Heves Megyei Hírlap, 2010. április (21. évfolyam, 76-100. szám)
2010-04-14 / 86. szám
3 2010. ÁPRILIS 14., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP Hatvan KÖRNYEZET A helyi képviselő-testület ebben az évben is meghirdeti a „Tiszta, virágos Hatvanért” cím elnyerésére indított mozgalmat. Az elismerésre a lakóházak és a többlakásos lakóépületek pályázhatnak május 31-ig a polgármesteri hivatal gazdasági főosztályán. Hevesaranyos nyílt nap a helyi napközi otthonos óvodában ma délelőtt lOtől 11 óráig nyílt nap keretében mutatják be az érdeklődőknek az intézményben alkalmazott új pedagógiai módszert. Kerecsend foglalkoztatás Az önkormányzat sikerrel pályázott a közfoglalkoztatás-szerve- zők továbbfoglalkoztatására. Az Országos Foglalkoztatási Alaphoz benyújtott pályázaton 2,2 millió forintot ítéltek meg a két alkalmazott december 31-ig történő továbbalkalmazásához. Párád program az előző évek hagyományaihoz híven idén is megrendezik a Parádi Pünkösdölő elnevezésű programot. Az önkormányzat és a Mátra Tourist Iroda már hozzálátott a szervezéshez. Terveik szerint május 23-án, vasárnap 11 órától a helyi diákok és a hagyományőrzők adnak majd műsort, a Cifra istálló udvarán pedig szabadtéri színházi előadások követik egymást. Több helyszínen a palócföld ízeit is megkóstolhatják majd az érdeklődők. Parádsasvár takarítás az Együtt Parádsasvárért Egyesület tavaszi nagytakarítást szervez a településen április 17-én, szombaton. Az akcióhoz csatlakozókat délután kettőkor a kultúrház előtt várják a szervezők, akik zsákot és kesztyűt is biztosítanak. Miután az önkéntesek ösz- szeszedték a közterületről a szemetet, egy tányér bográcsgulyást kapnak ajándékba a focipályán. Esős idő esetén április 24-én rendezik meg a programot. Szilvásvárad közmunka újabb 19 foglalkoztatott csatlakozott az önkormányzat közmunka-programjához. Ezáltal összesen 30 ember kapott munkát a helyhatóságtól. Legtöbben a közterületek szépítésén dolgoznak, de vannak, akiknek az iskolában, a Gondozási Központban, illetve a hivatalban adnak feladatot. A turisztikai információs irodában, valamint az Orbán-házban szintén közfoglalkoztatottak végeznek hasznos munkát. Eger melengeti a szíveket díj A megyeszéyiely megkapta a Kultúra Magyar Városa címet A kulturális tárca vezetőjétől Habis László egri polgármester vette át a díjat. Hiller István szerint a kezdeményezésből tradíció lett. A megyei jogú városok közül - Győr társaságában - Eger érdemelte ki az idén, hogy a Kultúra Magyar Városa legyen. Sike Sándor Kedden délben a Művészetek Palotájában Hiller István oktatási és kulturális miniszter adta át - az idén negyvenesztendős Sebő együttes ünnepi műsorát követően - a Kultúra Magyar Városa díjat három kategóriában. A megyei jogú városok között Eger és Győr érdemelte ki az elismerést az idei esztendőben. A tízezer lakos fölötti települések között Vác, míg a tízezer fő alattiak között Ráckeve kapta meg az immár öt éve létező elismerést. A miniszter köszöntőjében azt hangsúlyozta: hagyományt nem lehet csinálni, valamely kezdeményezésből tradíció lesz, a má síkból nem. Mindez azon múlik, hogy egy adott közösség befogadja-e a kezdeményezést vagy sem. Hiller szerint nagy örömmel vehetjük tudomásul, hogy ez a 2005-ben indult elismerés mára tradícióvá nőtte ki magát. Kitért arra is, hogy a 2010- es és 2011-es esztendő egészen sajátos és nagyszerű lehetőséget teremt hazánk számára, hiszen idén Pécs Európa egyik kulturális fővárosa, a 2011- es év első felében pedig Magyarország lesz az európai közösség soros elnöke. Köszöntőjét követően a miniszter Bozai Andrásné, a Területfejlesztési és Önkormányzati Minisztérium főosztályvezetője, valamint dr. Róna Iván, a Túrizmus Zrt. vezérigazgatója társaságában elsőként Eger polgármesterének, Habis Lászlónak nyújtotta át a - pályázatot követően elnyert ■ Eger ezer éve Magyarország egyik kulturális fővárosa.