Heves Megyei Hírlap, 2010. május (21. évfolyam, 101-124. szám)
2010-05-04 / 102. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁJUS 4., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Egy évvel tovább tart a Hevesi Marci mandátuma „Nekem nem ciki a Süsü" bergendy istván Átdolgozná technora a híres egyfejű zenéjét Nem akadt kihívója a Hevesi Marcinak, azaz janosek Antalnak, így a következő egy évben ismét ő képviselheti a településen a szellemesen megfogalmazott „ügyesen élni, túlélni és jól élni” elvét. ■ Az üzenetet betonszarkofág őrzi. Az idei Marci-választást mégsem a csendesség jellemezte. A város civilszervezetei és természetesen az újraválasztott Marci egy üzenetet küldött a jövőnek. A megfogalmazott célokat, gondolatokat ötven évre titkosítot- ták és elzárták. A fél évszázadon át pihentetett dokumentumokat a Hevesi Háziipari Szövetkezet Radics-kúriájának egy átányi ládájában helyezték el, melyet egy betonszarkofág őriz. Az üzenet létét rögzítik, hogy majd a későbbi generációk tudják, hogy hol kell keresniük. A Marci-választáson egyébként felvetődött, hogy célszerű lenne meghosszabbítani a Hevesi Marcik mandátumát két, esetleg három évre, így jövőre már várhatóan nem egyetlen esztendőre választják meg a város jelképének számító emblematikus figurát. Most mindenesetre Janosek Antal még egy évre készül, és jövőre kihívóra vár. ■ Csökkent a lakásépítési kedv Hevesben Az első negyedévben jelentősen visszaesett a lakásépítési kedv Heves megyében. A tavalyi első három hónaphoz képest (165 darab) harmadannyi lakáshoz (46 darab) kértek építési engedélyt. A használatba vett lakások száma 67-ről 64-re csökkent. Tavaly ilyenkor negyvenkilenc lakóépületre kértek engedélyt, amelyek alapterülete megközelítette a 15 ezer négyzetmétert, míg idén a harminchárom építmény területe csak ötezernyolcszáz négyzetméter. A nem lakáscélú építményeknél csupán az alapterület csökkent, igaz, a bázis is meglehetősen magas volt. Az idei első negyedév folyamán 19 lakást bontottak el, míg tavaly ilyenkor 16-ot. ■ Május 2-án a Harlekin Bábszínházban mutatták be a Süsü, a sárkányt. A premieren ott volt a jól ismert dalok szerzője, Bergendy István is.- Hogy tetszett az előadás?- Nekem nagyon. A történet 1974-75-ben kezdődött, a mesét pedig '76-ban forgatták, kesztyűs bábokkal. Ez az első eset azóta, hogy igazi bábbal láttam. Érdekes, hogy pontosan az eredeti mesét. Nagyon tetszett. Remélem, a közönségnek is ez lesz a véleménye. Csináltunk azóta bohócmusicaltől kezdve a Süsü, a várvédőig mindent, játszotta a Karsai Pantomim Rt. is. Mindenféle variáció volt már, de ami most Egerben, olyan még nem.- Hol a helye a Bergendy- életműben Süsünek?- Az élvonalban, bármilyen g furcsának is tűnik. Talán Alfól- 1 di Róbert kérdezte: Pista, nem 5 ciki neked, hogy életed főműve f a Süsü? Már akkor is azt válaszoltam: Nem, egyáltalán nem. Amikor megjelent a Süsü, azt mondták rá, ez semmi, ez í csak egy kis jazz-rockos funky j| zene, nem értették, hogy lehet ezt felfogni gyerekmesének. Azóta számtalan elismerést kaptunk érte, az Év lemezétől kezdve szinte mindent. Sőt a Csukás Pista ezért kapott igazából Kossuth-díjat. Gyönyörű versei vannak, de szerintem a díjat a Süsüért kapta. Úgy érzem, nagyon fontos a magyar gyerekek életében. Örök figura lett. Bergendy István Szolnok, 1939. október 8. Zeneszerző, szaxofonista, énekes JELENTŐSEBB DÍJAI: 1977-86 között: Televíziós Nívódíj a Süsü, a sárkány sorozatra (4) 1985: Hanglemezgyár, A legjobb felvétel díja (Süsü, a sárkány) 1993 ÉS 2000: EMERTON Díj 1997: Inter-Lyra 2001: Visszamenőlegesen Életműdíj (Hungaroton) 2004: Aranyalma Díj 2005: Artisjus szakmai életműdíj telesek. Azt mondták: az a hiteles, aki megy az utcán, belerúg egy kőbe, és utána arra megy, amerre a kő gurul. Akkor nagyon megsértődtem, és megcsináltuk a Bergendy Koncert-, Tánc-, Jazz- és Szalonzenekart. Persze a szalonzenekarok Mozartot, Beethovent meg Haydnt játszanak idős néniknek fürdőkben, mi pedig mindent, amit mi jónak tartunk.- A sorból természetesen kihagyhatatlan az Én táncolnék veled.- A tánciskolát azért csináltuk a televízióban, mert azt szerettük volna, ha mindenki megtanul táncolni. A dadogós angol keringőnek akkora sikere volt, mint bármelyik kőkemény rocknak. Az eltelt idő minket, engem igazolt- Lenne még terve az egyfejű sárkánnyal?- A Süsüt 1977 karácsonyán mutatták be, 1978 januárjában már 27 ország megvette és akart belőle folytatást csinálni. Ahogy változott a zene az elmúlt közel 40 évben, úgy változott minden más: az emberek, a stílusok. Nem tehetnénk meg, hogy az uralkodó zenei stílusoktól eltekintünk. Legszívesebben az egészet átírnám technora, remixelve.- Akkoriban még a felvételek is máshogy zajlottak...- Annak idején Szabó Attilával úgy dolgoztunk, mintha az Bergendy István: Süsüből volt már kesztyűsbáb-előadás, musical, cirkuszi variáció, de olyan, mint most Egerben, még soha nem készült. egész egy dzsesszfelvétel lenne, azaz egyszerre vettünk fel mindent. A színészek nem előre énekelték fel a dalokat. Ott voltunk a stúdióban, és amikor az illetőnek dalra kellett fakadnia, megböktem az adott művészt. Hatalmas nevekkel dolgoztunk együtt, de Bodrogi Gyuszi is akármit csinált pályája során, ő a Süsü.- A mostani zenekarának hol a helye a magyar zenei palettán?- Ennek a palettán soha nem volt helye. A Magyar Rádióban csináltunk egy sorozatot '82-ben, őszinte, kőkemény rockzenét, 16-17 számot. Nagyon megdicsértek, és soha nem játszották le. Megkérdeztem, hogy miért, és azt a választ kaptam, hogy nem vagyunk hi■ „A szalonzene- karok Mozartot, Beethovent meg Haydnt játszanak idős néniknek fürdőkben, mi pedig mindent, amit mi jónak tartunk.”- Lesz még gyerekműsora?- Sajnos az utóbbi években, az elmúlt években a gyerekek szórakoztatásáért nem történt a világon semmi. Sőt nemhogy nem történt, megszüntettek dolgokat. Nekünk is nagyon sok ötletünk lenne a Csukás Pistával, de sajnos nincs, aki megcsinálja. Pedig lenne még mit, de majd kiderül, hogy megvalósul vagy az asztalfiókban marad. Elkészítettük például a Süsü folytatását, de sajnos nincs egyetértés a mai médiában, hogy egy magyar készítésű magyar darabot sztárolni lehessen. Most már csak celebeket lehet sztárolni, meg mosóporokat. hevesIhíriap Helyből a legjobb Tegye emlékezetesebbé legszebb ünnepét! Szerezzen örömet családjának és önmagának! Esküvői, • születésnapi, névnapi és házassági évfordulós jókívánságaival örvendeztesse meg