Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)

2010-04-16 / 88. szám

Cigánykerék Rendező: Szegvári Menyhért Bemutató április 16-án: 2010. ÁPRILIS 16., PÉNTEK HEVES I HI R1AP Gárdonyi Géza Színház Cigánykerék vagy Salto Mortale Látomásos világ: kiállítás kíséri a Cigánykerék bemutatóját A Cigánykerék bemutatójához kapcsolódóan Horváth János fes­tőművész munkáiból nyílik ki­állítás a Gárdonyi Géza Színház emeleti galériájában április ló­én, péntek este 18.30 órakor. A kiállítást megnyitja Tóth Tibor, az Eszterházy Károly Főiskola mestertanára. ROSSZ KÖRNYÉK A Ki lehet-e törni a nyomor­ból, bűnből, elszigeteltség­ből? Miért pazarolják el a cigányok a tehetségüket? Ezeket a kérdéseket Csemer Géza 1984-ben tet­te fel. Szegvári Menyhért rendező szerint szomorú, hogy a téma ma talán ak­tuálisabb, mint valaha. Csemer Gézát, a darab roma szár­mazású íróját gyerekkoromtól kezdve ismerem - mondja Szeg­vári Menyhért - Szegeden végez­te el a József Attila Tudomány- egyetem Bölcsészettudományi Karát. Rendkívül művelt, okos fiú volt. Sokszor azzal szórakoztam, hogy a nagy Révai Lexikonból ki­kerestem a legrövidebb, legeldu­gottabb szócikket, majd Gézának szegeztem a kérdést, tudja-e, ki volt ez és ez az illető. Mindig tud­ta. Egyszer megkérdeztem: Géza, miért tanulsz te meg ennyi fölös­leges dolgot? Azt válaszolta: Én cigány vagyok, nekem kétszer annyit kell tudnom, mint az évfo­lyamtársaimnak! Csemer Géza a Cigánykerék­ben a romák legégetőbb problé­máival foglalkozik őszintén, nétfa kegyeüenül, önkritikával, váddal, sok humorral és lírával. Az elő­adás nem akar igazságot tenni, ítélkezni vagy politizálni, csak fel­mutatja a problémát. A darab vé­gén elhangzik: „úgy várjuk, hogy jön majd egy új világ, amikor be­fogadnak az emberek...” Szakcsi Lakatos Béla akko­riban még csak külföldön volt nagyon népszerű dzsessz-zenész - ezt már a darab zeneszerzőjéről említi a rendező.- Szerencsére ma már Magyar- országon is sike­res és elismert al­kotóművész. Zené­je ebben a darab­ban a dzsessz, a rock, a magyar népzene, a városi ci­gányzene és a romanti­kus amerikai filmzene ötvözete. Olyan idők­ből, 1984-ből, amikor a világzene fogalmát még senki sem ismer­te. Ezért különleges. Csemer Géza: Eger-Ideért a Cigánykocsi! A vajda azt mondta, hogy vég­re egy irányba kéne fordítani a tengelyt. A hajtó diktálja az irányt, a lovak adják a tempót. Attól függ, hogy kaptak-e elegen­dő zabot, vagy üres hassal kell húzni az elrongyolódott sátoros kocsit. Az út Magyarországon át vezet, balról jobbra, keletről nyugatra... A cigánykereket is akkor vetik a purdék, amikor jókedvük van. Ha elölről hátra vetik, az már szaltó - Szaltó mortále! Halálug­rás. Ezt Szakcsi Lakatos Béla Olaszországban negyven évig élt nagynénje mondta így, akit kis­Sokszínű társaság. Mert élnek ott dolgos cigányok is, akik tavira és tánciskolába járnak, jók és rosszak, ahogy az összmagyarságban is. lánykorában vitt el a nagyvilág­ba egy vándorcirkusz kocsija - emlékezik Csemer Géza. - „Ki­csi voltam és nagyon dzsunga, de nagyon ügyes ám a kötélen”, így mesélte már hajlott korában Szakcsiék szoba-konyhájában az egykor sikeres artistanő, aki ak­kor még egy olasz városka pia­cán retikülöket árult a szinyorináknak. Ahol cigányok vannak, az rossz környékké lesz A Cigánykerék című ze­nés játékot a Szegedről jött Csemer Géza és Szegvári ugyancsak on­nét szalasztott rendező állítja színpadra, ez­úttal Egerben. A játék az 1960-as, 70- es évek buda­pesti dzsumbujában, a ,nyócker”-ben játszó­dik; rossz környéken, mert ahol cigányok él­nek, ott rossz lesz a környék. Csak a Fejes Endre-félék mondják rá, hogy „ezerszer