Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-19 / 115. szám
6 2010. MÁJUS 19., SZERDA GAZDASÁG A BUX index 2010. május 18-án 23600 23500 09.00 11.00 13.00 15.00 16.30 FORRÁS: BÉT NYERTESEK 2010.05.1«. Részvény Utolsó ár (ft) Változás (%) Millió Ft Mtelekom 695 2,50 837 Émász 22 250 2,44 0 TVK 3 100 1,80 10 Rába 925 1,76 45 OTP 6 420 1,26 14 632 Synergon 634 1,11 2 Fotex 380 0,79 9 VESZTESEK FORRÁS: BÉT KEG Danubius Richter Utolsó ár (Ft) 320 3 430 42 345^ Változás (%) Millió Ft-1,23 13-0,57 3-0,12 756 A BUX index az elmúlt napokban 24 000 23837 23 800 23 600 \ 23524 j 23400 23200 23254 23194 C 23 000 22800 22600-----------------------------------pont 05.10 05.11 05.12 05.13 05.14 05.17 FORRÁS: BÉT 2310a BÉT-áruszekció (forint/tonna, 05.18.) Új elszámolási ár EUROBÚZA 2010. augusztus 28 600 TAKARMÁNYBÚZA 2010. augusztus 27 790 TAKARMÁNYKUKORICA 2010. július 35 600 TAKARMÁNYÁRPA 2010. augusztus 23 550 OLAJNAPRAFORGÓ 2010. október 76 000 MNB-árfolyamok Hivatalos devizaárfolyam 2010. május 18-án. €/Ft $/Ft CHF/Ft f f f 277,57 223,92 197,90-1,08 Ft-2,92 Ft-1,03 Ft Forintbetéti* kamatok (%) 2 hó 3 hó| Allianz Bank 4,75 5,00 Banco Popolare 3,72 3,72 Budapest Bank 2,75 2,75 Erste Bank 3,60 3,80 MKB Bank 4,14 4,24 OTP Bank 1,00 1,00 OTP Bank***5,67 Raiffeisen Bank** 4,50 4,50 * ALAPTERMÉKEK 1 MILUÓ FORINTRA. * * AKCIÓS. * * * KAMATMOST EXTRA BETÉTAKCIÓ. Euró-valutaárfolyamok (forint/euró, 05.18.) Vételi Eladási | Allianz Bank 270,46 284,32 Budapest Bank 269,81 286,50 CIB Bank 266,33 288,53 Citibank 265,13 287,23 Erste Bank 270,36 285,94 K&H Bank * 270,41 285,99 MKB Bank 270,76 284,64 OTP Bank 270,95 284,85 Raiffeisen Bank 270,85 283,03 Tovább élünk több pénzből? gyógyítás A hatékonyabb terápia növeli inkább az élettartamot Egészségügyi kiadások és várható élettartam (a GDP százalékában, 2007) □ B □ □ Belgium 9,4 74,1 80 72 Bulgária 7,3 57,2 73 66 Ciprus 6,6 45,6 80 70 Csehország 6,8 85,2 77 70 Dánia 9,8 84,5 79 72 Egyesült Államok 15,7 45,5 78 70 Észtország 5,4 76,5 74 66 Finnország 8,2 74,6 80 72 Franciaország 11 79 81 73 Hollandia 8,9 82 80 73 Japán 8 81,3 83 76 Lengyelország 6,4 70,9 76 67 Lettország 6,2 57,9 71 64 Litvánia 6,2 73 72 63 Magyarország 7,4 70,6 74 66 Németország 10,4 76,9 80 73 Románia 4,7 80,3 73 65 Spanyolország 8,5 71,8 81 74 Svájc 10,8 59,3 82 75 Svédország 9,1 81,7 81 74 Szlovákia 7,7 66,8 75 67 Szlovénia 7,8 71,5 79 71 __Ráfordítás vJ 0 Állami kiadások az összes %-ában □ Várható élettartam* 0 Várható egészséges élettartam* Egy gyors tőkeinjekció nagyon is ráférne a hazai egészségügyre, hogy legalább ne romoljon tovább a gyógyítás színvonala. Ettől függetlenül még érdekes lehet, hogy a többletforrások hatása nem feltétlenül növeli egy az egyben a várható élettartamot. Munkatársunktól Elemzők szerint az idei GDP-ará- nyos hiánycél mindenképpen meghaladja a tervezett 3,8 százalékot. A leendő nemzetgazdasági miniszter szerint akár 6 százalék is lehet. Ez esetben pedig 300-400 milliárdos mozgástere lehet a kormánynak, ebből 60-90 milliárdot lehetne fordítani az egészségügyre - számolta ki lapunknak Sinkó Eszter egészségügyi közgazdász. Úgy gondolja, a többletforrás hatására csökkennének a várólisták, javíthatnák az egészségügyi dolgozók jövedelmét, mérséklődne az elvándorlás. A leendő kormány bizonyára tanult a 2002-es egészségügyi béremelés tapasztalataiból, amikor úgy adott a kormány 150 milliárdot e célra, hogy nem kért ellentételezést - mondta, hozzátéve: égető szükség lenne bizonyos szakterületek, például az onkológiai betegellátás tarthatatlan gyógyítási feltételeinek javítására, és a rendelkezésre álló fejlesztési források azonnali áttekintésére. Szisztematikus és gyors intézkedések után derülhet ki, hogyan kell átalakítani az ágazat struktúráját. ■ Tudományos bizonyíték nincs rá, hogy a több forrástól tovább élünk, de azért ki kellene próbálni. Jelenleg hazánkban a bruttó hazai termék (GDP) 4,9-5 százaléka jut egészségügyi közkiadásokra, ez egy százalékponttal kevesebb a korábbi évekhez, és 1-2 százalékkal a visegrádi országokéhoz képest. A lemaradás értéke 250-500 milliárd forint. Pedig az Egészségügyi Baráti Társaság tanulmánya szerint a magyar egészségipar termeli a GDP 8,3 százalékát. Világszerte foglalkoztatja a közgazdászokat, összefügg-e az egészségügyre fordítható ösz- szeg a halálozással. Orosz Éva, az ELTE egyetemi tanára, OECD-szakértő a közelmúltban az Esély című folyóiratban közzétett tanulmányában kifejtette: az Amerikai Egyesült Államokban az egy főre jutó egészségügyi kiadás 2,2-szerese a nyugat-európai átlagnak, ennek ellenére náluk a legmagasabb az elkerülhető okokból bekövetkező halálozás. Boncz Imre, a Magyar Egész- ség-gazdaságtani Társaság elnöke szerint nincs tudományos bizonyíték arra, hogy az egészség- ügyi közkiadások növelése önmagában javítaná a lakosság egészségi állapotát. Ezért is fontos az egészség- ügyi intézményrendszer szükségletekhez igazítása s a mainál jóval ösztönzőbb érdekeltségi rendszer. A térítésmentes szűrő- vizsgálatokon való részvétel igen hektikus: amíg az ország középső, fejlettebb régiójában átlago- san csak 25 százalék (!) például az emlőszűréseken való részvétel aránya, addig a fejletlenebb Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében 70 százalék körüli. Márpedig az időben felismert onkológiai betegségek meggyógyításá- nak nagyobb az esélye, s olcsóbb a terápia is. Az előző nagyon fontos, hiszen hazánk sajnos még most is dobogós helyen áll a daganatos és a szív-ér rendszeri halálozásban. A születéskor várható élettartam Magyarországon - a javulás ellenére - még most is csak 74 év, miközben Lengyelországban 76, Csehországban pedig 77 év. Káló Zoltán, az ELTE Egész- ség-gazdaságtani Kutatóközpontjának vezetője egyik tanulmányában kifejtette: az egészségügy hatékonyságának javításával három évvel lehetne növelni az élettartamot. Arról is írt dolgozatában, hogy a jelenlegi magyar egészségügyi struktúra fönntartására nem elég a pénz, ezért vagy forrásbővítésre, vagy elodázhatatlan szerkezetváltásra van szükség. A Magyar Kórházszövetség szerint mindkettőre, így javulhat az egészségügyi ellátás színvonala, és költséghatékonyabb lehet a gyógyító munka - fejtette ki Rácz Jenő elnök. Nagyobb reálkereset, magasabb fizetések jönnek A fogyasztói árak 6 százalékos növekedése mellett az idén az első három hónapban a reálkeresetek 5,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit - közölte a Közponü Statisztikai Hivatal (KSH) kedden. Az elemzők a vártnál nagyobb idei bérnövekedést jeleznek. A legalább ötfős vállalkozásoknál és a költségvetési intézményeknél a számviteli nyilvántartások alapján jelentett bruttó átlagkeresetek 2010 első három hónapjában 5,7 százalékkal, a nettó átlagkeresetek 11,9 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. A versenyszférában 4,2, a költségvetési szférában pedig 8,9 százalékkal nőtt a reálkereset. Az emelkedés a KSH szerint döntően a személyi jövedelemadó szabályai változásának és annak volt köszönhető, hogy januárban és márciusban eseti keresetkiegészítést fizettek a költségvetési szerveknél dolgozóknak. A teljes munkaidőben az átlagos bruttó kereset 207 000 forint volt. A vállalkozásoknál 203 800, a költségvetési szervezeteknél 218 400 forint. A prémiumjutalom, egyhavi különjuttatás nélküli kereset az év első három hónapjában 3 százalékkal nőtt. Ebből a versenyszférában dolgozók alapbére 5,1 százalékkal több az előző év január-márciusinál. A költségvetési szférában dolgozók rendszeres bruttó keresete az előző évitől 1,5 százalékkal maradt el. ■ Mobilozók: több ügyfél, kevesebb előfizető Áprilisban 15 ezerrel, 11,898 millióra nőtt a három hazai mobiltelefon-szolgáltató teljes ügyfélszáma, de 45 ezerrel, 10,816 millióra csökkent az előfizetéssel rendelkezők és az utolsó három hónapban hívást indíték-fogadók száma - jelentette be a Nemzeti Hírközlési Hatóság. Ez azt jelenti, hogy míg az első négy hónapban a teljes ügyfélszám 105 ezerrel emelkedett, addig a forgalmazásban részt vevő SÍM kártyák száma 2009 decembere óta 115 ezerrel csökkent. ■ Éves GDP-veszteség* Megnevezés Elveszett munkanapok Kiesett GDP (ER) A GDP százalékában Aktív korú halálozás 8 080 992 71 784 641 0,28 Táppénz 61 394 752 545 378 606 2,15 Rokkantság 97 527 422 866 350 423 3,41 Összesen 167 003 166 1 483 513 670 5,84 * AZ EGÉSZSÉGI ÁILAPOTTAL ÖSSZEFÜGGÉSBEN FORRÁS: EGÉSZSÉGÜGYI BARÁTI TÁRSASÁG Ne nyújtsanak több devizahitelt magánosoknak osztrák felügyelet Felszólítást kaptak a bankok magyar leányai is - Nagyvállalatokat nem érint Felszólította az osztrák pénzügyi felügyelet (FMA) és a bécsi jegybank az osztrák bankokat és leánybankjaikat - így köztük magyar bankokat is -, hogy ne nyújtsanak több devizahitelt Kelet-Közép-Európában. Erről Kurt Bayer, az EBRD igazgatóságai tagja beszélt az intézmény zágrábi közgyűlésén, és a felügyelet is megerősítette a hírt - számolt be a Die Presse. Ausztriában még márciusban hozták meg azt a rendelkezést, hogy magánszemélyek nem kaphatnak devizahitelt. A hitelezést azonban csak annyira szabad visszafogni, hogy ne veszélyeztesse a konjunktúrát. Kurt Bayer szerint a felszólítás nem kötelező érvényű, a hitel- intézetek ázonban már jelezték, hogy tartják majd magukat hozzá. A gyakorlatban ez a lakossági és a kis- és közepes vállalatok devizahitelezésének a végét jelentheti. A nagyvállalatokat és a bankokat mentesítenék ezen korlátozás alól. Magyarországon szabályozási úton is fontos korlátok közé szorítják a devizahitelezést a két lépcsőben (március 1-jén és június 11-én) hatályba lépő, körültekintő lakossági hitelezésről szóló kormányrendelettel, ez azonban nem jelenti a devizahitelezés teljes tiltását. ■ Havi ötezer forinttal kisebb részlet Az OTP nem vár: csökkenti a törlesztőrészleteket júniustól csökken az ingatlanfedezetű jen- és svájci- frank-alapú devizahitelek kamata az OTP-nél. A lépésnek köszönhetően egy 10 millió forintos, húszéves futamidejű kölcsön havi terhe 5 ezer forinttal csökken. Mindezt Kovács Antal, a pénzintézet vezérigazgató-helyettese közölte. a kamatcsökkentés addig lesz érvényben, amíg az árfolyam vissza nem áll egy elfogadható szintre - tette hozzá a bankár. Az intézkedés már a júniusi törlesztésnél érezteti hatását. A csökkentés a svájci frank alapú hiteleknél újabb 0,75 százalékpontos. A jenalapúnál 0,50 százalék. A közelmúlt kamatcsökkentése után a mostanit kizárólag a forintgyengülés kompenzációja miatt lépi meg, és várhatóan az év végéig alkalmazza a bank, rendszeres felülvizsgálat mellett. És mindaddig fenntartja, amíg a svájci frank és a jen árfolyama legalább öt munkanapon keresztül a 175, illetve 200 forint alá nem süllyed.
