Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-07 / 80. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 7., SZERDA Tudnak mesélni, jól számolnak, és kedvelik a természetet is Sikereket hoztak a tarnamérai általános iskola diákjainak az utóbbi hónapok. A Nekcsei Me­gyei Tanulmányi Verseny két ka­tegóriájában is első helyezést ér­tek el a negyedik osztályosok: Varga Borbála magyarból, Pári Balázs Béla matematikából. ■ Mesében a méraiak mindig jók voltak. A harmadik osztályosok idén is bekapcsolódtak az Országos Mesevetélkedőbe. Előzetes fel­adatként varázsigét is kellett al­kotniuk, amelyben a csodás ere­jű „gumiszörp” és „lépes méz” berepítette mindkét csapatot a megyei döntőbe. Az első helye­zést elért Gumimacik gárda tag­jai: Lőrincz Nikolett, Nagy Jáz­min, Sárközi Réka és Zombori Dzsenifer. Második lett a Mici­mackó csapat: Bártfai Bence, Ertsey Dóra, Juhász Dóra és Ju­hász Klaudia. Á természetbarát szakkörösök sem tétlenkedtek. Az egri Életfa Környetvédő Szövetség által ren­dezett a „Víz világa” megyei ter­mészettudományi versenyen el­ső helyet szerzett Bakó Orsolya, Juhász Kata és Major Petra. E ve­télkedőn vehették át a még az ősz­szel megoldott feladatsorok jutal­mát: alsós és felsős kategóriában is a Tarnamérai Természetbarát Szakkörösöké lett az első díj. ■ A tolvajok szó szerint kereket oldva távoztak Tolvaj járt egy egri háznál a kö­zeli napokban. Az épületbe be­hatoló személy a tulajdonos pén­zén kívül egy monitort és az au­tója slusszkulcsát is magával vit­te, ráadásként pedig még elkötöt­te a segéd-motorkerékpárját is. A zsákmány értéke 1 millió 750 ezer forint. Kéretlen „látogató” járt egy fü­zesabonyi lakásban is. Miután bentről elemeit két táskát, a kint álló autó kulcsait megszerezve abból is kikapott egy tárcát, illet­ve egy GPS-t, 100 ezer forintnyi értékre szert téve. Fedémesen az off-road pályáról loptak el egy 180 ezer forintot érő segéd-mo­torkerékpárt. ■ VÁLASZTÁS 201 VÁLASZTÁS 201 VÁLASZTÁS 2010 Bemutatjuk a 4. számú egyéni választókerület képviselőjelöltjeit A Heves megyei 4. számú egyéni országgyűlési választókerület központja Hatvan, s ide tartozik Lő­rinci városa is. Kerekharaszt önállóvá válásával immár tizennégy település soroltatik a körzetbe ös­szesen. Ez a harmadik legnépesebb kerület szűkebb hazánk hat egyéni választókerülete közül: a választói névjegyzékben úgynevezett induló állományként felvett választópolgárok száma jelenleg 44 953. Négy esztendővel ezelőtt, 2006-ban a képviselői mandátum sorsa már az első forduló­ban eldőlt, akkor - az Országos Választási Iroda adatai szerint - a külképviseleti névjegy­zékben feltüntetettekkel együtt 45 472 választó szerepelt a nyilvántartásban, s közülük 28 488-an járultak az urnákhoz, ami a megyében átlagos, 62,65 százalékos részvételi arányt jelentett. A körzetben most négy jelölt indul, őket ABC-sorrendben mutatjuk be. Érsek Zsolt MSZP Érsek Zsolt a térség tizennégy települé­sének 1994 óta országgyűlési képvise­lője, 49 éves. 28 éves kora óta vesz részt a közéletben. 2002 óta a nagy múltú Zagyva-parti város, Hatvan polgármes­tere. Elemző közgazdász, racionális gon­dolkodású vezető, tevékenységét és döntéseit az ésszerűség jellemzi. A bal­oldali értékek következetes képviselője. Egy közéleti ember megítélésében nagy értéke van, ha még ellenfelei is elismerik eredményeit. Egy jobboldali politikus azt mondta neki egyszer: Judod, mint szo­cialistát legszívesebben bedobnánk a Zagyvába, de azt el kell ismerni, amióta te vagy a polgármester, a városnak jó gazdája van". Ha az emberek a felelőtlen ígéretek helyett a szemüknek hisznek, nem csa­lódnak - jelentette ki Érsek Zsolt egy mi­napi interjúban. A politika szólhat másról is, mint önmagáról - vallja. Szólhat a he­lyi ügyek és a hétköznapi dolgok megol­dásáról. Szólhat az emberek mindennapi életéről, az eredményekről, a sikerek so­rozatáról. A fejlesztésekről, a jövőkép ki­alakításáról, a térségben élők önbecsü­léséről is. És nem utolsósorban az össze­fogásba vetett hitről. Ehhez azonban olyan személyiségekre van szükség, akik a politikát nem iszapbirkózásnaktekintik, hanem annak, ami lehetne. Eszköznek, amely élhetőbbé teszi a mindennapokat, biztonságosabbá a jövőt, igazságosabbá az életet. Az elmúlt években a választó- körzetben élők megtapasztalhatták, mit jelent az, ha kellő elszántsággal, elhiva­tottsággal képviselik ügyüket Érsek Zsolt ilyen politikus. Érsek Zsolt az Ön képviselője. »T' Dr. Nyújtó Zsolt JOBBIK Dr. Nyújtó Zsolt 1968. március 23-án. született Budapesten. Hatéves koráig Rákosszentmihályon, Mogyoródon és Cinkotán élt Ez a három település ab­ban a korszakban még vidéknek számí­tott, így inkább vidékinek, semmintváro- sinak tartja magát. Korán meghatározta politikai nézeteit, hogy anyai nagyapja földrajz- és matematikatanárként, négy­éves kistarcsai internáltként alkalmi munkával kereste kenyerét, mígtöbb fel­menője ludovikás katonatisztként har­colt a második világháborúban, s szen­vedtek többéves hadifogságot. Általá­nos iskolai tanulmányait kitüntetéssel végezte. A fővárosi Szerb Antal Gimnázi­umban kitűnő eredménnyel érettségi­zett. A SOTE ÁOK karán diplomázott. A középiskolai és az egyetemi évek során, a folyamatos politikai agitációk ellenére sem lett semmilyen párt- vagy politikai szervezet tagja. Az egyetemet követően a hatvani kórház baleseti osztályán he­lyezkedettel segédorvosként. 1998-ban traumatológiából jeles eredménnyel szakvizsgázott és három éve adjunktusi ranggal büszkélkedhet. Vállalkozóként gyógyászati segédeszközboltot üzemel­tet két városban is. Az OEP-, illetve a MEP-adminisztrációval kapcsolatbanje- lentős szaktudásra tett szert Tíz esztendeje, 2000-ben Veresegy­házra költözött, ahol most is él feleségé­vel és Zsolt fiával. Miután hivatalosan is országgyűlési képviselőjelölt lett, első dolga volt hogy megszervezze a régióhoz tartozó szakértői hátteret a Jobbik kabi­netjeinek mintájára magasan kvalifikált nem állami szférában dolgozó szakem­berek segítségével. Püspöki Gábor LMP Hatvanban születtem, 40 éves vagyok és házas. Az ELTE szociológia szakán végez­tem, újságíróként, fordítóként dogozom. Mindig is foglalkoztatott az emberek és a közösségek problémáinak feltárása. Vallom, hogy lehet más a politika, mint amilyet az elmúlt húsz évben mind­annyian megtapasztaltunk - országosan és itt, Hatvanban és környékén is. Az LMP-vel együtt vallom, hogy az emberek­nek nem csak 4 évente kellene véle­ményt mondaniuk a politikusok tevé­kenységéről. Vallom, hogy a politika nem egy kiváltságos réteg magánterülete, ha­nem mindenki dolga. Az, hogy a közélet állapota és az em­berek véleménye a politikáról már nem is lehetne rosszabb, legfőképpen annak kö­szönhető, hogy a jelenlegi parlamenti pártok gyerekként kezelik az embereket Pedig a politika mindannyiunk ügye. Az határozza meg ugyanis mindennapi éle­tünk alapfeltételeit: hogy mennyit adó­zunk, vagy mennyibe kerül az orvosi ellá­tás, helyi szinten pedig, hogy az autóbusz­állomást költöztessük-e el, vagy szélesít­sük ki a vasúti hidat. A politika dönt arról is, hogy a falvakban mindenki számára megteremtsük a gazdálkodás lehetősé­gét, vagy a helyi emberekkel és értékekkel mit sem törődő, esetleg génkezelt növé­nyekkel operálni kívánó multinacionális vállalatoknak adjuk a földet Minderről nem lehet négyévenként leadott egyetlen vokssal dönteni. Az embereket be kell vonni a politikába, mert igazságosabb és jobb társadalom csak mindannyiunk részvételével jöhet létre. Azért lettem az LMP képviselőjelölbe, hogy bebizonyít­hassuk: lehet más a politika. Szabó Zsolt FIDESZ-KDNP 46 éves közgazdász vagyok, boldog há­zasságban élek a szintén pénzügyi terüle­ten dolgozó feleségemmel. A legfonto­sabb számomra a család, a mindennap­ok során három gyermekem rengeteg erőt ad. Közel 20 éve vagyok vállalkozó, és szakértőként tanácsadóként adózási, jog és cégstratégiai tanácsokkal, javaslatok­kal segítem vállalkozótársaimat Nemcsak a hatvani konzervgyár működtetésében veszek részt, hanem más cégeknek is adok szakmai tanácsokat Az elmúlt évti­zedekben az üzleti életben kellő tapaszta­latot szereztem, ezt szeretném országgyű­lési képviselőként a hatvani választókerü­letjavára fordítani. A város lakójaként és a helyi képviselő- testület tagaként tudom, ho© Hatvanban és térségében tehetséges emberek élnek, nekik lehetőségeket kell teremteni. Ahhoz, hogy az itt élők elégedettek legyenek, né$ területen kell rendet tenni. Helyre kell állítani a közbiztonságot, ami az elmúlt nyolc év után romokban he­ver. Javítani kell az egészségügy helyzetén, a szebb napokat megélt hatvani kórház működését új alapokra kell helyezni. Fon­tos és elhanyagolt terület az oktatás, azon kell dolgoznunk, hogy visszaszerezzük a hatvani iskolák megtépázott hírnevét Ki­emelten kell kezelni a kultúra és szórako­zás helyzetét is, ezzel párhuzamosan mun­kahelyeket kell teremteni. Akkor lehetünk majd elégedettek, ha afiatalok nem hagy­ják el a térséget, hanem itt telepednek le, itt nevelik a gyermekeiket, itt dolgoznak, és közben jól is érzik magukat Családjaink­nak, gyermekeinknek joguk van a biztos megélhetésre, a tervezhető holnapra. Rendőrlámpa villogott, sziréna szólt az iskolában A fokozott kockázatvállalás az adatok szerint főleg a 10-14 év közöttiekre jellemző, ami gya­korlatlanságukkal párosulva nagy veszély a közlekedésben. Ezért az egri Eszterházy Károly Főiskola Gyakorló Általános Is­kolája és Alapfokú Művészetok­tatási Intézménye Bartók téri tagintézménye, a Napközis Mun­kaközösségével karöltve, közle­kedésrendészeti bemutatót szer­vezett. A szakmai tervezést a He­ves Megyei Rendőr-főkapitány­ság Közlekedésrendészeti Osz­tályára bízták a pedagógusok. A látványos programban szerepelt elméleti, gyakorlati oktatás és rendőrautó bemutatása. ■ A kisdiákok beülhettek az új típusú rendőr- és járőrautóba. A gyerekek osztályonként vet­tek részt a feladatok megoldásá­ban. A kiemelkedő aktivitásúa- kat apró ajándékokkal (fényvisz- szaverő mellény, toll, matrica) ju­talmazták. A nap fénypontja volt, amikor a kisdiákok beülhet­tek az új típusú rendőr- és járőr­autóba. A legnépszerűbbnek a kék lámpa és a sziréna működ­tetése bizonyult. A tanulók visz- szavárják Erdélyi Róbert r. őr­nagyot, a megyei baleset-meg­előzési bizottság titkárát és kol­légáit, Erdődi Zoltán századost és Tóth Bernadett őrmestert. ■ Külön gyűjtik« az elektromos hulladékokat Istenmezején megszervezték idén is a tavaszi lomtalanítási ak­ciót. A község vezetői ekkor fi­gyeltek fel arra, hogy a lomok kö­zé olyan környezetet károsító dol­gok is kerültek, mint az elromlott számítógép-monitor, használha- taüan televízió, hűtőszekrény. Felmérve a veszélyes kacatok tetemes mennyiségét, úgy dön­töttek, ezeket külön zárt helyen gyűjtik össze, és gondoskodnak arról, hogy Tarnabodra szállít­sák, ahol bontóüzemben szere­lik szét a tárgyakat. A lakosság egyébként áprilisban az önkor­mányzatnál adhatja le a hason­ló szerkezeteket. ■ Csedy tanár úr harminc éve jubileum Együtt ünnepelt a színpadon a jelen és a múlt Felmérnék a bükki forrásokat ivóvízkincs Csak saját felelősségre lehet inni ezekből Hatvanban éppen harminc esz­tendeje adták át az 5. Számú Ál­talános Iskolát. Az intézmény egyik népszerű nevelője, Cser­háti István a kezdetektől itt ta­nít, és az évforduló alkalmat kí­nált arra is, hogy az egykori és a mai diákok együtt emlékezze­nek „Csedy” tanár úrral az eltelt évtizedekre. Remek műsort sikerült össze­állítaniuk, amelyben nem csak a jelenlegi tanulók léptek fel. Együtt énekelt hajdani zenepe­dagógusával mások mellett Lola, az egykori tanítvány, Filep Ber­talan, a régi kolléga, színpadra d lépett továbbá a Treff zenekar is, | amelyben Cserháti István az § 1970-es évektől játszik. ■ Mester és tanítvány. Lola örömmel emlékezik az itt töltött évekre. Újabb hiánypótló vizes tervet készül megvalósítani az egri Életfa Környezetvédő Szövetség a közelmúltban lezárult sikeres Kis Tó Program után. A 20 éves fennállását idén ünneplő kör­nyezetvédelmi civil szervezet azt a cél tűzte ki, hogy fölméri a Bükk-hegység forrásait, máig ugyanis nem készült részletes állapotjelentés ezekről - tudtuk meg Fónagy Gergely program- vezetőtől. Az érintett területek nem szerepelnek vízvédelmi re­ferenciapontként sem. Az uniós víz keretirányelvbe ugyanakkor jól illeszkedne a vizsgálat, hiszen a bükki karszt­vízbázis védelméhez is fontos tudni azt is, hogy milyen álla­potban vannak az itteni termé­szetes víznyerők. A tervek szerint egyenként vennék szemügyre az érintett forrásokat, a vízhozamtól a víz­minőségig. A mintavétel alapján laborelemzésekkel mérnék egyebek közt a kémiai, a mik­robiológiai-bakterio­lógiai jellemzőket. Megnéznék azt is, kimutatható-e a forrásvizekben valamilyen emberi eredetű szennyező hatás. A felmerés eredményeként végre hivatalo­san is ivóvízzé nyilváníthatnák az ezen követelményeknek meg­felelő forrásokat, ami egy fontos hazai turisztikai térség esetében elvárás, és segítség az ide kirán­dulóknak. Jelenleg ugyanis min­denki a saját felelősségére ihat ezekből, miként azt például a bélapátfalvai forrás esetében a környékbeliek is rendszeresen megteszik. A több évre terve­zett bükki forrásfel­mérő program kere­tében idén júniustól elsőként tíz forrást vizsgálnának, majd jövőre újabb tízzel folytatódna a kör. A pályázatot a szaktárca már befo­gadta, a döntést áprilisra ígér­ték. A teljes projekt költségveté­se tízmillió forint, az idei indu­ló ütemre kétmilliót szeretné­nek elnyerni. ■ K. J. ■ Idén június­tól elsőként tíz forrást vizsgálnának. r

Next

/
Thumbnails
Contents