Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-19 / 65. szám

2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 19., PÉNTEK MEGYEI KÖRKÉP Nemzeti ügyekben kell a megegyezés interjú Bajnai Gordon szerint Magyarország felfelé ívelő pályára került, de még kapaszkodni kell A válság jó lecke volt: az élre kell törekedni bajnai gordon a gyöngyösi Károly Róbert Főiskola új Hallgatói Információs és Szol­gáltató Központjának átadá­sán hangsúlyozta: Magyaror­szág jövője abban van, ha a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő felsőoktatást és ver­senyképes diplomát ad a hall­gatóknak. Az unió által is tá­mogatott, 1,6 milliárdos, komplex fejlesztés másfél évig tartott a KRF-en. A HISZK mellett elkészült egy idegen nyelvi és egy multimédiás ok­tatólabor, korszerűsödött a Tass-pusztai kutatási központ. - A felsőoktatásnak jobban kell kapcsolódnia a gazdaság elvárásaihoz, vagyis az élet­hez - vélte Bajnai Gordon, ki­emelve: a válság jó lecke volt arra, hogy törekedjünk megfe­lelni az új elvárásoknak, sőt inkább élen kell járnunk sok mindenben. Magda Sándor rektor elmond­ta, az elmúlt 20 évben 3 milli­árd forintot fordítottak a KRF versenyképes infrastruktúrájá­nak megteremtésére. Hatvanban a miniszterelnök és sós tamás, a Heves Megyei Közgyűlés elnöke jelenlétében írta alá érsek zsolt polgár- mester és FRANCSICS LÁSZLÓ, az Észak-magyarországi Regio­nális Fejlesztési Ügynökség ügyvezető igazgatója (képün­kön) az, új autóbusz-pályaud­var megépítésének a támoga­tásáról szóló szándéknyilatko­zatot. A több mint 900 millió forintos beruházás várhatóan szeptemberre készül el. A miniszterelnök a Városhá­zán hangsúlyozta: hosszú táv­ra kell tervezni, de a munka közben meg kell becsülni a részeredményeket is. Érsek Zsolt szerint a buszpályaudvar újabb összekötő kapocs lesz & és Újhatmn, illetve a közeli és a távolabbi települések között. Csütörtökön délelőtt Hat­vanba és Gyöngyösre láto­gatott Bajnai Gordon mi­niszterelnök. A kormányfő interjút adott a Heves Me­gyei Hírlapnak.- Még gazdasági miniszter volt, amikor Karsai József szo­cialista képviselő azt mondta: az uniós pénzek és ezzel az or­szág jövője Bajnai Gordon lap­topjában van. Mennyit sikerült ebből előszedni az elmúlt egy év során?- Nem is használok laptopot... Komolyra fordítva a szót, mintegy 3600 milliárd forintról született döntés az elmúlt három évben, ez a hét évre szóló uniós pénzeknek több, mint a fele. Mintegy 3000 milliárdról már szerződést kötöt­tek. A konkrét kifizetések össze­ge eléri a 850-900 milliárd forin­tot, a többi esetében pedig utófi­nanszírozásokról van szó. Ezzel Európában az elsők közt vagyunk az uniós fejlesztések terén.- Most is egy hasonló alkalom­ból érkezett Hatvanba, az új autóbusz-pályaudvar megépíté­séhez kapcsolódó támogatói oklevelet írják alá. Elképzelhe­tőnek tartja-e, hogy ez, vagy bármely hasonló, a kormány utolsó heteiben aláírt beruhá­zás végül nem valósul meg?- Minden felelős poliükai sze­replőnek a közérdek szolgálata az elsődleges kötelessége. Nem szabad pártszimpátia alapján dönteni a pénzek elosztásáról, jó lelkiismerettel nem vonhat visz- sza megalapozott döntéseket egyeüen kormány sem. Márpe­dig Hatvanban az elmúlt időszak­ban rengeteg megalapozott dön­tés született; a fejlesztések jól nyo­mon követhetőek, miközben a költségvetést évek óta hiány nél­kül fogadják el. A város hitel nél­küli működtetése országosan is példaértékű.- A közelgő választások és vál­tozások sem indokolhatják az átlagemberek ilyen jellegű fé­lelmét?- Az európai uniós szabályok sem teszik lehetővé a támogatá­sok indokolatlan átcsoportosítá­sát Az EU források felhasználásá­ról nagy részben a tagországok hozzák a döntéseket, de csak azok az államok lehetnek sikere­Bajnai Gordon: Heves megyébe 209 milliárd forint fejlesztési pénz érkezett az elmúlt években, Magyarországon pedig már 3600 milliárd forint támogatásról született döntés, amelyből 900 milliárd már kifizetésre került. sek, amelyek képesek felülemel­kedni a belső politikai érdekeken. Heves megye kistérségeiben is látható a támogatások eredmé­nye: az utóbbi nyolc év során 209 milliárd forint érkezett ide.- Két másik jelentős beruhá­zás foglalkoztatja a környékbe­lieket: a kórház rehabilitációjá­nak a folytatása, és a Heves megyei „halálút”, a 21-es főút négysávosítása. Lát esélyt arra, hogy ezekre is jut pénz?- A kórház pályázatát befogad­ták, vagyis jó az esély a sikerre. Az intézmény működése ki­egyensúlyozott, gazdálkodása ésszerű és átlátható. Döntés már­cius végére, április elejére várha­tó. A 21-esen pedig hamarosan elkészülnek az előzősávok, ami a legsürgetőbb problémákat meg­oldja. A teljes négysávosítás 2013 után várható.- Hogyan látja a szénalapú erőművek jövőjét, amit a terve­zett klímatörvény ellehetetlení­tett volna? Végül a Parlament nem tárgyalta a klímatörvényt, ezzel a Mátrai Erőmű időt, vagy jövőt is nyert?- Hosszú távon valószínűleg más energiaforrásoknak kell majd energiát előállítaniuk, de most úgy tűnik, jó néhány évig, évtizedig is a szénenergiaTterjne- Lésre szüksége van Magyarorr szágnak, hiszen olcsóbb, mint sok más energiaforrás, és csök­kenti az ország kiszolgáltatottsá­gát. Ezért szükségünk van a visontai erőműre, ennek üzemel­nie kell. A biomassza-energia fel- használást pedig követni és nö­velni kell a Mátrai Erőműben is. Helyes döntés volt, hogy a Parla­ment most nem tárgyalta a klí­matörvényt, én sem támogattam. Nekünk az EU keretein belül kell kialakítani a klímavédelmi straté­giánkat, de a magyar érdekek ér­vényesítésével. Magyarország egyedül nem tud megoldani glo­bális problémákat, az elhamarko­dott döntések viszont a verseny- képességünket veszélyeztethetik.- Van-e fejlemény a kínai King Long vállalat gyöngyösi helyszínnel is számoló új autó­busz-összeszerelő üzem beru­házásáról?- Az érdeklődésről tudok, dön­tés még nincs, de ezekről a dol­gokról csak akkor szoktunk be­szélni, ha már eldőltek, hiszen egyébként még akadálya is lehet a beruházásnak egy-egy informá­ció. Gyöngyös régóta szerepel a munkahelyteremtő beruházások céllistáján. Kár, hogy egyesek po­litikai motivációval elüldözték a több mint ezer munkahelyet ígé­rő Apollo-beruházást Ez most na­gyon hiányzik.- Rövidesen lejár a Bajnai- kormány mandátuma, akár­hogy is alakuljanak a választá­sok. Hogyan értékeli kormánya egy esztendejét?- Tavaly tavasszal - egy na­gyon nehéz időszak kellős köze­pén - három dologra vállalkoz­tam: visszafordítjuk az országot a szakadék széléről, növekedési pá­lyára állítjuk a gazdaságot, és úgy hajtjuk végre a szükséges változ­tatásokat, hogy azok a polgárok számára ne legyenek elviselhe­tetlenek. Siker, hogy ez idő alatt a forint 15 százalékkal erősödött, ma már az euro-hitellel rendelke­zőknek eurónként 50 forinttal ke­vesebbet kell törleszteniük. A jegybanki alapkamat húsz év óta nem volt ilyen alacsony. A biza­lom bel- és külföldön visszatért, a magyar termékek iránt élénkül a kereslet. Az iparban 5,7 százalék­kal magasabb a termelés, mint ta­valy ilyenkor, s az export is növe­kedett. Oly módon alakítottuk át a nyugdíjrendszert, hogy az negy­ven éven át fenntartható lesz. Ma már egyre kevésbé éri meg a se­gélyt választani annak, aki képes dolgozni. Az adórendszer átalakí­tása nyomán több pénz marad az embereknél és a vállalkozások­nál - kivéve a „felső tízezerbe” tar­tozókat. Magyarországot ráállítot­tuk egy pályára, amely felfelé ível ugyan, de még kapaszkodni kell.- Marad hiányérzete?- A kampányfinanszírozási törvényt illetően jó lett volna még egyezségre jutni, de az ellenzék tartózkodása megakadályozta.- Ezeket az eredményeket so­kan elismerik. De még mindig erős az a vélemény, hogy eny- nyire mélyre az elmúlt nyolc év kormányzása juttatta az or­szágot. Mi volt Ön szerint a leg­nagyobb hiba?- 2006 óta sok kísérlet történt, lényegi változásokra. Ezek nagy része megbukott a politikai ellen­álláson. Vagyis a legnagyobb hiba szerintem az az elképesztően éles politikai szembenállás, amely gyakorlatilag minden reformtö­rekvést, változtatást megbéklyó­zott. Legalább a nemzeti ügyek­ben megegyezésre lett volna szükség, és erre a jövőbeni kor­mányoknak is szükségük lesz.- Nem bánta meg a döntését, miszerint csak erre a ciklusra vállalja a kormányzást?- Magyarország tavaly márci­usban belenézett a szakadékba, és szükség volt arra, hogy valaki elvállalja ezt a népszerűden fel­adatot, hogy innen gyors, határo­zott cselekvéssel visszafordítsa. Ezt nehéz lett volna úgy csinálni, hogy valaki fél szemmel a követ­kező választásokra tekint. Az or­szág most újra biztonságban van és biztató pályára állt. Most szük­ség van új mandátumra, ame­lyért a politikusoknak, pártok­nak kell megküzdeniük. Óvodai „házasságkötés", a pénzre tekintettel Szülőket is nevelnek majd a Népházban program Szocializációra is tanítanak majd a kívül-belül felújított épületben Alapvetően anyagi okokból, a ki­egészítő normatíva miatt óvoda­fenntartó társulás létrehozására készül négy szomszédos telepü­lés: Aldebrő, Tófalu és Kápolna, valamint - kicsit távolabbról, a hevesi térségből - Erdőtelek. A községek polgármesterei és jegyzői a napokban fogalmazták meg a társulási megállapodás tervezetét, amelyet majd a közel­jövőben külön-külön a négy kép­viselő-testületnek is meg kell tár­gyalnia, a szakértői vélemények beszerzése mellett. Farkas László Márton aldeb- rői polgármester lapunknak el­mondta: Tófaluval már mintegy húsz esztendeje közösen működ­tetik az óvodát. Eredetileg arról volt szó, hogy „együttesükhöz” harmadik szereplőként Kápolna csatlakozik - e három falu már amúgy is évek óta társulásban tartja fenn a Tarnavölgye Általá­nos Iskolát -, ám aztán Erdőte­lek is „bejelentkezett”. Az előzetes tervek szerint Ká­polna önkormányzata lesz majd a gesztor, s április közepéig meg­születik a végleges döntés a megállapodásról. Annyi bizo­nyos, hogy - az említett iskolák­hoz hasonlóan - maguk az óvo­daépületek megmaradnak a tár­sulás tagtelepülésein, azaz, a gyerekeknek nem kell utazniuk, csupán az intézményfenntartás terhét viselik együttesen az érin­tett helyhatóságok. ■ A gyermekek szocializációját és a szülők felelősségteljes szülővé válását is segítik majd a multifunkciós tarnabodi Nép­házban. A több éven át tartó, mintegy 200 millió forintos be­ruházás első üteme, a külső fel­újítás elkészülte után hamaro­san folytatódnak a munkálatok a belső átalakítással.- Egy komplex szociális prog­ram valósul meg a Népházunk­ban, melyet 1926-ban építettek, s mostanra teljesen leamortizáló­dott és funkció nélkülivé vált - mondta Pető Zoltán polgármes­ter. - Több éven át tartó munká­latokra nyertünk jelentős össze­get, mely tartalmazza az épület korszerűsítését és funkcióval tör­A külső munkák 28 millióba kerültek, tavasszal bent folytatják ténő ellátását. Kialakítunk itt egy 70 négyzetméteres gyermekhá­zat, ahol a három év alatti korosz­tálynak szocializációs segítséget nyújtunk, a szülőknek pedig ab­ban segítünk, hogy felelősségtel­jes anyákká tudjanak válni. Emellett megkezdi működését az információs és ifjúsági központ, mely a kamaszok foglalkoztatá­sáról gondoskodik, illetve kialakí­tunk egy helyi munkaközvetítő irodát, mely egyfajta fejvadász cégként álláslehetőségeket köz­vetít a térségben élőknek. A munkálatok folytatásaként az épületben teljes fűtés- és vilá­gításkorszerűsítés következik, ám a nagyterem megmarad kö­zösségi célokra. ■

Next

/
Thumbnails
Contents