Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-30 / 100. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. ÁPRILIS 30., PÉNTEK A műveltségi vetélkedőt az atkáriak nyerték meg Nem véletlen, hogy tudós lett gyűjtő A Mátra Múzeum igazgatója egyszer talán saját kiállítást is rendez Első alkalommal szerveztek mű­veltségi vetélkedőt az általános is­kolák 4. osztályosainak a vámos- györki Visontai Kovách László Ál­talános Iskolában. Amint arról tá­jékoztatták a Hírlapot, a megmé­rettetésre hat település nebulói neveztek, akiknek ügyességi, lo­gikai és lexikális feladatokat kel­lett megoldaniuk, mindemellett szituációs gyakorlaton is helyt kellett állniuk. Az öttagú csapa­m A megmérettetésre hat település tanulói neveztek. tok közül az atkári iskola tanulói teljesítettek a legjobban, a legdi­namikusabban, így első helye­zést értek el. A másodikok a há­zigazdák lettek, őket a gyöngyös- tarjániak követték, majd a káli, a viszneki és a gyöngyöshalászi gyerekek zárták a sort. A szerve­zők szeretnének hagyományt te­remteni ezzel a programmal. ■ A százéves vasútvonallal ismerkedtek A százéves Egér-Szilvásvárad vasútvonallal ismerkedtek a Közlekedéstudományi Egyesület közlekedési klubjának tagjai. Stílszerűen vasúti kocsiban tar­tották összejövetelüket a szak­emberek, és bejárták a vasútvo­nalat. A két előadó, Magyar Sán­dor és Kolozsvári Sándor pálya­mesterek bemutatták az itt talál­ható 183 műszaki létesítményt, a két alagutat. A klubtagok az idén még má­jusban az Omya mészkőbányá­ját tekintik meg, ősszel bejárják a Gyöngyös-Lajosháza közötti kisvasutat, és lesz egy közutas program is. ■ Dr. Fűköh Levente negy­venéves szakmai pályafu­tása is bizonyítja, szereti a munkáját, amiért már számos elismerést kapott. De talán a munkájánál is jobban imádja unokáját. Juhász Marianna- Hogy lesz egy biológia-ké­mia szakos tanárból az őslény­tan szakértője?- Mondhatnám, hogy véletle­nül, de ez így nem igaz. Gyerek­korom óta izgatott ez a téma. Óz- don nőttem fel, a környékben sok bánya volt. Még ha tiltották is, gyakran kimentünk a hányókra, ahol a szén fedőrétegében ősma­radványokat találtunk. De em­lékszem arra is, hogy a felnőttek nagyon mérgelődtek, amikor az otthonra hozott szénbe meddőt is raktak. Ennek mi, gyerekek örültünk igazán, mert abból is ki tudtuk bontani az ősmaradvá­nyokat. így kezdtem el érdeklőd­ni középiskolásként az őslénytan iránt. Később pedig szerencsém volt, mert az egyetemen olyan oktatók voltak, akik nyitottak voltak a hallgatók irányába. A hetvenes években kezdődött Rudabányán az ásatás, én ott ta­nultam meg a szakma alapjait. Ha az ember elkötelezett valami iránt, akkor már ragadnak rá az információk. Az elmúlt négy év­tized alatt számos közös mun­kánk volt Krolopp Endrével, aki nemrég hunyt el. így én marad­tam itthon a malakológia szakte­rület doyenje. Bízom benne, a fi­Fűköh Levente ma már a fiatal tudósok menedzselését, oktatását tartja legfontosabb szakmai feladatának atalok előbb-utóbb átveszik a ku­tatási területeket.- Az évek alatt összegyűlt csi­gákból van saját gyűjteménye?- Amit már tudatosan, tudomá­nyos szempontok alapján gyűjtöt­tem, azokat beadtam a múzeum­ba, mikor dolgozni kezdtem. Ez egy 33 ezer darabból álló csiga­gyűjtemény volt, ami a Mátra Múzeum leltárában szerepel. Ugyanis hivatalosan egy muzeo­lógusnak sem lehet olyan típusú gyűjteménye, ami a s'záktérüle- téhez kötődik.- Jól tudom azt, hogy a csigák mellett más érdekességeket is gyűjt?- Egy véletlen folytán talán minden muzeológus sajátja, hogy gyűjt valamit Igazából a gyereke­im ötletére kezdtem el a zacskós PROF. DR. HABIL FŰKÖH LEVENTE született: 1951. március 9. iskola: Kossuth Lajos Tudo­mányegyetem Természettudo­mányi Kar, biológia-kémia szak. munkája: 1976-ban került a Heves Megyei Múzeumi Szer­vezethez, 1984 óta a gyöngyö­si Mátra Múzeum igazgatója; rendszeresen oktat az egri Eszterházy Károly Főiskolán, és több egyetemen is tanít elismerései: Pro Civitate díj (Gyöngyös, 2005), Príma Primissima megyei díjra jelö­lés (2009), Nívódíj (2010), Pro Natura Díj (2010). Család; egy lánya, egy fia és egy lányunokája van. kávéscukrot gyűjteni. Ezek a het­venes évek közepén jelentek meg Magyarországon, és volt egy vár­sorozat, amit a Szerencsi Cukor­gyár adott ki. Nem tudom, miért, de ebből egyet eltettem, majd ész­revettem, hogy a nyomda elnyom­ta a papírokat, hiszen akkor még kezdetleges volt a technika, azo­kat is megőriztem. Utána, ha kül­földön jártam, onnan is hoztam egy kis zacskó cukrot, de mások is megleptek már, ha elutaztak a világban valahová. Ez a gyűjte­mény már több ezer darabból áll, vannak benne érde­kességek. A svájci utamon például si­került összegyűjte- nem a Genfi-tavon valaha úszott ösz- szes hajóról megjelent zacskós cukrot, aminek egyik oldalán a hajó képe, másikon a műszaki adatai vannak. De megvan az osztrák Alpok ásványairól vagy a mükénéi kultúráról szóló sorozat is. A múlt héten Montenegróból hozott egy kollégám zacskós ká­véscukrot. Egyszer, ha nyugdíjas Talán minden muzeológus sajátja, hogy gyűjt valamit. leszek, rendszerezem a gyűjte­ményt.- Valamelyik gyerekét sikerült „megfertőznie” a saját szenve­délyével?- A lányom nyelvész, a felsőok­tatásban dolgozott, most a szak­minisztériumba került. Ő a csalá­di hagyományokat viszi tovább, apám is tanár volt. A lányom az ötödik generációs pedagógus a családban. A fiam talán jobban „megfertőződött” a múzeummal, ő régész, hol itt, hol ott ás. Annak örülök, hogy mindketten a tudo­mány területén dolgoznak. Van egy négyéves unokám is, kislány, nagyon eleven. Időnként elho­zom a múzeumba, és már nagyon jól ismer itt mindent Ha jön, ő mutatja, hogy ez itt a mamut, ez meg a barlangi medve. Most már az új kiállítást tanulja. Nem hi­szem, hogy mindebből messze­menő következtetéseket kellene levonni, hiszen, mint minden négyéves, ő is érdeklődik sok minden iránt, de azért kitettem egy olyan fotót róla, amikor csigá­val a kezében fényképezték le.- A Föld napján Pro Natura Dí­jat kapott. Mit jelentenek ön­nek az elismerések?- A szakmai elismerések érté­ke jelentős, hiszen az a közösség javasolja, akikkel együtt dolgoz­tam. De a társadalmi jellegűek is fontosak, így a Pro Natura Díjra és a díszpolgári címre is büszke vagyok. Fon­tos, hogy értékeljék azt a teljesítményt is, amit a közösségért kifejt valaki. Abba a korba léptem, amikor az ember már szakmailag sok min­dent elért. Mikor fiatalabb voltam, karcsúbb és könnyebben mozog­tam, barlangi kutatásokat is vé­geztem, ma már ezt nem vállal­nám, nekem már a fiatalok mene­dzselése, az oktatás a feladatom. Gyorsító sávban Ajándék egy év ingyenes internet Tárczi László gratulál az egy év ingyenes internethez Kovács Tibornak A távközlés új korszakát jelentő optikai (vagy üvegszálas) hálózat megyénkben is egyre nagyobb érdeklődést vált ki. Az innovációban élen járó T- Home gyors ütemben fejleszti há­lózatát, és viszi be a lakásokba a 21. század legmodernebb eszkö­zeit felhasználó technológiát. A népszerű márka ezen keresz­tül hazánkban újdonságnak szá­mító rendkívül gyors internetet (magas adatforgalmi, le- és feltöl­tési sebességet), a hagyományos televíziózás képességeit messze meghaladó lehetőségeket, garan­táltan jó kép- és hangminőségű, digitális IPTV szolgáltatást akár HD minőségben, amellett számos további élményt (videotéka, digi­tális műsorújság, rögzítés stb.) képes nyújtani. A fejlesztés kap­csán Tárczy László, a vállalat la­kossági értékesítési igazgatója vá­ratlan meglepetésben részesítette az új hálózaton elérhető T-Home szélessávú internet-, televízió- és telefonszolgáltatás legújabb előfi­zetőjét: az aktív internet-felhasz­náló Kovács Tibor egri lakos a For­tuna kegyeltjeként a T-Home jó­voltából egy évig ingyenesen használhatja a T-Home említett szolgáltatásait. ▲ Helytállni a nagy és kis családban édesanyák Meg kell találni az egyensúlyt a cégvezetés és a gyereknevelés között Nem könnyű a nőknek cégveze­tésben, s otthon is helytállni, so­kan úgy gondolják, hogy válasz­taniuk kell a karrier, vagy pedig az anyaság között. Akik mind­kettőbe belevágnak, úgy vélik, mindkettőben meg lehet találni a szépséget, de helytállni nagyon nehéz.- Nagy kihívás az anyaság és a vállalkozás, bár szerencsére ná­lunk már önállóak a gyerekek. Korábban a nagyszülők nagyon sokat segítettek a nevelésükben, igaz, akkor még nem voltam ve­zető beosztásban. Mindig úgy ala­kítjuk a napirendünket, hogy az ne menjen a család rovására. Reg­gel hétkor kezd mindenki, s dél­után ötre végez, mi a munka, a gyerekek pedig az iskolai, sport és különórái elfoglaltságok miatt - mondta el Törökné Mirkóczki Marianna, a T és T Karosszéria Szerviz egyik vezetője, aki fon­tosnak tartja, hogy sikereket ér­jen el a vállalkozásban, hiszen az kihat az otthoni életre is. - Termé­szetesen szem előtt kell tartani azt is, hogy a vállalkozás is jól menjen, hiszen anélkül a család sem állhat anyagilag biztos alapo­kon. Mindennek azonban nem szabad a családi kapcsolatok ro­vására mennie. Szerencsére a cég vezetése nem az én vállamat nyomja, a terhek java részét a fér­jem viszi, én inkább a háttérben tevékenykedem. Itt is, akárcsak otthon, fontos a biztos háttér, s ebben a nőknek nagy szerepük van - fogalmazott Törökné Mirkóczki Marianna, aki hozzá­tette, hogy a nőknek szerinte ne­hezebb sikereket elérniük a cég­vezetésben, mint férfi társaiknak. Báder Miklósné harmincöt éve a Hevesi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet elnö­ke, ezt a közösséget a nagy családjának tartja. Neki már a B nagymamaság is megadatott. | Úgy tartja, na­gyon nehéz ösz- szehangolni a Báder Miklósné szerint a dolgozó édesanyáknak Időben el kell dönteniük, hogy mit szeretnének, el­kerülve a lelki sérüléseket. cégvezetést, valamint a családi életet, hiszen az örömök mellett a feleségnek, anyának vannak kötelezettségei is. Azt mondja, akik ma szeret­nének csa­ládot és biztos eg- ziszten- c i á t , azoknak időben el kell dönte­niük, me­lyik­ben szeretnének kiteljesedni, hi­szen valamelyik életük bizonyo­san csorbát szenved.- Egy testtel és egy lélekkel csak egy istent lehet szolgálni. Akik egyszerre vállalják fól mindkettőt, azoknak számolni­uk kell az ezzel járó lelki sérülé­sekkel. Tüdniuk kell velük bán­ni, feldolgozni. A gyermekeim ma már arról mesélnek, mit él­tek át, amikor felnőttek, mit fo­gadtak meg, hogy másképpen csinálják, igyekeznek jobban fi­gyelni a gyermekeikre. A nagy­szülők úgy gondolják, hogy az unokákkal újraélhetik az anya­ságot, de ezt csak másképpen te­hetik meg, egy-egy pillanatban adhatják át nekik szeretetüket. A nevelésükhöz is nehéz ta­nácsot adniuk, a szülőknek van rá lehetőségük, hogy formálják őket. Ma már más a felfogás, s a nagy­szülők, unokák között nagy a korkülönbség, má­sok az igények - osztotta meg tapasztalatait Báder Miklósné. A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara minden édesanyának sok bol­dogságot kíván! ▲

Next

/
Thumbnails
Contents