Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-31 / 75. szám

2010. MÁRCIUS 31, SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEG 3 mmusam Heves KÖZLEKEDÉS Ma g óra­kor tartja soros ülését Heves vá­ros önkormányzata. A testület tagjai módosítják a temetkezés­ről szóló rendeletet, beszámoló hangzik el a piac és a szociális otthon működéséről. Szó lesz a helyi tömegközlekedés további működtetésének elképzeléseiről is. Végül zárt ülésen döntenek a képviselők a művelődési intéz­mény tervezett álláshelycsökkentéséről és egy ingatlan eladásáról. Kerecsend álláskeresés a Biztos Kezdet Klub ma reggel nyolctól délig tartó foglalkozá­sán azokat az anyukákat várják a klubba, akik állást szeretné­nek keresni. Fónagyné Nagy Éva klubvezető segítségével el­sajátíthatják, hogyan kell ön­életrajzot készíteni, illetve az interneten keresgélni a lehető­ségek közül. Lőrinci máskor az április 5-i ünnep miatt a kommunális hul­ladék elszállítását végző szolgál­tató módosította a járat időpont­ját. Ennek nyomán a háztartási szemetet nem a jövő hétfőn, ha­nem április 3-án, azaz e hét szombatján szállítják el. Noszvaj VENDÉGVÁRÁS Az idén is gazdag programokkal várják a vendégeket a húsvéti ünnepek alkalmából. Báránykiállítással kezdődik a rendezvénysorozat a faluban, a Magtár Fogadónál szombaton 11 órától. Vasárnap tojásvadászatra várják a játékos kedvűeket, ugyancsak 11 órától az Egészségház előtt. A nevezők térkép segítségével lelhetnek rá a hímes tojásokra. Hétfőn 10 és 16 óra között a Gazdaházban az Avas Néptáncegyüttes szórakoz­tatja az egybegyűlteket, míg a gyerekek bábelőadást láthat­nak. A kemencében kalács és „ködmönujja" sül. Petöfibánya foglalkozás a Magyar Rákellenes Liga Heves Megyei Segítőszolgálata dagana­tos betegek részére tart kézmű­ves-foglalkozást pénteken dél­előtt 10 órától a helyi irodájában. Az érdeklődők a tavaszi lakásde­koráció és az ablakdíszkészítés fortélyaival ismerkedhetnek meg. A rendezvényre Gyöngyös térségéből is szívesen várják az érdeklődőket. Az ingyenes foglal­kozásra a résztvevők előzetesen a 06-20/565-3187-es telefon­számon jelentkezhetnek Bertá- né Komenda Ramóna segítő­szolgálat-vezetőnél. Pakolják a homokzsákokat, készül a buzgár elfogására szolgáló medence a Tama mellett. A képgalériát keresse a Hí OLhll hírportálon Ki a legény a Tárnánál? gyakorlat a töltésen Már felkészültek egy lehetséges árvízre KÖRKÉP Az árvíz elleni védekezés módszereit sajátították el ötvenen a Tarnamérán rendezett gyakorlat során. Lovász Anikó Míg az elmúlt héten Szilvásvára­don a helyi polgári védelmi egy­ségeket készítették fel a Szalajka-patak mellett a vízkár- elhárításra, addig tegnap Tarnamérán tartottak árvízvé­delmi gyakorlatot. A Tárnán ta­valy karácsony óta már négy al­kalommal rendeltek el készült­séget az eső, illetve a hirtelen hó­olvadás következtében a Mátrá­ból lezúduló víz miatt.- A két patak között fekvő Tarnazsadányban gyakori jelen­ség az ár- vagy belvíz. Idén már kétszer volt harmad­fokú készültség a Majzikon is, ám egyelőre nagyobb gondot nem okozott a víz - magya­rázta Dobi István, a tele­pülés polgármestere, hozzátéve, hogy a gya­korlaton részt vevő fér­fiaknak már van ta­pasztalatuk a víz erejé­ről. Sokan közülük ugyanis már az 1999-es nagy eső­zéskor is a töltéseken dolgoztak. Mint ismeretes, az akkor lezú­duló csapadék, a szélvihar, az ár- és belvíz a megye településeinek kétharmadát érin­tette, a hegyvidéktől egészen az Alföld északi részéig, a vízügynek és a la­kosságnak egyaránt nagy kihívást je­lentve. A víz által okozott kárt 8-10 milliárd forintra becsülték.- A településeken meglévő polgári védelmi alegységek mel­lett négy árvízvédelmi komplex szak-alegység is van a megyé­Sokan 11 évvel ezelőtt „éles­ben” szereztek tapasztalatot a Tárná erejéről. ben: Kerecsenden, Hevesen, Fü­zesabonyban és Gyöngyösön. Ezek tagjai olyan kiképzett em­berek, akik a Megyei Védelmi Bi­zottság elnökének döntése alap­ján bármikor moz­gósíthatók és bárhol bevethetők. Ez két­száz embert jelent, közülük ezúttal a gyöngyösi csoport tagjai számára szer­veztünk felkészítést - tudtuk meg Nagy Sándor pv. ezredestől, a gyakorlatot szervező Heves Megyei Katasztrófavédelmi Igaz­gatóság vezetőjétől, aki hozzátet­te: terveik szerint a jövőben Mérán most a belvíz jelenti a nagyobb gondot- TARNAMERAT a na­gyobb esőzések szerencsére nem veszélyeztetik, leginkább a belvíz okoz gondot és ró feladatokat az önkor­mányzatok­ra - mond­ta TÍMÁR László (ké­pünkön), a község polgármes­tere. Az 1999-es események ezt a települést sem hagyták érintetlenül, több napig tar­tott, mire sikerült úrrá lenni a helyzeten. A Nagyút felől érkező víz több, alacsonyab­ban fekvő házban is nagy ká­rokat okozott. Akkor a telepü­lés árkait, illetve a Kis-Tarna medrét is olyan állapotba hozták, hogy azok el tudják vezetni a vizet. megduplázzák ezen egységek számát. A gyakorlat során ötven férfi - 30 halmajugrai és 20 tarna- zsadányi lakos - sajátította el az árvíz elleni védekezés techniká­it. A résztvevők tízfős csoportok­ban dolgoztak forgóban, egymást váltva az egyes helyszíneken.- Az elméleti oktatást követő­en az első dolog, amit megtanul­tak, az a homokzsákok töltése volt, hiszen ha ezt nem jól végzik - például nem a kellő mennyisé­gű anyaggal töltik meg a zsáko­kat -, akkor később azok hasz­nálhatatlanná válnak - magya­rázta Szlatinszky Zoltán, a gya­korlat szakmai irányítását végző Ékövízig Gyöngyösi Szakasz- mérnökségének vezetője. Ezek­ből a zsákokból aztán különféle műtárgyakat építettek: buzgár elfogásához ellennyomó meden­cét, a töltés tetején nyúl-, illetve jászol-gátat, a töltés csúszását megakadályozó bordás megtá­masztást, de védekeztek a töltés átszakítására is képes hullám­verés ellen is. A polgári védelmi egységek képzésének keretében ma a Sa­rud és Újlőrincfalva közötti terü­leten, a Laskó-patak mellett ren­deznek hasonló gyakorlatot. Kaotikus közoktatás szülő legyen a talpán, aki manapság képes eligazodni a hazai közoktatási intézmény- rendszer dzsungelében. A nyolcadik osztályig még nagyjából követhetők a dol­gok, de csak nagyjából, hi­szen az ötödikesek egy része már kisgimnazistaként foly­tatja tanulmányait. a továbbtanuláskor azonban dönteni kell, merre tovább. Tény, hogy ma négy-, hat- és nyolcosztályos gimnáziumok, négy évfolyamos szak- és szakközépiskolák, plusz szakképző évfolyamok mű­ködnek egymás mellett, kü­lönböző fenntartókkal és fi­nanszírozási feltételekkel. Miközben az elmúlt években az átgondolatlan reformok következtében végzetesen széttagolódott a rendszer, a diákokért folytatott harc egy­re élesebb lett, hiszen évről évre kevesebben vannak. nyitott kérdés maradt a kis­települések iskoláinak sorsa, s a szakképzésben is jelentős feszültségek mutatkoznak, mert lassan már nincsenek kétkezi munkások. Szembe kell azzal is néznünk, hogy a szakiskolákban tanuló diá­kok zöme súlyos kompeten­cia-hiányokkal küzd. Nagy kérdés, hogy ilyen ismeretek­kel a fiatalok hogyan állják majd meg a helyüket azon a munkaerőpiacon, amelyen egyre magasabb követelmé­nyeket támasztanak. S ekkor még nem szóltunk a tan­könyvekkel kapcsolatos zava­rokról. Arról, hogy ahány is­kola, annyiféle tankönyvcso­mag és oktatási módszer lé­tezik. Mindezek ellenére - vagy talán épp ezért - a diá­kok egy része se helyesen ír­ni, se olvasni nem tud. nem csoda, ha szülő és peda­gógus egyszerre és egyre erőteljesebben követeli a tisz­tább viszonyokat. Mert most túl nagy a homály. VAN VÉLEMÉNYE? ÍRJA MEG! velemeny@hevesmegyeihirlap.hu Kedves barátaim, hölgyeim és uraim, itt mi tudásországot épí­tünk, szigorúan tudásalapon, ha még nem vették volna észre. Elég régóta. Az alapokat már le­raktuk. Hogy hová, ne kérdez­zék. Keressük. Sehol a világon nem sikerült még ennyi pénzt elkölteni át-és visszaképzések- re, felnőttoktatásra és szokta­tásra, médikusokkal és virág­kötőkkel elláthatnánk például a Tejútrendszert. S már a szom­szédos Androméda-ködből is van érdeklődés a módszereink iránt. Kíváncsiak rá, hogyan le­het, hogy annyi okos embert ké­pez még okosabbá, és mégis egyre mélyebbre ássuk magun­kat valódi szaktudás és valódi hozzáértők híján. Hogy nincs, aki megbőrözzön belátható időn belül, megfizethetően és számla ellenében jól egy műkő­M'iM.l.-.t-IM Tudásgalaxis dő csapot, hogy tehetetlensé­günkben kimosson valaki a baj­ból, ha nem tudunk már önma­gunkon segíteni. Viszont ki se látszunk a különféle rendű és rangú képzést, tanfolyamot, is­kolát, egyetemet végzett okleve­les, diplomás szakemberből. Amikor egymást érik nálunk az iskolák, tanodák, oktatásszer­vezők, egyetemek. Minden sar­kon akad belőlük legalább ket­tő-három. Vagy lehet, hogy mi egymás tanításában ugyan tényleg pro­fik vagyunk, csak a világ nem tudja még kellően értékelni ezt. Hogy ha idetéved egy külföldi, akkor kezébe adjuk az idegen nyelvből náluk vizsgázottak vaskos kimutatásait, de az ide­gén nyelvet valóban értőn hasz­náló embert csak nagyítóval tu­dunk keresni a számára. A valós kérdés az, hogy egy­általán milyen oktatásra, mennyi és milyen színvonalú képzésre van szüksége ennek az országnak, a társadalom­nak. Hogy mire költjük a renge­teg pénzt? Mi van a tízezer­szám kibocsátott használhatat­lan papírokkal, diplomákkal és fantomképzésekkel, melyek sem valódi tudást nem nyújtot­tak, se esélyt, képességet a munkaerőpiacon való boldogu­lásra. Vagy a rendelkezésre ál­ló korlátozott erőforrások haté­konyabb felhasználására lenne szükség? A válaszhoz tényleg valódi tudás kellene. ■ Kovács János A dédunoka irodalomórája egri látogatás Találkozás Gárdonyi Géza sírjánál Januári látogatása után tegnap ismét Egerbe érkezett Gárdonyi Géza dédunokája, családtörténe­tének kutatója, Keller Péter. Ez­úttal ellátogatott híres őse egyko­ri otthonába, a Gárdonyi-házba. Elkísérte őt a Dr. Kemény Ferenc Általános Iskola 3/b osztálya is, akiknek az egyébként mérnök­ként dolgozó dédunoka egy rendhagyó irodalomórát is tar­tott a helyszínen. Ezt követően a diákokkal együtt felkeresték az Egri csilla­gok írójának sírját a várban. Az emlékműnél Habis László pol­gármester köszöntötte Keller Pétert, aki most első alkalom­mal találkozott a megyeszék­hely vezetőjével. ■ Keller Péter, az író leszármazottja, Habis László és a diákok az egri várban, Gárdonyi Géza sírjánál A képgalériát keresse a ’OLhll hírportálon

Next

/
Thumbnails
Contents