Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-30 / 100. szám
* EGYHÁZMEGYEI Megjelenik minden hónap első szombatján HÍREK A PUNKOSD ÜZENETE: „Áraszd ránk lelkedet Urunk, újítsd meg a Föld színét!” (Zsolt 104,30) Meghallották Isten hívó szavát Beszélgetés az Egri Szeminárium rektorával Telekessy István egri püspök 1700-ban alapította az Egri Papnevelő Intézetet. Az oktatás 1704-ben kezdődött, s az első időkben a jezsuiták képezték a kispapokat. Aztán 1754-ben Barkóczy Ferenc püspök az egyházmegyei papokra bízta a növendékek oktatását. Napjainkban negyvenegy fiatalember tanul itt, így jelenleg ez az ország legnépesebb római katolikus szemináriuma. De miként Balog Gyulától, a szeminárium rektorától hallhattuk: emiatt még korántsem lehetnek elégedettek.- Hét egyházmegyéből érkeztek ide a jeíöltek - mondta Balog Gyula. - Az egri, a debrecen- nyíregyházi és a váci egyházmegyék mellett jöttek ide a nagyváradi, a rozsnyói, a munkácsi és a szabadkai területről is. A rendszerváltás éveiben alakult ki ez a gyakorlat. A határon túliak azzal a céllal érkeznek, hogy magyar nyelven tanulják a teológiát, és felszentelésük után visszatérnek szülőföldjükre.- Mivel magyarázható, hogy az utóbbi időben nőtt a jelentkezők száma?- Csupán az első és a második évfolyamon tapasztalható létszámnövekedés. Ők tizenegyen készülnek a papi pályára. Úgy gondoljuk, ez annak is köszönhető, hogy Ternyák Csaba érsek úr kérésére egyházmegyénk területén minden szentmisében imádkoznak a papi hivatásokért. Az Egri Főegyházmegyének tizennyolc növendékét tartjuk nyilván. Közülük ketten Budapesten, egy hallgató Rómában, tizenöt pedig nálunk tanul. Az Egri Hittudományi Főiskolán az elméleti képzésre, a szemináriumban pedig a lelki nevelésre, a személyiségformálásra fordítunk gondot.- Az itteni hatéves felkészítés csak részben hasonlít a világi felsőoktatási intézményekben folyó képzésre. Mert például itt is tanítanak nyelveket, filozófiát, pszichológiát, szociológiát, de főleg teológiát. Itt is vizsgáznak, szigorlatoznak, szakdolgozatot írnak a hallgatók, ennek ellenére itt minden más...- Ez így igaz. Nálunk a nevelés, a hivatásra való felkészülés különösen nagy szerepet kap. Napi két-három órát a lelki élettel foglalkozunk. Az itteni átlagéletkor 28 év körüli. Több növendék jött hozzánk diplomával. Akad, aki a mérnöki, a könyvelői vagy a restaurátori állását hagyta ott, mert meghaüotta Isten hívó szavát. Ezek a késői hi- vatásúak, s komoly élettapasztalattal rendelkeznek.- A napokban tartott nyílt hétvégén 42 fiatal ismerkedett a kispapok életével. Közülük lesz-e, aki szeptembertől itt kezdi a tanévet?- Öt fiatal jelezte szándékát - válaszolta a rektor. - Közülük egy a határon túlról érkezik. Sajnos az idén csak egy egri egyházmegyés végzősünk van, akit júniusban pappá szentel érsek atya. Úgy gondolom, az utóbbi évek történései reményt keltőek, hiszen - ha kismértékben is, de - nő a kispapok száma. Továbbra is arra kérjük a híveket, imádkozzanak érettünk, hiszen nagy a paphiány. ■ Homa lános hivatások vasárnapja: Húsvét 4. vasárnapján a hívek a papi hivatásért imádkoznak, hogy legyenek papok, akik kiszolgáltatják a szentségeket, hirdetik Jézus tanítását. Sárospataki pünkösd Szent Erzsébet szellemében A történelmi játék szereplői megelevenítik Szent Erzsébet korát Sárospatak legnagyobb szülötte Árpád-házi Szent Erzsébet, akinek tiszteletére a városban tizennyolcadik alkalommal rendeznek pünkösdi ünnepet. Misztikus volt, a legtökéletesebbek közül való. Isten szeretete töltötte el, az evilági dolgok is Istent juttatták eszébe. Ahogy mi, a maga korában ő is napi gondok között élt, de a családi viszályok, az ármányko- dók és a háláüanok, illetve a földi boldogság, a királyi származás és a hatalom sem zökkentette ki. Erzsébet csak imádkozott és derűs maradt. Azon munkálkodott, hogy - saját szavaival szólva - „vidámmá tegye az embereket”. Ezzel a szándékkal szerveznek tiszteletére idén is családi programsorozatot szülővárosában. A róla elnevezett történelmi társaság a létrejötte óta folyamatosan ápolja szellemi és lelki örökségét. Mint dr. Szabó Irén, a társaság elnöke elmondja, immár hagyományos esemény az 1235 pünkösdjén szentté avatott királylányról való megemlékezés. A szervezésből és a kivitelezésből idén is kiveszi a részét Patak apraja és nagyja. A rendezvény középpontjában a május 24-én, pünkösdhétfőn a bazilikában fél tizenegykor kezdődő főpapi szentmise áll, amelyet az egri érsek meghívására Francesco Gioia érsek, a padovai Szent Antal bazilika pápai delegátusa végez. Erre az egész egyházmegye területéről, sőt a Felvidékről és Olaszországból is várnak zarándokokat. A misét körmenet zárja, Árpád-házi Szent Erzsébet ereklyéjével. A kétnapos ünnepség első napján, május 23-án, pünkösdvasárnap Szent Erzsébet korát, életét és szellemiségét is felidézi az emlékező sokaság. A XIII. századba adnak bepillantást a kosztümös felvonulás és történelmi játék keretében, melynek során Erzsébet életének egyes fejezetei is megelevenednek. A családias, vidám hangulatú vásári forgatagban az érdeklődők szórakoztatásáról többek között vásári kikiáltók, zenészek, táncosok, különféle mutatványosok, gyalogos és lovas harci bemutatók és még sokan mások gondoskodnak. Az egész napos szórakozás mellől nem hiányoznak a szemet-szájat megörvendeztető különféle középkori étkek sem. Az egyik tavalyi vendég, dr. Melkó Erika így idézi fel élményeit: „Úgy vélem, hogy ez az ünnep a pataki emberekből a jót és a szépet hozta elő! Kicsinosították városukat, kiállításokat rendeztek, sütöttek-főztek, vasárnap pedig összegyűltek ünnepelni és hálát adni. A Szent Erzsébet-ke- nyér, a fiatalok korhű ruhákban - ez is emelte az ünnep fényét! Valamint az emberek kedvessége, a szíves vendéglátás is. ” m (gábor) JEGYZET Máriát dicsérni,hívek, jöjjetek! A katolikus hagyomány májust és októbert Mária hónapjának tekinti, hiszen májusban a Lorettói litánia, októberben pedig a rózsafüzér imádkozása által köszöntjük lézus anyját. Két olyan hónap is van az esztendőben, amikor különösen is megmutatkozik katolikus kereszténységünk egyik sajátossága: a bensőséges Mária-tisztelet. Nyilvánvaló, hogy mi katolikusok sem imádjuk Máriát, hiszen imádni csak az Istent szabad, de a Szentírás és az Egyház tanítása alapján ragaszkodunk őseink hitéhez. Kari Rahnertől, a huszadik század egyik nagy teológusától megkérdezték, hogy mi az oka annak, hogy az elmúlt évtizedekben megfogyatkozott a Mária-tisztelet a katolikusok körében. Ő így válaszolt: „azért, mert az emberek csak világnézetet látnak a kereszténységben, egy világnézetnek pedig nincs szüksége édesanyára". A kereszténység pedig nem tan, nem ideológia, nem egy jól átgondolt erkölcsi rendszer, hanem igazában az élő lézus Krisztus, egy személyes valóság, akiben az Isten megjelent közöttünk. Az igaz, hogy az újszövetségi Szentírás nem beszél sokat Máriáról, de amit elmond, éppen elég ahhoz, hogy Máriát tiszteljük. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy ha a Bibliából semmi mást nem tudnánk, csak azt, hogy a megváltó jézusnak, az Isten Fiának van édesanyja, és ezt Máriának hívják, ez az egyetlen kijelentés elég lenne ahhoz, hogy az Egyház, a Krisztusban hívők közössége szeresse és tisztelje őt. Tanulságos és sokatmondó számunkra, hogy a keresztény művészet, főként a keleti egyház ikonjai általában nem önmagában ábrázolják a Szűzanyát. Mária szinte mindig úgy jelenik meg, hogy ott van a kezében a gyermek lézus. Ez az ábrázolási mód arra emlékeztet bennünket, hogy a Mária-tiszteletünk első és legfontosabb oka az, hogy Isten akarata szerint Mária lett a Megváltó Jézus Anyja. A Máriának tulajdonított kiváltságokkal, illetve kegyelmi adományokkal (szeplőtelenül fogantatott, kegyelemmel teljes) azért ajándékozta meg őt az Isten, hogy benne az Egyszü- lölf Fiú életét előkészítse és a világnak adja. Mindaz, ami Mária életében történt, értünk emberekért, a mi üdvösségünk érdekében történt. Éppen ezért Máriát sohasem önmagában szemléljük, hanem Krisztus és az Egyház misztériumában, a hívő ember életét is alapvetően meghatározó kettős koordináta-rendszerben. Mi katolikusok, a szentírás alapján azt állítjuk, hogy Mária hivatása nem fejeződött be Jézus világrahozatalával és felnevelésével. Mária jelen volt később is Jézus életében (például a kánai menyegzőn), és ott látjuk a kereszt tövében is, vagyis mindvégig még a szenvedésben is hű maradt Fiához. A katolikus tanítás mindig hangsúlyozta, hogy Máriának a megváltás művében, sőt még az Egyház életében is van szerepe. Erre utal az a tény, hogy Mária jelen van Jézus tanítványainak a mennybemenetel után magára maradt közösségében, amely állhatatosan kitartott az imádságban, míg Pünkösd ünnepén a Szentlélek erővel el nem töltötte őket. Mária nemcsak Jézus anyja, hanem égi édesanyja mindazoknak, akik a hit és keresztségben Jézushoz kapcsolták az életüket. Joggal tanítja Egyházunk legutolsó egyetemes zsinata: „Máriának ez az anyasága szüntelenül tart a kegyelem rendjében, amíg be nem teljesül örökre az összes a választottak sorsa. Mária anyai szeretetével gondoskodik Fiának még zarándokúton lévő testvéreiről, amíg el nem érkeznek a boldog hazába.” Mária anyasága arra biztat bennünket, hogy gyermeki bizalommal meneküljünk hozzá. Ő mindig készséges arra, hogy anyai szeretettel hallgassa meg kéréseinket, és közbenjárásával segítsen rajtunk. Ezért köszöntjük őt a litániában a „Szomorúak Vigasztalójá”-nak, a „Betegek Gyógyító”-jának és a „Bűnösök oltalmá”-nak, hogy a szomorúságban vigaszt, a betegségben enyhülést, a bűn szolgaságából pedig szabadulást találjunk. ■ Dolhai Lajos Május első vasárnapján, anyák napján szeretettel köszöntjük az édesanyákat! lelki nap az Egri Bazilikában AZ EGRI FŐEGYHÁZMEGYE 312 önálló plébániájának es 330 filiájának képviselő- testületi tagjai kaptak meghívást Ternyák Csaba egri érsektől arra a lelki napra, amelynek május elsején az Egri Bazilika a helyszíne. A programban az érseki szentmise mellett előadások, közös imádságok és tanúságtételek szerepelnek. Papi találkozó A PAPSÁG ÉVÉNEK központi rendezvényeként Papi találkozót tartottak Esztergomban április 15-én. Az eseményre több mint 600 pap érkezett az ország minden . részéből, így az Egri Főegyházmegyéből, sőt a határon túlról is. A találkozó közös imádsággal kezdődött, majd Erdő Péter bíboros, esztergomi érsek köszöntötte a megjelenteket. Ezután Raniero Cantalamessa, a Pápai Ház szónoka tartotta meg lelkigyakorlatos elmélkedését, melyet a Bazilikában közösen bemutatott szentmise követett. Ars-i zarándoklat A SZENTATYA KÉRTE, hogy a papság évét ünnepeljük az ars-i plébános, Viennay Szent lános emlékére. Ennek szellemében utaztak az Egri Főegyházmegyéből zarándokok Ternyák Csaba érsek vezetésével Ars-ba. A csoport tagjai, az egyházmegye káplánjai április 19-e és 23-a között megismerkedhettek a szent életű francia pap életével. Az utazás során ellátogattak Tori- nóba is, ahol megtekintették a Turini leplet.
