Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-03 / 78. szám
A végzett hallgatók értékelése szerint legfőképpen az oktatók magas szintű felkészültsége és az oktatás színvonala, a naprakész tudás és a rugalmas képzés teszi vonzóvá a gyöngyösi főiskolát Karrierépítéshez legjobb választás a KRF sikeres képzés Az elsajátítható szakmai tudás rangsorában maga mögé utasította a Corvinust is A záróvizsgán sikeresen teljesítő exdiákjainak elégedettségét, illetve elhelyezkedéssel kapcsolatos tapasztalatait vizsgálja .az a felmérés, amelyet a Károly Róbert Főiskola végzett. A vizsgálatból kiderül, szinte valamennyi visszajelző elhelyezkedett tanulmányai befejezése óta, és több mint egyhar- maduk multinacionális környezetben kamatoztatja megszerzett tudását. A gyöngyösi Károly Róbert Főiskola (KRF) három elemre bontva bonyolította le pályakövetési vizsgálatát, melyet a felsőoktatási törvény önkéntes adatszolgáltatás alapján ír elő az oktatási intézmények számára. A KRF a felvételt nyert és az első évfolyamra beiratkozott hallgatók megszólaltatására, a végzősök motivációinak elemzésére, valamint a végzett diákok pályakövetéses vizsgálatára fókuszált a kérdőíves megkeresés alatt. A vizsgálatsorozat keretében nappali, levelezés és távoktatásban részesült hallgatóit kereste meg postai úton a főiskola. A felmérés célja, hogy a KRF részletes képet kapjon a képzés színvonalának megítéléséről, a hallgatók munkaerőpiaci helyzetének alakulásáról. Összesen hat szakon - gazdálkodási, gazdasági mérnöki, idegenforgalmi és szálloda, közszolgáltatási közgazdász, pénzügyi és mező- gazdasági mérnöki - végezte tanulmányait az az 1638 fő, akiket megkérdezett az intézmény. A kérdések megközelítőleg fele-fele arányban vonatkoztak a főiskola megítélésére, illetve a jelenlegi munkahellyel kapcsolatos véleményekre. A KRF-en folyó oktatást mind elméleti, mind gyakorlati szempontból értékelniük kellett a végzett hallgatóknak. Az elméleti képzést a válaszadók több mint 60 százaléka magas színvonalúnak jelölte, míg a gyakorlati oktatást 80 százalékuk jónak vagy magas színvonalúnak tartotta. Ezt az eredrfíéhyt támasztja alá egyébként az a Figyelő 2010. március 25-i számában megjelent cikk is, melyben a felsőoktatási intézményeket rangsorolják a tanulmányi idő alatt megszerezhető szakmai tudás tekintetében. A Károly Róbert Főiskola egyike volt annak a két intézménynek, melyekben a hallgatók 90-100 százaléka rendelkezik ilyen fajta szakmai tapasztalattal, maga mögé utasítva többek között olyan nagynevű felsőoktatási intézményeket, mint a Budapesti Corvinus Egyetem, a Budapesti Gazdasági Főiskola és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. A főiskolai képzés erősségeire vonatkozó kérdések azt vizsgálták, hogy a Nem csak a térség, az ország javát is szolgálják nem véletlen tehát, hogy egyre többen vélekednek pozitívan intézményünkből - nyilatkozta dr. Magda Sándor, a Károly Róbert Főiskola rektora (képünkön). - Nagyon jót tesz a térségnek, hogy a főiskola magas színvonalú, gyakorlatorientált képzései kvalifikált szakértőket adnak a munkaerőpiacnak. Emellett nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy a főiskola hosszú idő óta élen jár a térség és Gyöngyös versenyképességének javításában, ami hosszú távon hozzájárul Magyarország gazdasági növekedéséhez is. diplomájukat a KRF-en szerzők mely jellemzőket tartják az intézmény pozitívumainak. A válaszokat viszszaküldők több mint 70 százaléka reagált erre a kérdésre, és az alábbiakat fogalmazták meg: legfőképpen az oktatók magas szintű felkészültsége és az oktatás színvonala teszi vonzóvá a gyöngyösi főiskolát, de szintén nagyra értéke■ A megkérdezettek többsége az erősségek között említette a magas követelményrendszert és pozitívumként értékelték a távoktatás rugalmas kereteit. lik, hogy az iskola napra kész tudást nyújt, illetve könnyen használható, magas minőségű jegyzeteket bocsát a hallgatók rendelkezésére. A megkérdezettek többsége az erősségek között említette a magas követelményrendszert és pozitívumként értékelték a távoktatás rugalmas kereteit, valamint a sikeres felkészülésben nagy szerepet játszó tervezett tanmenetet, vizsgarendet is. A továbbtanulási szándékra irányuló kérdéskör arról tanúskodik, hogy a Károly Róbert Főiskolán végzett hallgatók közel háromnegyede nem kívánja befejezni tanulmányait a diploma megszerzésével. Mintegy 20,43 százalékuk már jelenleg is részt vesz valamely másik képzésben, csaknem felük pedig a jövőben tervezi a továbbtanulást. Ez utóbbi csoportnak 44,94 százaléka a következő képzési szinten, tnesterképzésben tervezi folytatni tanulmányait. A főiskolán megszerzett tudás hasznosíthatóságát illetően egyértelmű eredményt hozott a vizsgálat: a válaszadók túlnyomó többsége hasznosítja a tanulmányok ideje alatt gyűjtött ismereteinek valamely részét továbbtanulása, illetve munkája során, attól függően, melyik irányban folytatta a karrierépítést. A végzett diákok főiskola iránt tanúsított nagyfokú elégedettségéről árulkodik az az adat, amely szerint a kérdőívet kitöltők 89,22 százaléka ajánlaná az intézmény választását továbbtanulni vágyó ismerőseinek. Szabad szavas indoklásukban legtöbben a magas oktatási színvonalat, a főiskola hallgatóbarát jellegét, az igényes környezetet és a kiemelkedően felkészült oktatókat említették, de szép számban akadtak olyanok is, akik szerint a megszerzett tudás és oklevél versenyképessége miatt érdemes a Károly Róbert Főiskolát választani. Példás eredményeket hozott a hallgatók elhelyezkedéssel, munkahellyel kapcsolatos véleményeinek elemzése is. A nappali tagozatos hallgatók több mint fele a Havi hétszázezer bruttó - Sok volt KRF-es hallgató a munkahelyén kiemelkedően keres reprezentatív adatokkal szolgált az elégedettséget és megbecsülést vizsgáló kérdéssor is. A kérdőívet kitöltők közel 80 százaléka nyilatkozta, hogy elégedett a jelenlegi munkahelyével, erkölcsileg és anyagilag is megbecsülik. E két szempont tekintetében akad azonban némi eltérés: míg az erkölcsi megbecsülést illetően a válaszok 91,88 százaléka esett a közepesen vagy jól megbecsült kategóriába, addig az anyagiak esetében ez a hányad 87,11 százalék, tehát munkájukat inkább erkölcsileg ítélik többre értékeltnek, mint pénzben kifejezve. A kérdőív végén a jövedelmükkel kapcsolatos válaszaikat rögzíthették az arra vállalkozó önkéntesek. Az adatokból kiderül, a KRF végzett hallgatói 223.333 forintos havi bruttó átlagkeresettel rendelkeznek, ami több mint 27 ezer forinttal haladja meg a 2008-as magyarországi átlagkeresetet (196.200 Ft - forrás: www.apeh.hu ). A legmagasabb átlagkeresetről (bruttó havi 700.000 Ft) egy bankszférában, középvezető beosztásban dolgozó, míg a legalacsonyabbról (bruttó havi 24.000 Ft) egy gyesen lévő hallgató számolt be. A 2008. évi jövedelmük megítélésére vonatkozó kérdésekben a válaszadóknak négy kategória közül kellett választaniuk aszerint, hogy az átlaghoz képest hova pozícionálják a munkájukért kapott javadalmakat. Figyelemre méltó eredmény, hogy a Károly Róbert Főiskolán végzettek közel 20 százaléka átlag felettinek, vagy kiemelkedőnek ítélte meg jövedelmét. AZ OLDAL A KÁROLY RÓBERT FŐISKOLA TÁMOGATÁSÁVAL JELENT MEG. diploma megszerzését követő fél éven belül talált szakmai képzettségének megfelelő munkahelyet. Az álláskeresés során legtöbben az internet nyújtotta lehetőségekkel próbálkoztak, és több mint 28 százalékuk végül ezzel a módszerrel is tudott elhelyezkedni. Az álláskeresésben a főiskola is segítséget nyújtott egykori diákjainak: 2007 óta állásbörze és próbainterjú-lehe- tőség várja az elhelyezkedni vágyó közgazdászokat és mérnököket a KRF szervezésében. A pályakövetést célzó vizsgálat részét képezte a szakképzettségnek megfelelő elhelyezkedés felmérése is. A beérkező adatokból kiderül, az egykori „KRF- esek” többségének, azaz több mint 62 százalékának sikerült a szakmáján belül elhelyezkednie, sőt, diplomásként közel harmaduk vezető beosztásban dolgozik. Ami a munkahelyek tevékenységének jellegét illeti, a válaszadók legnagyobb része a szolgáltatási szektorban helyezkedett el (37,68 százalék), de jelentős a ke- reskedelemben (15,86 százalék) és az ipari szektorban (10,20 százalék) te- 1 vékenykedők ará- I nya is. A megkérdezettek egyharmada dolgozik vállalkozásban vagy vállalkozóként, közel ugyananynyian, mint multinacionális nagyvállalatnál. A fennmaradó hányad számára nagyrészt állami intézmények nyújtanak munkalehetőséget. ▲