ál­dott”. Mert élnek ott dolgos cigányok is, akik lovira és táncis­kolába járnak, és akkoriban mo­zijegy-üzérek is, verdakeres- kedők, akik régen lókereskedők voltak, és mindkét nembeli pros­tituáltak, fiúk, lányok, koraérett gyermekek, bűnözők és „ma szü­letett” bárányok, művészek és vallásba révültek, jók és rosszak, ahogy az összmagyarságban is. Melegek, leszbikusok, jobbkeze­sek meg balkezesek. Jól tudta ezt az egész rövidke életét Egerben leélt Mészáros György is, aki ’56 miatt börtönt szenvedvén megtanult az oda- benti romáktól anyanyelvi szin­ten cigányul, és ezen a nyelven gyűjtött cigányfolklórt, népszo­kást, néplélektant, írt cigány nyelvtant és szótárt, megszeret­te a cigányokat. Ebben a tárgy­ban tartott volna előadásokat a cigányok történelméből - ha en­gedték volna neki. De nem tá­mogatták, tehát robotolt a Víz­ügyi Igazgatóságon, közben megálmodta gádzsó létére a „ci­gány mennyországot”. Egerbe invitált engem Ilia Mi­hály - az egyetemen tanárom -, ő buzdított, hogy menjek. Mé­száros György vitt el Eger alá, Andornaktálya-felsőre. Később Eger fölé, Bogácsra. Mekkora nyomor fogadott ott engem, mu­zsikus cigánygyereket. Ott és akkor ismertem meg a Pusoma családot: a térdelve ügyködő, kovács Aladár bácsit és felesé­gét, Csíki Herminát, aki, mint mondta, bejárt Egerbe utcát sö­pörni. Meghívtam az Egyetemi Színpadra föllépni. Jött is a köl­csönkapott kis bundában, s ment vissza a hegyoldalba vájt sziklalakásba, ami fölé a kis egyentáblára föl volt írva: Dankó sor. ATiszatáj akkori főszerkesztő­je, Mocsár Gábor - az Égő arany kifejezés megalkotója - úgy volt Csemer Géza: Engem Eger régóta a bűvöletében tart csak hajlandó leközölni az erről szóló riportomat, hogy lapalji megjegyzést fűzött hozzá: „figye­lemfölkeltő szándéka miatt köz­li írásomat...” A cigányság is pártosodik, ahogy a magyarság példázza Hát azóta sem történt sok eb­ben a dologban, ha csak az nem, hogy a cigányság is pártosodik, ahogy a mintának veendő ma­gyarság példázza... „És forognak a cigánykerekek, és sírnak mind a cigánygyerekek”. Hogy egyik szavamat a másik­ba öltsem - aztán Egerhez köt más is. Az, hogy a várban, a Püs­pöki Palota előtti színpadon, Mikó András társul hívva engem is, megrendeztük Farkas Ferenc Vidróczki-operáját Begányi Fe­renccel, Pitti Katalinnal, Doma- hidi Lászlóval, Német Gáborral, Maros Gáborral, s mikor Kis An­na éneke (Innocet Vince Ernő szövege) megszólalt, hogy „Hall­jad, Mátra szele, halljad” - föstött mátrai fák megindultak a színpa­don előre, s minden néző-hallga­tó megborzongott. A Mátra szele megidézte a magyar múltat, a le­tűnt betyárvilágot. Engem Eger azóta is bűvöletében tart. Ami együtt tartja ez emlék­foszlányokat bennem, az közös országuk határtalan szeretete. Mert nem csak azt tudatja, hogy a szeretett és gondokkal küzdő haza új utat keres és arra is su­gallatot, hogy mi, a cigányai énekkel, zenével, tánccal is ma­gyarnak kell érezzük magunkat, ahogy Sárközi is magyarnak érezte magát. Sárközi, az Egri csillagok egyik fényesen ragyo­gó, kéken hunyorgó, kacsintó eg­ri cigánycsillaga. „Látomásos világba lép a szemlélő Horváth János képei­ben. Szemünk előtt megeleve­nednek a cigány népmesék mo­tívumai és mögötte a sejthető, a szemmel nem, de szívvel, lélek­kel érezhető valóság” - ajánlja a művész kiállítását Zakariás Já­nos, művészettörténész. Maguk a képek egy érdekes színes világra engednek bepillan­tást. A többet-mást látó művész érzékenységével képre vitt jele­netekben mintha egy álomba ke­rülnénk és az álom szárnyán utaznánk. Kozmikus testek, a Nap, Hold, csillagok kísérik a hő­söket, kísérnek minket; hívnak, kérnek, lépjünk