- díjat. Az ízléses plakett átvétele után a város bemutatkozott a közönség előtt, ennek részeként egy filmösszeállítás volt látható, miközben a polgármester tartott előadást. A városvezető szólt az ezeréves püspöki székhely történelmi múltjáról, illetve a megyeszékhely kulturális eseményekben gazdag jelenéről egyaránt.- Eger ezer éve Magyarország egyik kulturális fővárosa, ezer éve püspöki székhely, oktatási központ, történelmi zarándok- hely, az ország leglátogatottabb vidéki turisztikai célpontja, Eger szakrális tér. Eger fogalom. Ha valahol hazánkban a kultúra és Néhány dolog, amire a város büszke lehet Az egri polgármester előadásában megemlítette, hogy a Dobó István Vármúzeum 2004-ben elnyerte a Vendégbarát Múzeum címet, a Bródy Sándor Könyvtár 2008-ban az Év Könyvtára lett. A I Gárdonyi Géza Színháznak nagyon jó híre van az országban, a társulat minden évben jelen van és díjat kap a legjobb előadások szemléjén, a POSZT-on. A teátrum immár önálló tánctagozattal is rendelkezik (képünkön a tagozat Requiem című produkciója), s az Egri Szimfonikus Zenekar a színház tánctagozatával együttműködésben új színpadi műfajokat teremt. a város neve szóba kerül, akkor megmelegszik a szív és bólint a fej: „igen, mégiscsak Egerben kéne élnünk” - kezdte beszédét Habis László, aki a későbbiekben tényekkel is alátámasztotta, hogy miért is gondolkodhatnak így az emberek. A város terveit, részben az európai uniós projektekből megvalósuló milliárdos fejlesztéseket is felvázoló előadást követően rövid műsort mutatott be a Barta Dóra, Fehér Zsombor (Kerekes Band) és Herczeg Flóra trió. A továbbiakban Győr, Vác és Ráckeve hasonló módon vette át, illetve köszönte meg az elismerést. A Kultúra Magyar Városa pályázat most ugyan nem nyertes, de mégis eredményesen szereplő települései közül további öt - Ajka, Kazincbarcika, Nyíregyháza, Szentes és Szolnok - oklevelet vehetett át a minisztertől. A rendezvény a Sebő együttes újabb műsorával zárult. H Ön szerint elég színes-e Eger kulturális kínálata? Szavazzon hírportálunkon ma 16 óráig: HEOLhu A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. lumm KÜHNE GÁBOR Édes piros, szagos fehér ezek a pestiek csak a szagos fehéret meg az édes pirosat keresik. Ez is mutatja, hogy hová árazott be bennünket a piac - kesergett a közelmúltban az egyik, borral foglalkozó egri barátom. mondhatnánk: lelkűk rajta, akinek az édes szutyok jön be, hát igya azt. Ilyenkor azonban érdemes visszaidézni a nem is olyan távoli múltat, amikor az egri borok hallatán jószerivel csak két név villogott az ember szeme előtt vészjelzőként: az Egerviné és a Szépasszony- völgyé. Az emlékek még élénken élnek; az előbbi bikavére szinte lyukat mart a gyomorba, az utóbbi helyről meg olyan fejfájással tért meg a pincelátogató, hogy kettesével kellett kapkodnia a „kvarcsit”. De hát választék akkoriban nem nagyon volt, a főiskolások szervezete meg sok mindent kibírt. azután jó másfél évtizednyi embert próbáló, vérverejté- kes küzdelemmel sikerült bebizonyítani, hogy vannak itt ám profi, kiváló borászok is, akik magasra tették a mércét, és nemzetközi szinten is jegyzett eredményekkel büszkélkedhetnek. Sőt időközben egy űjabb generáció is felnőtt, s úgymond már az oroszlánkörmeit próbálgatja. talán nem is véletlen, hogy épp ők azok, akik leginkább tiltakoznak az „egri” borok édesítése ellen, hiszen a tét nem kicsi: ismét a rövid távú gondolkodás áll szemben a nehezebben járható úttal. A hosszú, fáradtságos, következetes imázsépítéssel, ami révén viszont végre a magasabb és drágább polcra lehetne tenni az „egri” nevet. ellenkező esetben maradnak nekünk az édesszájú pesti gyerekek, meg az olcsó szagos fehér és az édes piros. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Sosem a dolgokkal, hanem azok használóival, vagyis hát tulajdonképp velünk van a probléma. De ezt a legnehezebb bevallani. Mert nézzük csak meg egy kicsit közelebbről, hogy mire is szolgálna akkor a kampány csöndje, amely utcahosszal nyerte a 2010. évi parlamenti választások első fordulóját. Hivatalosan arról a választást megelőző időszakról van szó, ami alatt tilos a választópolgárok választói akaratának közvetlen befolyásolása. Vagyis egyebek közt különféle hasznos információkkal, felelős döntését segítő tájékoztatással való ellátása. Namármost hogyan is fest nálunk ez az egész? Hiszen itt az a sajátos helyzet alakult ki, miszerint nemhogy értelmét vesztette a kampánycsend gyakor■uiiiai Csendország lata, miként azt sokan mondják, hanem sikerült azt az egész kampányidőszakra kiterjeszteni, bevezetve az értelmes mondanivaló nélküli csendkampányt. Amikor sok ugyan a zaj, ellenben az értelmes jel meglehetősen kevés. S amikor a politikai küzdőtér játékosai tudatosan tartózkodtak a választópolgárok érdemi tájékoztatásától, értelmes és fontos információkkal történő ellátásától. Vagyis egyáltalán nem akarják ezekkel, választói akaratukat befolyásolva, terhelni őket. Sőt leginkább arra törekednek, hogy megkíméljék ettől a polgárokat, nem tárva föl a valóság minden kényes oldalát. Helyette maradt az elhallgatás. Az elhallgatások fülsértő csendje. Nem lehet eltekinteni azoktól az örök kampánycsend-lakóktól sem, akikkel semmilyen választási felbuzdulás nem foglalkozik, akik senkitől és semmitől nem remélik sorsuk változását. Most könnyű lenne a különféle testületekre, bürokratákra vagy politikusokra kenni emiatt a felelősséget. De a felelősség a miénk is, osztozunk benne, rajtunk áll, hogy mit követelünk meg a minket szolgálni akaróktól, szeretnénk-e legalább egy kicsit tisztán látni, vagy megelégszünk az andalító reménnyel. Azzal, hogy valaki vagy valami majd változtat a sorsunkon. A csendből ugyanis mindenki azt hallja ki, amit akar. ■ Kovács János ünnep Balassi-emlékkardos művészek szavaltak Irodalmi estet tartottak a költészet napja alkalmából hétfőn este az egri Kálvin Házban, amely egyúttal a Balassi Bálint-emlék- kardos költők ünneplése is volt.- Olyan kiváló költők tiszteltek meg bennünket a jelenlétükkel, akik méltán érdemelték ki ezt a díjat. A Balassi Bálint- emlékkardot immár tizennégy alkalommal ítélték oda, idén Ágh István költő, Nagy László öccse kapta meg - mondta el köszöntőjében az este házigazdája, dr. Ködöböcz Gábor, az Eszterházy Károly Főiskola Magyar Irodalomtudományi Tanszékének docense. Hozzátette, hogy a Balassi-kardos költők találkozóját hagyományteremtő togatott el Egerbe szándékkal szervezték meg. Moderátorának Molnár Pált kérték fel, aki maga is egri diák volt egykor. Az est folyamán olyan költeményeket hallgathattak meg az érdeklődők, amelyek Balassit és korát idézték. Elsőként Ködöböcz Gábor olvasott fel egy Nagy Gáspár-verset, majd a meghívott vendégek is követték példáját egy-egy, a témához illeszkedő költeménynyel. Szavalt a miskolci Serfőző Simon, a Kárpátaljáról, Mezőváriból érkezett Vári Fábián László, és a délvidéki Óbecséről ide látogatott Tari István is. Ő mintegy harminc fotografikáját is elhozta, amelyeket a teremben kiállítottak. ■ SzK
