Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-30 / 100. szám

2010. MÁJUS EGERSZALÓK: JÚLIUS 14-18. Örvendezzetek a remény­ségben! Szent Pál apostol felszólítása adja az idei Egerszalóki Ifjúsági Találko­zó és Lelkigyakorlat alap- gondolatát, mely mindenkit a megújulásra és megtisztu­lásra hív. A szervezők az idén már huszonhetedik alkalommal várják a hatá­rainkon túlról is érkező fiatalokat. A találkozó idén július 14. és 18. között lesz. További információk a folyamatosan frissülő www.szalokitalalkozok.hu honlapon találhatók. KIRÁLYAINK FELKENÉSÉRŐL A Keresztény Értelmiségiek Szövetsége országos elő­adás-sorozatának részeként Tóth Endre régész, a Nem­zeti Múzeum Könyvtárának igazgatója tart előadást „A keresztény királyság meg­alapítása: királyaink felke­nése az Árpád-korban” cím­mel Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Házban má­jus 7-én 18 órától. A részvé­tel ingyenes. PÜNKÖSDI SZENTLÉLEK-VÁRÁS Pünkösdi Szentlélek-várásra hív a Főegyházmegyei Ifjú­sági Iroda május 22-én Egerbe, a Ciszterci templom elé. A 18 órakor kezdődő ze­nés utcai evangelizációt a templomban szentmise, majd a városban esti fák­lyás menet követi. MINISTRÁNS-TALÁLKOZÓ Találkozóra várnak minden egyházmegyei ministránst május 29-én délelőtt 10 órá­tól az Egri Bazilikába. Az ünnepi szentmise főceleb- ránsa Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, akivel a délutáni órákban lehetőség adódik majd talál­kozásra, beszélgetésre. SZEGÉNYGONDOZÓ NŐVÉREK A ferences szegénygondozó nővérek július 12-17. között Mátraverebély-Szentkúton hivatástisztázó lelkigyakor­latra várja azokat a 17 és 35 év közötti lányokat, akik szeretnék Istent mélyebben felfedezni és szeretnének közösségükhöz tartozni. Részletes információk az interneten: ferfok@invitel.hu vagy ferszeg.nov@invitel.hu . Rádió a jó hír hangja Miskolc: FM 95,1 - Eger: FM 91,8. - Sátoraljaújhely: FM 90,6 - Hatvan: FM 94,0 Telefon: 36/510-610 Honlap: www.szentistvanradio.hu Kérjük, segítse adója 1%-ával vagy adományával! Adószám: 18578726-2-10 (Magyar Katolikus Rádió Alapítvány) Egyházmegyei Hírek Kiadja az Egri Főegyházmegye 3300 Eger, Széchenyi út 1. Szerkeszti a szerkesztő bizottság Felelős szerkesztő: Homa János Honlap: www.eger.egyhazmegye.hu E-mail: info@eger.egyhazmegye.hu A HEVES-. HÍRLAP közreműködésével. Kedvezményes előfizetés: 06-80/513-646 EGYHÁZMEGYEI HÍREK Sátoraljaújhelyi iskolapélda Az oktatás minősége és a lelki nevelés Ebben a tanévben már több mint kétszáz nevezést adtak le tanulmányi versenyekre „A nagyobbik fiam nagyon szeret ide járni, csillogó szemekkel beszél itthon a tanárairól” - írja a sátor­aljaújhelyi Árpád-házi Szent Mar­git Általános Iskoláról Molnár Lászlóné, bodroghalmi anyuka. Ahogy Sebes Péter igazgató el­mondja, nem kis munkájukba telt, hogy kiérdemeljék az elisme­rő szavakat. 2006-ban került az intézmény élére, s az elmúlt évek során szinte újjászületett az isko­la. Az oktatás minőségén túl nagy ti ima magától értetődő, akárcsak a hittan, s az évfolyamonként tar­tott mise a nemrég épült kis ká­polnájukban. Legfőbb oktatási céljuk a biz­tos tudás. A felsős tantermeiket már az interaktív oktatás techni­kai eszközeivel szerelték fel. Mi­vel már megkerülhetetlen az in­formatika, több osztályban olyan laptopokkal egészítették ki a gyerekek felszerelését, melyet magukkal hordhatnak, hazavi­hetnek, részévé válik az életük­nek. Sikeresen indítottak új kép­zési szisztémát, már ebben kez­denek az első osztályosok. Emelt óraszámban fejlesztik a logikai gondolkodást, a hatékony tanu­lási módszereket és a koncentrá­ciókészséget. Ezekre épül ötödik osztálytól az emelt szintű mate­matika-oktatás, de minden más tantárgy tanmenetében is nagy szerepet kapnak. A számítástechnikát második osztálytól oktatják, de az angolt a következő tanévben már első osz­tálytól kezdik. A nyelvet a gyere­kek a napköziben is szaktanár se­gítségével, játékos formában gya­korolhatják. Emellett a városban egyedül biztosítanak lehetőséget az olasz nyelv elsajátítására. A ta­nulók művészeti képzés kereté­ben elmélyülhetnek a színját­szásban, a bábjátékban és a mé­diaismeretekben is. A színjátszó­ik rendszeresen szerepelnek vá­rosi rendezvényeken. A zene- és táncoktatás érdekében évek óta együttműködnek a város művé­szeti intézményeivel. Úszásokta­tással is segítik az egészséges életmódra való nevelést, és igény szerint gyógytestnevelés-órákat biztosítanak. Ösztönzik a tanul­mányi versenyeken való részvé­telt, ebben a tanévben már több mint kétszáz nevezést adtak le. Délután fél ötig napközit mű­ködtetnek, ahol a tanulók elké­szíthetik a házi feladataikat, vagy hasznosan tölthetik a szabadide­jüket. A jó képességű gyerekek számára ilyenkor szakköri foglal­kozásokat tartanak. A legjobb di­ákok rendszeresen eljutnak a miskolci Fényi Gyula Jezsuita Gimnáziumba, ahol tehetséggon­dozó foglalkozásokon vesznek részt. Az pedig a tanárok számá­ra jelent kihívást, hogy a Delfi Ko­ronája Alapítványi Iskolával együttműködve érettségit adó képzést indítottak. Ahogy a beszélgetés után az igazgató kikísér, jól látható, hogy biztos kezekben tartja az irányí­tást. A diákok tisztelettudóan kö­szönnek, s nyugodtan igyekez­nek az ebédlő felé. Minden tiszta, rendezett, nyoma sincs a sok is­kolában tapasztalható elhanya­goltságnak. Elszigetelt iskolapél­da, vagy a jövő mércéje? Remé­lem, az utóbbi. ■ (G. L.) A HÓNAP VERSE Sík Sándor: AzAndocsi Máriához (Magyar búcsújárók éneke 1920-ban) Koldusboton, törött mankón Jövünk búcsút járni. Szűz Máriás magyaroknak Kopott unokái. Éjfél van a Duna táján, Magyaroknak éjszakáján Nincs más, ki virrasszon. Baráttalan, testvértelen, Hozzád ver a veszedelem Boldogságos Asszony. Megcsúfolták, megköpködték, Ami bennünk szép volt, Kilencféle hasogatták, Ami rajtunk ép volt; Tépett testünk megtapossák, Ragadozók ragadozzák Édes-kevesünket, Koporsónkat faragdálják.- Eléd sírjuk, magyar árvák, A mi keservünket. Idegenek megnevetik Drága magyar szónkat, Idegentől kéregetjük Kenyerünket, sónkat. Magyar kezek szántogatnak, Régi rögön új uraknak, Néped hegye-völgyén. Más arat, hol mi vetettünk: Jövevények, szolgák lettünk Úr-apáink földjén. Boldogasszony, ezer évig Édesanyánk voltál, Eleink, ha hozzád sírtak, Hozzájuk hajoltál: Száz ostorral ostorozzon, Csak ez egyért, Boldogasszony, A jó Krisztust kérd meg: Négy-víz-parton, három-hegyen Mindörökké magyar legyen A máriás ének. Szerzetesrendek: a ferencesek Nemcsak Szegényen követni Krisztust BS Önzetlen segítők Gyöngyösön Odaálltak a betegek ágyához Assisi Szent Ferenc (1182-1226), az egykor hírnévre és hatalomra vágyó, gazdag itáliai posztóke­reskedő fia a kereszten föltárul­kozó szeretet igazságában döb­bent rá, hogy életének nem is sejtett beteljesülését kínálja Is­ten, aki Fiában, Jézus Krisztus­ban értünk szolgává és szegény- nyé lett. Felismerte, hogy Őt imádva, egyházában Őt ünne­pelve, az embereknek Őt hirdet­ve és a szegényekben Őt szol­gálva minden földi kincsnél több lehet az övé. Krisztus hang­ja szólította őt a világba, hogy ezt a felisme­rést másokkal is megossza. A birtoklás formáitól és szellemétől szabadon, az Evangélium üzenetét szó­val és példával életre keltve, minden te­remtmény- testvérhez szóló külde­téssel, örven­dező lélekkel, a béke követe­ként indult apostoli útjai­ra, szerte a vi­lágban. Csak­hamar társak csatlakoztak hozzá, s létrejött körülötte a fraternitas, a testvéri közösség. Életeszményük a minoritás, a szegény Krisztus követésének, az alázatosságnak és engedel­mességnek szolgai útja lett. Két­kezi munkát is végeztek, ápol­tak betegeket, vállalták a papi szolgálatot is. Köszöntésükkel is a legfőbb jókat kívánták min­denkinek: pax et bonum - béke és jóság. A gyorsan gyarapodó közösséget Kisebb Testvérek Rendjének nevezték. Reguláju­kat a pápa 800 évvel ezelőtt, 1209-ben hagyta jóvá. Oda men­tek, ahová az Úr küldte őket. Már Szent Ferenc idejében elju­tottak Itálián kívüli területekre is. Sokszor a vértanúságot is el­szenvedve sokakat térítettek ke­reszténységre. A szolgáló szere­tet ezer arcát ragyogtatták föl. Isten titkait keresték a tudo­mányban, neveltek iskolai kere­tek között is hitre, emberségre, békére, taní­tottak anya- nyelven imádkozni. A ference­sek áldásos tevékenysé­gének kö­szönhetően terjedt el ké­sőbb a ke- resztútjárás, az Úrangyala- imádság, Jé­zus nevének tisztelete, a búcsújárás gyakorlata, a Mária-tiszte- let számos megnyilvá­nulása, a ró- zsafüzér- imádság és a Mária-litániák is. Bálint Sándor szerint a bencések térítő mun­kája után ők virágoztatták ki az európai kereszténységet. Magyar földön 1228-tól szol­gálnak és osztoznak földi ha­zánk sorsában. Ők a „magyar barátok”, ahogy a népi emléke1 zet mondja. ■ Soós Sándorné A miskolci Mindszenti-temp­lom kórusának ajkáról leg­utóbb húsvét vasárnapján zengett a Regina caeli, dicsőít­ve ezzel a mennynek király­néját.- Kórusunk már az 1920-as években is létezett - tájékoz­tatta lapunkat Dudás Lászlóné, a harmincöt fős csoport tagja. - A hetvenes években tapasz­talható megtorpanás után 28 évvel ezelőtt alakult újjá. Az elmúlt időszakban kitűnő ke­zek alatt formálódott énekka­runk. Gergely Péter Pál kar­nagy után Balázs Ferenc vezet­te, jelenleg pedig Murvainé Bodnár Ildikó irányítja. Meg­határozóan a templom liturgia­szolgálatát vállaljuk, de öröm­mel mutatjuk be az egyházze­ne gyöngyszemeit külföldön és belföldön egyaránt.