be ezekbe a láto­másokba, meséljük, álmodjuk őket együtt tovább. Ezekben az „álmokban” a színek telítettsége, melegsége ragadja meg a szemlé­lőt Az alakok, figurák úgy hat­nak, mint mesefigurák. Ugyan­akkor feltűnő, milyen szeretettel, empátiával közelít tárgya, alakjai témái felé. Sok képről végtelen derű, békés nyugalom árad. Má­sok nyugtalan impulzusokat köz­vetítenek, érezzük, valami tör­tént, történik, de végül minden jóra fordul, feloldódik a mesék, az álmok végtelenségében. A népmesék, legendák mellett másik állandó forrása az egysze­rű emberek élete, küzdelmei, mindennapi harca a létért. Eze­ket a képeket is egyéni látásmód, sokszor szokatlan perspektíva jellémzi. A művész sok olyan részletet fedeztet fel velünk, amelyekre a mindennapi élet­ben nem figyelünk fel. Sok hu­morral, derűvel szemléli ember­társait, groteszk mivoltukban is szeretetteljesen, bensőségesen jeleníti meg őket. Szerethető vi­lág Horváth János képi világa, mégis elgondolkodtató, tovább­gondolásra késztető. Ajánlom mindenkinek, akit érdekel a fel­szín alatti valóság, az álmok vi­lága, a művészet többet láttató és mutató varázstükre. ■ Cigányélet, cigánysors! a szegedről szalasz­tottak közös jellem­zője, hogy ők is na­gyon szeretik a ha­zát - véli Csemer Géza. Úgy, ahogy a sváb származá­sú Gárdonyi, aki ráadásul még Gé­za is volt. Mint jó­magam. Szegedi újságíróskodása foly tán keveredett ba­rátságba Dankó Pistával, akit kot­taírásra, össz­hangzattanra okí­tott, s közben versszövegekkel is ellátta, többek közt a Bakalevél­lel: „írom a levelet Balog Máriának”.- E nótának az elját­szásával az azóta is működő cigány­bandák temérdek pénzt muzsikál­tak ki a magyar zsebekből, s ha ennek csak egy része a most éhe­ző cigánygyerekek táplálására, ruház­kodására szolgálna, hát az lenne csak „jó világ", sőt „cu­dar világ”, s ha még a gyárakat is visszaállíta­nák, új munka­helyeket is hozná­nak létre a rajok, akkor a „jó világ” jobb lehetne, mint azelőtt. A Gárdonyi Géza Színház májusi műsora ■ Nagyszínpad 4. KEDD 10.00 MÁJUS 35 Kormos István bérlet 15.00 MAJUS 35 Móra Ferenc bérlet 5. SZERDA 19.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Németh László bérlet 6. CSÜTÖRTÖK 19.00 CSÖRGESS MEG! Bródy Sándor bérlet 7. PÉNTEK 19.00 CIGÁNYKERÉK Latinovits Zoltán bérlet 8. SZOMBAT 15.00 CIGÁNYKERÉK Zenés bérlet 19.00 CIGÁNYKERÉK Egri Páholy 11. KEDD 19.00 REQUIEM Táncbérlet 12.SZERDA 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 13. CSÜTÖRTÖK 11.00 MÁJUS 35 Szabó Lőrinc bérlet 14.00 MÁJUS 35 Bérletszünet 14.PÉNTEK 19.00 MAYA Pedagógus bérlet 15.SZOMBAT 19.00 SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Illyés Gyula bérlet 19.SZERDA 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 20. CSÜTÖRTÖK 19.00 CSÖRGESS MEG! Bérletszünet 21.PÉNTEK 19.00 A TÖRÖTT NÁDSZÁL Latinovits Zoltán bérlet 22.SZOMBAT 15.00 CIGÁNYKERÉK Egressy Béni bérlet 19.00 CIGÁNYKERÉK Kelemen László bérlet 25.KEDD 15.00 SZENTIVÁNÉJI ÁLOM Ady Endre bérlet 26.SZERDA 19.00 CIGÁNYKERÉK Németh László bérlet 27CSÜTÖRTÖK 19.00 CIGÁNYKERÉK Bródy Sándor bérlet 28.PÉNTEK 19.00 MAYA Jászai Mari bérlet 29. SZOMBAT 15.00 MAYA Zenés bériét 19.00 MAYA Illyés Gyula bérlet 31. HÉTFŐ 19.00 „ÜNNEP ÉS ZENE" Egri Szimfonikus Zenekar koncertje ■ Stúdiószínpad 3. HÉTFŐ 19.00 HIRLAP-SZINHAZ 14.PÉNTEK 19.00 KERTI MULATSÁG avagy ÍRÓK A FOGASON 25.KEDD 19.00 KERTI MULATSÁG avagy ÍRÓK A FOGASON AZ OLDALT. MELY LAPUNK KIADÓJA ÉS A GÁRDONYI GÉZA SZÍNHÁZ EGYÜTTMŰKÖDÉSE ALAPJÁN JELENT MEG. PILISY CSENGE ÉS EGRES BÉLA ÁLLÍTOTTA ÖSSZE. A FOTÓKAT GÁL GÁBOR KÉSZÍTETTE. r

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents