Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-03 / 52. szám

2010. MÁRCIUS 3., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 Kik akarják tönkretenni a hatvani kórházat? Folytatás az 1. oldalról Érsek Zsolt szerint a betegpiacért folytatott küzdelem is érezteti ha­tását A kórház munkatársait el­bizonytalanítják az említett hí­resztelések, ahogy az is, hogy a környékbeli gyógyintézmények igyekeznek elcsábítani a hatvani szakdolgozókat.- Nyílt titok, hogy az MSZP és a Fidesz háttéregyezséget kötött, amely szerint a súlyponti kórhá­zakat támogatni kell, a többi pe­dig éljen meg, ahogyan tud. Csak­hogy az érintett települések nem képesek pénzt adni, az OEP- kassza üres, a vállalkozókat pe­dig nem szívesen látják. Szélma­lomharcot vívunk - mondta Ér­sek. Szabó Zsolt, a Fidesz városi elnöke tegnapi sajtótájékoztató­ján jogszabályi védelmet javasolt a kórház működőképességének fenntartására. ■ A pénzt keresik a szocialisták a városvezetésen Nagy István (MSZP), az egri ön- kormányzat pénzügyi bizottságá­nak elnöke sajtótájékoztatón kö­zölte: 2006-ban Eger hitelállomá­nya 2,575 milliárd forint volt, ta­valy 4 milliárd 550 millió, idén év végére 6 milliárd forint fölötti lesz. Nagy István azt is kérdezte: van-e Habis Lászlónak személyes érdekeltsége a hitelek növelésé­ben, és ez a város vagy a bank ér­dekeit szolgálja. Habis László válaszként reagá­lásában tudatta: az elmúlt évben a felhalmozás megközelítette a 3 milliárd forintot. Ehhez mindösz- sze 500 millió hitel társult, ami szerinte óriási siker.- Egy egrire harmincszor több államadósság jut, mint városi. Az MSZP jobban tenné, ha a saját há­za táján seperne. Ha a kormány ésszerűen gazdálkodna, nem hozta volna lehetetlen helyzetbe az önkormányzatokat - mondta Habis László. A személyét érintő kérdésre közölte: szemben az előző város- vezetéssel, mindent szabályos közbeszerzési eljárás keretében pályáztatnak, és a legkedvezőbb kondíciókat nyújtó pályázóval kötnek szerződést. ■ MEGYEI KÖRKÉP A legtöbb asszony összeomlik, amikor kiderül: rosszindulatú emlődaganata van. Minél korábban ismerik fel a kórt, annál nagyobb a gyógyulás esélye Ok már legyőzték a rákot közösség Az egri Amazon-klub tagjai erőt adnak társaiknak Van, akit a férje sem vál­lalt betegen. De ők, akiket emlőrák miatt megműtöt­ték, vállalják magukat. Négyessy Zita- Ha csak öt asszonyt sarkall ez a cikk arra, hogy elmenjen szűrő- vizsgálatra, már nem beszélget­tünk hiába - mondja mosolyogva Tériké, asszonynevén Kovács Lajosné, a Rákbetegek Országos Szövetsége zászlaja alatt műkö­dő Amazon-klub vezetője. - Ta­pasztalatból tudom, hogy min­denkit rémülettel tölt el, ha meg­tudja, hogy rákos. De az idejében felismert betegség igenis gyógyít­ható. Erre mi vagyunk a példák. A klubot jelenleg ötvenketten alkotják. Bár eredetileg az emlő­rák miatt megműtött asszo­nyok jártak össze, újab­ban néhány férfi is került a csapatba.- Sajnos mi is veszítet tünk el társakat, mert hiába küzdöttek, nem győzhet­tek a rákkal szemben - jegyzi meg szomorú­an Tériké. - Ott vol­tunk a temetésükön, és őrizzük az emlé­küket. De voltak kö­zöttünk olyanok is, akik azért maradtak el, mert tel­jesen meggyógyultak, s inkább felednék, hogy min mentek ke­resztül. Ma már mell- megtartó műtétek ■ Idő kell hozzá, hogy is léteznek. Akik- vállalni tudják, ami nél nem kerülhe- velük történt, tő el a csonkolás, azok utóbb tb-támogatással hely­reállító műtétre jelentkezhetnek. A klubtagok közül eddig hárman vállalkoztak erre az operációra. Tériké arra is kitért, hogy újab­ban nem küldik rokkantnyugdíj­ba azokat az asszonyokat, akik emlőrák miatt kés alá kerültek. A kemoterápia és a sugárkezelés után visszamehetnek dolgozni. Csak egy-két évet esnek ki a munkából, mint egy gyesen lévő kismama. S ha jól meggondoljuk, esetükben is be­szélhetünk „egy új élet” kezdetéről. Ezért is ünnepük meg a klubtagok a második „születésnapot”, s nagy- nagy boldogság számukra, ha a társuk elfújja a tortáján a tíz szál gyertyát.- Az. egyik tagtársunk már „húszéves” - újságolja örömmel a klubvezető. - Ha a valódi élet­korára is kíváncsi valaki, azt is el­árulom: csaknem 80 esztendős. Meglátni a jót: a lényeg a pozitív gondolkodás tizenkilenc éve, 1991-ben let­tem rákbeteg - mondja ko­vács lajosné (képünkön). Hálás vagyok a családom­nak, hogy nem turkáltak a 7 lelkemben, de ott voltak mellettem. A férjemtől na­gyon sok támogatást kaptam. Amikor 1996-ban meg­halt, elvállal­tam a klub­vezetést. Addig csak tagként jár­tam a körbe. Féltem, hogy a gyász belobbantja újra a rá­kot. Úgy próbáltam meg küz­deni ellene, hogy erősnek mu­tattam magam, és ez hasz­nált. A lényeg a pozitív gon­dolkodás. Mindenben észre kell venni a jót. Tudom, hogy manapság ez nem egyszerű, de nem a pénz a legfontosabb. Mosollyal kell fordulni a má­sik felé. Ha ezt mindenki meg­tanulná, könnyebbé válna az életünk. Ha a lelked egészsé­ges, a tested is az, és fordítva. Egyébként a legfiatalabbak kö­zöttünk 38 évesek. Volt 25 és 28 éves klubtársunk is, de ők már annyira megerősödtek lélekben, hogy elmaradtak mellőlünk. A klub 1990-ben alakult, egy pszichológus hozta létre.- lókat beszélgetünk, tanácso­kat adunk - ecseteli a klubveze­tő. - Mindenki csak annyit mond el magáról, amennyit szeretne. Nem kérdezünk, csak hallga­tunk. Szívesen látjuk a kezelés alatt állókat és a gyógyultakat egyaránt Nem mindenki adja az arcát, idő kell hozzá, hogy vállal­ni tudják, ami történt. Ebben so­kat segíthet a családjuk. Sajnos olyan férjről is tudunk, aki azon­nal elköltözött otthonról, amint megtudta a feleségétől, hogy mi­lyen műtét vár rá. Az Amazon-klub tagjai minden hónap harmadik keddjén 13 óra­kor találkoznak Egerben, a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban. Fehér asztal mellett ülnek, ezzel is hangsúlyozva: baráti tár­saságot alkotnak.- A tagdíjból tartjuk fenn ma­gunkat - jegyzi meg Tériké. - Ebből a közös kirándulásokra is telik. Törekednünk kell rá, hogy teljes életet éljünk. Bízzunk az orvosunkban, járjunk vissza kontrollra, és tartsuk be az uta­sításokat. EGYPERCES INTERJÚ TÖOSZ: jó ötletekkel az ügyeletekért A kistérségi alapon szervezett ügyeleti ellátás tapasztalatait vitatta meg a Települési Ön- kormányzatok Országos Szö­vetsége (TÖOSZ) szervezésé­ben szakmai fórumon tegnap Gyöngyösön Pilismarót, Nyír­bátor, Öcsöd és a házigazda város és egészségügyi szak­mai vezetése. A találkozón részt vett Zongor Gábor, a TÖOSZ főtitkára is.- Mi a célja a tapasztalat­csere-programnak?- Kezdeményezésünkre négy kistérség tárja fel műkö­dését és a már kidolgozott megoldási lehetőségeit. A programban résztvevő kistér­ségek különbözőek, ami nem véletlen. A háziorvosi ügyele­ti ellátás önkormányzati fel­adat, amire nincs elegendő közpénz, ezért el kell lesnünk egymástól olyan jól bevált módszereket, amelyekkel ész- szerűsíthetjük a munkát.- Melyek a főbb irányok az ügyeleti rendszerek működ­tetésének javítására?- Ilyen az orvosi ügyelet és a mentőszolgálat kapcsolatá­nak stabilizálása, a kórházak­kal való együttműködés újra­szervezése, illetve erősítése, és természetesen a lakosság­gal történő kapcsolattartás fej­lesztése. A városok találkozó­ján túl a betegek véleményé­re is kíváncsiak leszünk, ők az ügyeleti szolgáltatásról kérdőíves felmérésen mond­hatnak majd véleményt.- A tapasztalatokból mások is tanulhatnak?- A négy munkamegbeszé­lésről egy kiadvány készül, amit a többi TÖOSZ-tag önkor­mányzat is megkap. ■ Zongor Gá­bor szerint javítani kell a kom­mune kád­ót is 5 3 <í Egy jó tanár képben van a katasztrófavédelemben is IsmeHtedés nélkül nem születik üzlet határtalan Marketingcsatornát építenek a két ország vállalkozóinak A hétköznapi nyugalomban ke­vesen gondolnak arra, hogy ár­víz, tűzvész és egyéb természe­ti katasztrófa esetén az oktatá­si és közművelődési intézmé­nyek központi szerepet játsza­nak a lakosok mentésekor, biz­tonságba helyezésekor. A Heves Megyei Védelmi Bizottság, a megyei Pedagógiai Intézmény és Heves Város Helyi Védelmi Bizottsága közösen tartott ka­tasztrófavédelmi felkészítést Dél-Heves oktatási és közműve­lődési dolgozóinak. Mint azt Zelei László pv. had­nagy elmondta: hasznos lenne, ha a tanárok olyan, a tanulók­nak átadható ismereteket sze­reznének, melyek segítenek a katasztrófák megelőzésében, egy katasztrófahelyzetben pe­dig a védekezésben. Az oktatási intézményeknek jogszabályokban meghatározott feladatuk van, ami szorosan kapcsolódik a katasztrófavéde­lemhez. Ha elrendelik egy tele­pülés kitelepítését, akkor a la­kosokat közintézményben kell elhelyezni. A diákokkal a tűzri- adót is kötelező gyakoroltatni. Jogszabály írja elő az alapvető tűzvédelmi ismeretek oktatását, bár nincs megkötve, hogy me­lyik órán. Azt sem árt tudni, hogy egyes oktatási intézményt honvédelmi céllal igénybe lehet venni szálláshely vagy étkezte­tés céljából. ■ Bár a schengeni határok meg­szűntek, az ettől remélt gazda­sági élénkülés nem, vagy csak alig következett be. Igaz ez a szlovák-magyar együttműkö­désre is. Ezen szeretnének vál­toztatni az elkövetkező hóna­pokban, némi európai uniós tá­mogatással. A Pétervásárai Kistérség Többcélú Társulás és a szlováki­ai Feled község a közelmúltban nyert pályázatot a Magyaror­szág-Szlovákia Határon Átnyú­ló Együttműködési Program ke­retében „Közös szlovák-ma­gyar marketing info-csatorna” címmel. A program fő célja a gazdasági versenyképesség nö­velése a határ mindkét oldalán, amelyet a vállalkozások közötti együttműködés ösztönzésével szeretnének elérni. A közös projekt felelőse, Te­lek Balázs lapunk érdeklődésé­re elmondta, hogy az észak-he­vesi települések, illetve a besz­tercebányai térség községei ah­hoz nyertek európai uniós tá­mogatást, hogy kiépítsék és el­mélyítsék a határ menti gazda­sági kapcsolatokat. A program tavaly szeptemberben kezdő­dött, és ez év augusztusáig tart. Az elmúlt hónapokban a He­ves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, illetve a megyei ag­rárkamara segítségével kialakí­tottak egy vállalkozói adatbá­zist, s ugyanezt a feladatot a Telek Balázs már feltérképezte a péterkei kistérség vállalkozóit szlovák oldalon is elvégezték. Ezt követően két közös fórumot is tartottak az érintettek rész­vételével. Az utóbbi, péterkei találko­zón döntöttek arról is, hogy má­jus 1-jén egy nagyszabású ta­lálkozó és vásár keretében mu­tatkozik be a péterkei kistérség a szlovák partnereknek, a nyá­ron pedig a Feledi Falunapok keretében a péterkei kistérség képviselői, civilszervezetei, vál­lalkozói, önkormányzati delegá­ciói kapnak meghívást Feledre. Folyamatban van egy internetes portál kialakítása is, amelyen a két térség gazdasági szereplőinek adatai, elérhetősé­gei szerepelnek majd. ■ i í

Next

/
Thumbnails
Contents