szeretteit! Bővebb információért hívja a 36/513-627-es telefonszámot. Újra Nyílt Tér a Hibay utcában egri tárlat A nyári alkotótelep munkái láthatók Tavaly kilencedik alkalommal rendezte meg Bukta Imre és a Mezőszemerei Civil Egyesület Mezőszemerén a Nyílt Tér elnevezésű vizuális alkotótelepet, melyre minden évben más művészeket hívnak meg a szervezők. A Kis Zsinagóga szezonnyitó programján az alkotótábor munkáiból nyílt kiállítás. Az idén kiállító művészek: Bukta Imre, Hevesi Nándor, Imre Mariann, Iski Kocsis Tibor, Katona Zoltán, Kovács Dénes, Molnár Ágnes, Pásti Katalin, Szüágyi Kornél, Szirtes János és Szíj Kamilla. A számos technikát bemutató, országos viszonylatban is figyelemre méltó kiállítás csütörtökig tekinthető meg. ■ A mezőszemerei alkotók kiállításával indult a Kis Zsinagóga idei szezonja Csatakiáltás is szerepelt a kiszabott feladatok között Komoly felkészülést és előtanulmányt kívánt a Dél-hevesi Többcélú Kistérség által első alkalommal meghirdetett honismereti vetélkedő. A nevező iskolásoknak a térség múltjából kellett készülniük, többek között ismerniük kellett a falvak, városok régi elnevezését, a birtokkal rendelkező családokat, a templom- és kastélyépítőket, valamint a ma már nem létező lakott településekről is ismeretekkel kellett bírniuk. ■ A házigazdák szerezték meg az első helyet. A versenyre 14 csapat nevezett. A vetélkedő előzetes felkészülést is kívánt, hiszen választott csapatnévvel és csatakiáltással kellett érkezni, melyet a zsűri éppúgy pontokkal jutalmazott, mint a tesztfeladatot vagy a történelmi idegenvezetést. Ez utóbbiban több csapat kivetítéssel is színesítette az elmondottakat. A villámkérdések megválaszolásához pedig igen komoly néprajzi ismeretek szükségeltettek. A győztes végül a házigazda tarnamérai általános iskola csapata lett. Másodikként végeztek a pélyiek, harmadikként a boconádiak, negyedikként az átányiak, ötödikként pedig a tiszanánaiak. ■ Dalostalálkozó nyolcadszor a festői Mátrában Recsken a Mátrai Visszhangok Zenei Közhasznú Egyesület berkeiben működő Mátrai Visszhangok Vegyeskar szervezésében május 15-én immár nyolcadik alkalommal találkoznak a határon inneni és határon túli - köztük felvidéki és vajdasági - kórusok, hogy osztozzanak a közös éneklés élményében. A rendezvényhez még tavaly nyáron sikerrel pályáztak a házigazdák a Nemzeti Kulturális Alaphoz, s a helyi önkormányzat is támogatja a programot, amely szombaton délután egy órakor kezdődik ökumenikus istentisztelettel a recski római katolikus templomban. A kórushangverseny délután négytől a helyi művelődési házban zajlik majd. ■ Megtanulnak komposztálni a derecskeiek Mint arról korábban már beszámoltunk, Mátraderecskén egy nyertes pályázatnak köszönhetően áprilistól közel ötszáz háztartásban kezdtek el komposztálni a helyi lakosok. Az ingyen kapott speciális edények már az udvarokon állnak, a helyes komposztálás lényegéről pedig a napokban a sportcsarnokban megrendezett nagyszabású projektindító rendezvényen tájékozódhattak az érdeklődők. Az előadások mellett az erre az alkalomra meghirdetett gyer- mekrajzpályázat nyerteseinek is átadták a jutalmakat, az óvodások és a kisiskolások pedig vidám előadással lepték meg a közönséget. ■