- A római Palestrina Nem­zetközi Kórusversenyen két alkalommal, 1992-ben és 1994-ben is felléptünk, és első helyezést értünk el. De Olasz­ország mellett jártunk Fran­ciaországban és Németország­ban is. Koncerteztünk az Esz­tergomi Bazilikában, a Váci Székesegyházban, a budapes­ti Szent Rita-templomban, és gyakori szereplői vagyunk az Egri Bazilika vasárnapi szer­tartásainak. Templomunkban minden hónap első vasárnap­ján a tíz órakor kezdődő szent­misén éneklünk. S ott va­gyunk a Miskolcon évente sor­ra kerülő Egyházzenei Talál­kozón, illetve a katolikus plé­bániák kórusainak Szent Ce­cília tiszteletére szervezett hangversenyén is. Gyakran vállalunk fellépést, mert azt valljuk, hogy aki énekel, az kétszeresen imádkozik. ■ A szakorvosok is elismerik, hogy könnyebben gyógyul meg az, akire odafigyelnek, akiért imádkoznak. A rászorulók meg­segítésére alakult az elmúlt esz­tendőben kórházi beteglátogató csoport Gyöngyösön. Olyan val­lásos asszonyok a tagjai, akik szívesen vállalkoztak arra, hogy bemenjenek a Bugát Pál Kórház­ban fekvő betegekhez, és a hét minden napján lelki támogatást nyújtanak egy-egy osztályon. Az ötletet Matin Jánosné hozta a Vá­ci Egyházmegye kórházi szolgá­lattevőitől. Megalakulásuk óta aktív kö­zösségi életet élnek, lelki napo­kon és lelkigyakorlatokon vesz­nek részt, hogy erőt merítsenek küldetésükhöz. Mivel igen nehéz a magukra vállalt teher, rendsze­resen tartanak megbeszéléseket: a Felsővárosi Plébánián, havonta találkoznak tapasztalataik meg­A megújult Stella Katolikus Egy­házi Üdülő várja a testi-lelki pihe­nésre vágyókat a Mátrában, Ga­lyatető szomszédságában, 1-2-3 és 4 ágyas szobákban. 50 fő elhe­lyezésére nyílik lehetőség. Saját kápolnával kiválóan alkalmas pi­henésre, kirándulásokra és lelki­osztására. A csoport hatékonysá­gát növeli, hogy Gyöngyös és kör­nyéke lelkipásztorai - mintegy ti­zenhármán -vállalták, hogy pén­tekenként maguk is meglátogat­ják a betegeket Alak kérik, ilyen­kor megkaphatják a szükséges szentségeket, amelyekben így hetente mintegy 30-40-en része­sülhetnek. Miközben dúlt az emlékezetes „Hospinvest-háború”, s a nyüvá- nosság figyelmét az kötötte le, hogy a kórház fenntartása körül csatáztak, az önkéntesek csende­sen odaálltak a betegek ágya mel­lé. Az elmúlt esztendőben az a megtiszteltetés érte a beteglátoga­tó csoportot, hogy megkapta a Bu­gát Pál Kórház kitüntetését, a Wiltner Sándor-díjaL Ezt minden évben annak ítélik oda az intéz­mény munkatársainak javaslatá­ra, aid a kórháznak a legönzetle­nebb segítséget nyújtotta. ■ gyakorlatokra is. Külön kedvez­ményekkel várják a nagycsaládo­sokat, katolikus iskolákat, plébá­nia és lelkigyakorlatos csoporto­kat, egyházi alkalmazottakat Cím: 3235 Mátraszentimre- Bagolyirtás, Jókai út 1. Szállásfog­lalás: tel.: 06-30/59-89-731. A FERENCES REND 800 éves jubileuma alkalmából április 28-án „Állítsd helyre házamat” címmel emlékkiállítást nyitot­tak az egri Minorita-templom­ban, majd dr. Barsi Balázs sü­megi ferences rendházfőnök az imádságról, Kovalcsik Zol­tán Cirill a ferencesek török időkben játszott szerepéről, míg Soós Sándorné dr. Veres Rózsa irodalomtörténész a San Damiano-i keresztről tar­tott előadást. A rendezvény fő­védnöke Temyák Csaba egri érsek, Magyar Gergely feren­ces tartományfőnök és Artur Prenkiewicz, a templom plébá­nosa volt. A nagyszabású programot dr. Cs. Varga István egyetemi tanár koordinálta.

Next

/
Thumbnails
Contents