvolt a bátorságuk, hogy megtegyék azt a lépést, amellyel külső szemlélők­ből, esetleg szimpatizáns szurkolókból elkötelezett emberek lettek. ma is sokakat ámulatba ejt Jézus Krisztus személye és tanítása, de nem kötelezik el magukat neki, mert nem érzik, hogy közük le­hetne egy 2000 éve élt sze­mélyhez. A ma embere gyakran így gondolkodik: még ha igaz volt is, mi kö­zöm hozzá? Jézust barátai is félreértet­ték. Politikai síkon közelítet­tek hozzá. Még feltámadása után is a földi királyság helyreállításán gondolkod­tak. Feltámadása után is azt kérdezték tőle: „Most állítod helyre Izrael országát?” pünkösd tette a félénk ta­nítványokat igazi aposto­lokká, Krisztus elkötelezett követőivé. Kérdéseikre a választ nekik is, nekünk is Pünkösd ünnepe adja meg: Krisztus Lelkének, a Szent- léleknek a kiáradása, amely a keresztség és a bérmálás vagy konfirmáció által felnyitja a szemünket. Lelkének erejéből Pün­kösdkor kortársunkká vá­lik Krisztus, életünk új táv­latokat kap. HA MEGKERESZTELTEK min­ket, ha megkaptuk a Szent- leiket, már nem maradha­tunk semlegesek, akkor kö­zünk van hozzá. Egy svéd gyermek, Ingrid Sjöstrand kérdezi versében: „Van hoz­zá közöd?” Pünkösd adta meg a választ az apostolok­nak, Ingrid Sjöstrandnak és a ma emberének is. Krisz­tus Lelke nemcsak Istenhez kapcsol, hanem egymáshoz is. Ráébreszt arra, hogy ösz- szetartozunk. Egy ház lakói lettünk mind, akikre ki­áradt a pünkösdi Lélek. Az Egyház minden megkeresz­telt ember lelki otthona, amely Pünködkor születés­napját üli. Tanúságot tesz ma is arról, hogy Krisztus Lelke által közünk van Jé­zus Krisztushoz és neki kö­ze van hozzánk. A CIKK SZERZŐJE AZ EGRI ÉRSEK VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu V A 1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents