Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-03 / 78. szám

2010. ÁPRILIS EGYHÁZMEGYEI HÍREK A HONFOGLALÁS KORÁRÓL „Pogányság és keresztény­ség között: a Kárpát-meden­ce a magyar honfoglalás ko­rában” rímmel tart előadást Bollók Ádám, az MTA Régé­szeti Intézetének munkatár­sa Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban ápri­lis 16-án 18 órától. A Ke­resztény Értelmiségiek Szö­vetsége országos előadás-so­rozatának részeként kerül sor a rendezvényre. A rész­vétel ingyenes. JÁSZBERÉNYI TALÁLKOZÁS „Találkozások és üzenetek” címmel április 13-án 18 órá­tól beszélgetésre várnak minden érdeklődőt a jászbe­rényi Nagyboldogasszony Katolikus Általános Iskola ebédlőjébe egy programso­rozat részeként. Közremű­ködik V. Szabó Noémi festő­művész és Balázs Zsuzsa szerkesztő-riporter, a Szent István Rádió munkatársa. PAPSÁG ÉS SZERZETESSÉG A papság és a szerzetesség kapcsolatáról tart előadást P. Hess István jezsuita szer­zetes a Papság Éve alkalmá­ból. A rendezvény házigaz­dája a Szent Antal Kolping Család. Az érdeklődőket áp­rilis 12-én, hétfőn este fél hét órára várják a miskolci Kolping Házban (Szent An­na tér 1.). JUBILÁLÓ MISKOLCI ISKOLA Gálaműsorral ünnepli fenn­állásának 10. évfordulóját a miskolci Szent Imre Ró­mai Katolikus Általános Iskola. Az április 28-án 16 órakor a Vasas Művelődési Házban sorra kerülő ren­dezvényen fellépnek a több mint 400 gyermeket oktató iskola tanulói. EGYHÁZZENEI KÓRUSTALÁLKOZÓ „Dicsérjétek az Urat!” cím­mel egyházzenei kórusta­lálkozót tartanak április 10-én, szombaton a mező- szemerei templomban. A mezőkövesdi esperesi ke­rület immár 7. alkalommal megrendezésre kerülő programján a környék ró­mai katolikus énekkarai mellett vendégként meghí­vót kapott a bükkzsérci és a Miskolc-szirmai reformá­tus kórus is. SZENTAT1 . István Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95.1 - Eger: FM 91,8. - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 Telefon: 36/510-610 Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 (Magyar Katolikus Rádió Alapítvány) Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi út 1. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-.»HÍRIAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 Legendás történelmi személyiségekhez kötődnek a kiállított tárgyak Három évszázad kincsei Mi látható az Érseki Múzeumban? Eger nem csupán a viharos év­századok emlékeit, hanem ha­gyatékát is őrzi. Egy kisebb ék­szerdoboz a nagyobban: az arány­lag kevéssé ismert Érseki Múzeum a belvárosban, az Ér­sekudvarban tekint­hető meg. Az egri püspökök és érse­kek történetét mu­tatja be a török ki­űzésétől a második világháború végéig. Felidézi azoknak a küzdelmes idősza­koknak az emlékét, amelyekben a tele­pülésnek és az egyházmegyének többször is újjá kellett születnie. Ahogy dr. Löffler Erzsébet gyűjteményvezető elmondja: az állandó kiállítás elsősorban a káptalan és az érsekség liturgi­kus tárgyaiból áll, amelyek jó ré­sze nemcsak művészettörténeti, hanem egyháztörténeti és hely- történeti értékű is. A főként oszt­rák műhelyekből kikerülő ötvös­remekek esetében sok esetben is­mert a megrendelő, a használó személye, a használat helye és egyéb körülményei is. Azok ugyanis eredeti használati helyü­kön maradtak, ezért még - az ugyancsak a főegyházmegye bir­tokában lévő - festményeken is felismerhetők. Néhány esetben levéltári dokumentumok segítsé­gével is azonosítható a megrende­lés, illetve a vásárlás ténye. Ezért aztán hiteles, legendás történel­mi személyiségekhez kötődő tár­gyakkal ismerkedhet meg itt a lá­togató. A gyűjtemény kiemelkedő darabjai közé tartoznak például Erdődy Gábor mise­ruhái és palástjai. Az egyik ezek közül Mária Terézia koro­názási palástjából készült. Két sarká­ban erre utaló hím­zett, latin nyelvű fel­irat is található. Ezenkívül a három évszázadot még szá­mos értékes kehely, monstrancia, cibórium, szobor, fe­szület, püspöki és érseki öltözék­hez tartozó ruhadarab idézi fel. Az egyházmegyét Szent István alapította, s több vármegyényi, ha­talmas területet foglalt magában, s még többszöri felosztás után is a legnagyobb. Ahogy a gyűjtemény­vezető elmondja, ezért nem kis fel­adatuk a templomokban és plébá­niákon elhelyezett műtárgyak fel­mérése. Azért dolgoznak ezen, hogy megvédjék nemzeti kulturá­lis örökségünk egyházi tulajdon­ban lévő részét. De még „házon belül” is sok a dolguk, az érseki pa­lota jó néhány része érdemes a megőrzésre, ahogy az ott elhelye­zett tárgyak is. Ezért azok a nyil­vántartásukba kerülnek. ■ (g. 1.) (A kiállítás keddtől szombatig, 9-17 óra között látható, előre be­jelentett csoportok számára tárlat- vezetést is vállalnak.) Dr. Löffler Erzsébet A feltámadás örömében A szótár szavai préselt virágok: az eleven valóság holt lenyomatai. A költő kivesz egy szálat a herbári­umból, és visszahelyezi az olvasó képzeletének zöld mezejébe, ahonnan vétetett. In spe resurrec­tionis: a feltámadás reményében - ahogy a temetők bejárata felett olvassuk. És hajnalra a füvek cso­dára ébrednek: a préselt virág ki­virult! Hála az Isten kegyelmének és a költő hősies küzdelmének. A „poétának”, azaz „alkotónak”, ahogy a régi görögök és rómaiak nevezték a szavak míveseit. S ak­kor az olvasás húsvét hajnali sé­ta az új életre kelt virágok között, In gaudio resurrectionis: a feltá­madás örömében. Az olvasó lel­kében önkéntelenül feltör a hála és az elismerés: „Örömművesek, mindenség katonái, köszönjük nektek, sokat tettetek értünk! A szavak felett aratott győzelmetek­kel szebbé varázsoltátok az éle­tünket!” Pilinszky János kedvelte a pré­selt virágot. Kötetben kiadott leve­lei között láthatunk egy Francia- országból hazaküldött levelezőla­pot, ráragasztott préselt virággal. ■ Kuklay Antal A HÓNAP VERSE Pilinszky János: Harmadnapon És fölzúgnak a hamuszín egek, hajnal fele a ravensbrücki fák. És megérzik a fényt a gyökerek. És szél támad. És fölzeng a világ. Mert megölhették hitvány zsoldosok, és megszűnhetett dobogni szíve - Harmadnapra legyőzte a halált. Et resurrexit tertia die. PILINSZKY JÁNOS KÖLTŐ, ÍRÓ (1921-1981) A frontról hazatérve az Újhold című folyóirat köré­hez csatlakozott, s az Új Ember katolikus hetilap munkatársa lett. A trapéz és korlát (1946) köteté­ben háborús tapasztalatait erkölcsi és történelmi emberi tragédiának mutatja. AII. világháborút kö­vető magyar líra egyik legnagyobb teljesítménye a Harmadnapon (1959) kötete. „Költő vagyok és kato­likus” - mondta magáról. Ahogy a Harmadnapon című versében, úgy máskor is használt latin nyelvű bibliai utalásokat. t)El resurrexit tertia die” monda­ta így fordítható: „Es harmadnapra fóltámadott”. kuklay antal kanonok, körömi plébános, a sáros­pataki Római Katolikus Egyházi Gyűjtemény veze­tője sokat foglalkozott Pilinszky költészetével. Leg­ismertebb műve az 1988-ban megjelent A kráter peremén című kötet. Egyetemi lelkészség Miskolcon Hitébresztés és lelki gondozás Képünkön Hess István (balra az első), segítője, Czopf Éva Klára ferences nővér (balról a harmadik), illetve az egyetemisták láthatók Munkácson Egyre több fiatal vesz részt a Mis­kolci Római Katolikus Egyetemi Lelkészség programjain. A lel­készség a jezsuita Hess István irányításával tevékenykedik.- A hosszú ideig szigorúan til­tott, később megtűrt, végül támo­gatott lelkipásztori munka hét éve kezdődött, amikor az egye­tem rektora és a történelmi egy­házak püspökei aláírták az erről szóló megállapodást - mondta Hess István. - A többi egyházhoz hasonlóan irodát és közösségi termet tartunk fenn az egyete­men. Szeretnénk elérni, hogy az intézmény mindennapi életében természetessé váljék a Római Katolikus Egyház jelenléte. Fon­tosnak tartjuk a katolikus egye­temi hallgatók, oktatók és dolgo­zók megszólítását, a hitébresz­tést, a lelkigondozást, a folyama­tos képzést és az istentisztelete­ket. Rendezvényeink nyitottak minden érdeklődő előtt. Karita­tív szervezetünk, az Uni-Caritas szívesen fogadja az egyháztól tá­vol álló, jó szándékú oktatók és hallgatók együttműködését. Kapcsolatokat tartunk fenn hazai és külhoni magyar és más nemzetiségű egyetemi lelkész­ségekkel, ifjúsági szervezetek­kel is. Jelenleg a római katolikus közösség 3 csoportot foglal ma­gában, gondot fordítva az egyete­met befejező, dolgozó fiatalokra is. A jezsuita egyetemi lelkész munkáját Czopf Éva Klára feren­ces nővér segíti. ■ H. J. Otthon az otthontalanoknak A szervita nővérek Mezőkeresztesen vetették meg a lábukat Otthon. Talán a legfontosabb szá­munkra a világon. Olyan, mint a levegő: ha nincs, megfulladunk. Ezt érzem át, amikor látom, ho­gyan is kapaszkodik Edit nővér­be neveltje, Királyné Bárdos Krisztina, aki már maga is édes­anya. Három gyermeke közül a legnagyobb hat-, a középső két­éves, a legkisebb 11 hónapos. Itt ment férjhez Mezőkeresztesen, ahol korábban árva gyermekként otthonra talált a Szervita Nővé­rek Anyaházában. Sajnos, egyre több sorstársra f akad. Amikor két nővérrel, a chi- " lel származású Edittel és Eszter­rel beszélgetünk az intézmény- c ről, fájdalmas gyermeki sorsokat ! idéznek fel. A fiatalok, akiknek kiskoruktól igyekeznek megadni a hátteret, többnyire sok hányat­tatás után érkeznek hozzájuk. Mint elmondják, Makiáron kezdték gyakorolni hivatásukat, de végül ott nem, csak Mezőke­resztesen sikerült megvetni a lá­bukat. Két tágas, szép épületet, újítottak fel lassú, türelmes mun­kával, amelyek - sajnos - jelen­leg csak félig vannak kihasznál­va. Huszonnégy gyereknek ad­hatnának családias menedéket, de most csak felét tudták szár­nyaik alá venni. Amikor az okok­ról kérdezem őket, kissé elkomo- rodnak. Még mindig éreznek idegenkedést és szakmai félté­kenységet az illetékes hivatalok részéről, mert „kilógnak” a gyer­mekvédelem gyorsan változó rendszeréből. Ezért sokszor csak utoljára bíznak rájuk gyereke­ket, miután már több nevelőszü­lő is kudarcot vallott velük. De az iskolában sem fogadják kedve­sen védenceiket, a diáktársaik csúfolják őket, és a pedagógusok sem mindig sietnek a segítsé­gükre. Egyszerűbb a beilleszke­désük az egyházi iskolákba. A nővérek nem adják fel, hi­szen egyre több a rászoruló, ezért igyekeznek lépést tartani a sok vihart átélt szakmával. Edit nő­vér az anyai szeretet melegségé­vel, Eszter nővér jogászi pontos­sággal beszél hivatásukról. Az utóbbi nemcsak a jogszabályokat, de a hivatal útvesztőit is betéve is­meri, hiszen diplomás gyermek­védő. Ahogy mondja, ha itt ideig­lenes otthont is ki tudnának ala­kítani, vagy rugalmasabban áll­nának - mint másokhoz - hozzá­juk is a döntéshozók, azonnal telt ház lenne, sokkal több félresik- lott kis sorsot tudnának kézbe­venni. Az elszántság így is ben­nük van, újra és újra nekifutnak, hogy felajánlják segítségüket. Hitük és szeretetük ad erőt számukra ahhoz, hogy otthont nyújtsanak az otthontalanok­nak, reményt a reménytelenek­nek. Ahogy az itt felnőtt Kriszti­na talpraesettségét látom, aki a gyermekei nagyanyjaként tisz­teli Edit nővért, elszorul a szí­vem. Miért is nem bíznak rájuk több árvát vagy elhagyatott kis embert, hogy ilyen magabiztos felnőtt váljon belőlük? Olyan, aki a keresztény érté­kek jegyében már maga is biztos otthont tud teremteni... ■ (gábor) 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents