Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-02 / 51. szám
V 2010. MÁRCIUS 2., KEDD - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KÖRKÉP 5 Bicikliseket és gyalogosokat ellenőriznek az akcióban Válságban is tartós pénzek numizmatika Az igazi gyűjtő nem a vagyont, a múltat gondozza Március végéig a közlekedők országszerte fokozott közúti ellenőrzésekre számíthatnak, melyek célja a gyalogosok és kerékpárosok közlekedésbiztonságának további javítása. Az egy hónapos akció apropója, hogy az év első két hónapjában megugrott a gyalogosok és a biciklisek által okozott balesetek száma, illetve január elsején új KRESZ-szabályok is életbe léptek. Mint Erdélyi Róbert r. alezredestől, a megyei baleset-megelőzési bizottság titkárától megtudtuk, Hevesben a baleseti statisztika nem indokolná az akciót, ami persze korántsem lesz haszontalan. Február végéig Hevesben 44 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, ebből kettőt okozott gyalogos, biciklis pedig egyet sem. ■ A zebráknál fokozott rendőri jelenlétre lehet számítani. Márciusban kiemelt figyelmet fordítanak a gyalogosokra és a kerékpárosokra vonatkozó általános közlekedési szabályok betartására, éjszakai és korlátozott látási viszonyok közötti láthatóságukra, a kerékpár kötelező tartozékainak meglétére, továbbá az ittas kerekezők, sofőrök, a gyorshajtó autósok kiszűrésére. Vizsgálják a passzív biztonsági eszközök használatát is. ■ A túl sok víz adott munkát a tűzoltóknak Több tíz köbméternyi víz gyűlt fel hétfőn Poroszlón az Ifjúság út melletti árokban, s egy, a többinél alacsonyabban fekvő házat is veszélyeztetett. A helybeliek a tiszafüredi tűzoltóktól kértek segítséget, akik egy vízszállító járművel vonultak ki a helyszínre, majd egy másik árokba szivattyúzták át a vizet - tájékoztatta szerkesztőségünket a megyei katasztrófa- védelmi igazgatóság ügyeletese. Mint megtudtuk tőle, tegnap a bélapátfalvi tűzoltóknak is a víz adott munkát: az egyik lakótelepi lépcsőház pincéjében csaknem egy méter magasan álló vizet kellett eltávolítaniuk. ■ Ezek a pénzgyűjtők nem a spórolás bajnokai, inkább időutazásra csábító történelmi, kulturális értékek megőrzői. Sosem esett olyan sok szó a pénzről, mint mostanában, amikor egyre kevesebbeknek egyre több, többeknek pedig egyre kevesebb jut belőle. A gazdasági világválság megmutatta: a tőzsdéken pillanatok alatt változhatnak, mélybe zuhanhatnak az árfolyamok, a virtuális kereskedelmi térben leértékelődhetnek a fizetőeszközök. A múlt kézzelfogható érméi és bankjegyei azonban sokkal biztosabban őrzik értéküket - ha nem is feltéüen forintosítható mivoltukban. Talán azért, mert ők már a szeszélyes idők megannyi hullámverésében, válságában megpróbálta ttak.- Még mindig megvan a személyes találkozók, kapcsolatok varázsa és fontossága, annak ellenére, hogy az elmúlt években már a numizmatika világában is az egyszerűbben elérhető internetes közvetítés mozgat meg mind több érdeklődőt - mondta Kádár István, az egri érembörzék szervezője. A legújabb gyűjtői divatokról és irányzatokról az is megtudható: a náci birodalom tárgyai, pénzei iránü kereslet lecsengett - korábban mindent vittek, amin horogkereszt van -, s most a nemesfém pénzek iránti érdeklődés nőtt meg. Egyre többen gyűjtik a magyar bankjegyeket is az első, 1848-as Kossuth- bankóktól át a legújabb kori, XX. századi, illetve a királyi Magyar- ország és a Monarchia közös címleteiig. A Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Egri Csoportjának titKádár István, az egri éremgyűjtők egyesületi titkára szerint még mindig tapasztalható a személyes találkozók pezsdítő varázsa kára elárulta azt is, hogy napjainkban a többnyire ezüstből vert emlékérmek iránti érdeklődés igen változó. A Radnóti-emlékév- hez igazított ötezres nem futott jól, talán majd az idei, az író születésének 125. évfordulójára kibocsátandó Kosztolányi-érme. A püspökök és II. János Pál pápa emlékveretei sem divatosak már annyira, mint korábban. Évente két gyűjtőtalálkozót tartanak, a mostani tavaszi regionálist ősszel újabb követi, amit pár éve az 1204-ben Egerben elhunyt, s a várban, a régi székesegyházban eltemetett - a XII-XIII. század fordulóján 8 évig uralkodó - Imre királyról neveztek el. Az egriek 2008-ban ünnepelték a helyi éremgyűjtő csoport 1968-as megalakulásának negyvenedik évfordulóját. Tavaly pedig 30 esztendeje volt annak, hogy Egerben sikerült megrendezniük az Országos Éremgyűjtő Találkozót. Bőrre az ókortól napjainkig, az érméktől a képeslapig a hét végén nagy érdeklődés mellett rendezte meg a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete Egri Csoportja az Agria Park első emeleti vásárterén az Egri Regionális Numizmatikai Találkozót. Az első plázabeli rendezvényük sikerén is felbuzdulva választották a parkot, ahol jóval több érdeklődőt tudnak be avatni a numizmatika titkaiba és szenvedélyébe. A nyilvános börzén félszáz érme, érem-, papírpénz-, kitüntetés-, jelvény-, bélyeg, illetve tele fonkártya-, kinderfigura- és képeslapgyűjtő vett részt a kínálatával elsősorban Kelet-Magyarországról, de a határon túlról, Kassáról is érkeztek. A cserebere és árusítás során a felkínált tárgyak az ókortól napjainkig képviselték a kínálatot. Emlékdénárok a magyar királyokról idén is lesz saját meglepetése az éremgyűjtők egri cse portjának, mivel a 2008-ban elindított, s a magyar királyé kát megörökítő emlékdénár- sorozat újabb kibocsátással gyarapodik. Kezdetnek a kezel egygrammos Aba Sámuel (Abasár) ezüst emlékdénárjukkal jelentkeztek, amelynek kézi verésű kétszáz példányát a mezőkövesdi Bukta Mátyás tervezte. Ezt a hagye mányt tovább folytatják, így a sorban az új Aba Sámuel- veretet (Debrő) I. Géza és I. (Szent) László váltópénze követi. Aba Sámuel 1041-től az 1044-ben bekövetkezett haláláig uralkodó harmadik királyunk. Egyes források szerint a menekülő királyt Füzesabony tájékán utolérték és megölték. Holttestét először a feldebrői monostorban helyezték örök nyugalomra, s amikor évekkel később felnyitották a sírt, ruhái épek voltak, a sebei pedig begyógyultak. Innen vitték át végső nyughelyére, az aba- sári monostorba. Ezért a kettős, Abasár és Debrő jelű emlékdénár. EGYPERCES INTERJÚ Bölcsődét szeretnének a városban Lőrinciben régi óhaj teljesülne, ha lenne végre bölcsőde a településen. Elképzelhető, hogy már az idén megnyílhat a gyermekintézmény.- A pályázatot benyújtottuk- mondta Víg Zoltán polgár- mester. - Igaz, mostanában csúszások tapasztalhatók az elbírálásban, de reménykedünk benne, hogy kedvező döntés születik.- A térségben legközelebb Apcon működik bölcsőde. Lőrinciben is lenne rá igény?- Úgy gondolom, hogy az indulásként tervezett 12 férőhely pillanatokon belül betelne. A létesítményt a selypi óvoda melletti helyiségben alakítanánk ki, külön bejárattal, elkülönített játszótérrel, az európai uniós követelményeknek és színvonalnak megfelelően. Ezzel egyidejűleg az óvodai csoportszobákat is rendbe tennénk.- Mekkora költséggel járna a beruházás?- Száztízmillió forintra pályáztunk, amihez tízmillió önerő szükséges. A pénz a település költségvetésében a csökkenő állami támogatás ellenére is rendelkezésre áll. A megvalósítás annak a folyamatnak lenne fontos része, amelynek keretében a selypi városrész fejlődését biztosítjuk.- Optimális esetben mikor adhatnák át a bölcsődét?- Ha az elbírálás két hónapon belül megtörténne, s ha sikeresnek bizonyulna a pályázatunk, akkor szerintem a nyár végén birtokukba vehetnék a bölcsit a legkisebbek. ■ Víg Zoltán: A lőrinciek évtizedes álma valósulna nyel Munka után szórakoztak is közösség A vállalkozóknál két elsőbálozó is mulatott Százmilliós fejlesztésről határoztak Százötven ember találhat munkát a volt laktanyában Hajnalig mulattak a vállalkozók a már hagyományos városi báljukon. A Mátrai Munkaadók Egyesülete által megszervezett esten 12. alkalommal találkoztak a város és a térség üzletemberei, akik a gazdasági életben bár gyakorta kapcsolatba kerülnek, ám szabadidős közösségi formában csak ritkán tudnak időt szánni egymásra. A vállalkozók bálja pedig kiváló lehetőséget biztosított arra, hogy a munka után közösen és önfeledten szórakozhassanak. A hagyományokhoz híven a rendezvényen idén is kiemelt figyelem jutott az elsőbálozóknak, akik most ketten élvezték az ezzel járó előnyöket. ■ A vacsora után birtokba vették a táncparkettet a vállalkozók A gyöngyösi többcélú kistérségi társulás idén mintegy nyolcszázmillió forintból gazdálkodhat, miután a szervezet tagjai legutóbbi ülésükön elfogadták az idei költségvetést. Az ülésen döntöttek egy 120 millió forintos nyertes pályázatról is: a támogatásból a Lokodi úti szociális intézményt bővítik. Ezt követően a Hajléktalanok Gondozóházának felújításáról is határoztak a tagok. Ezt egy norvég alapból nyert pályázati pénzből valósítják meg a közeljövőben. Az ülés végén új beosztása miatt elköszönt a munka- szervezet vezetője, Mészáros Katalin, akinek feladatát Németh Dóra vette át. ■ Verpeléten elbírálás alatt áll a faluközpont felújítására benyújtott pályázat. Farkas Sándor polgár- mester elmondta, támogatásként 66 millió forintot remélnek, s 13,5 millió forint önerőt kell biztosítaniuk. Ezért a költségvetési terv összeállításakor erre is tekintettel voltak. Ha nyertes lesz a pályázat, úgy felújíthatják a központban található régi kultúrház homlokzatát, tetőszerkezetét, valamint a Petőfi Sándor Közösségi Ház külső nyílászáróit. Az iskola előtti parkban játszótérét, az ÉMÁSZ előtt pihenőparkot létesítenek. Itt helyeznék el az 1800-as évek közepéről származó muzeális szőlőprést. Az egészségügyi központ felújításához most nyújtják be a pályázatot. Tervezik az épület tető- felújítását, nyílászárócseréjét. A reumatológiai szakrendelőt 25 négyzetméterrel bővítenék, s elkészülne az akadálymentesítés. Erre összességében 30 millió forintot remélnek. A költségvetésben erre a célra elkülönített pénzből valósítanák meg a régi laktanya területére az infrastrukturális fejlesztést. Ez azért szükséges, mert a befektetők ígérete szerint nyáron elkezdődik az élelmiszeripari üzem építése. Ha ez a beruházás megvalósul, úgy Verpeléten 100-150 helybeli ember kaphat majd munkát. ■ N. Z.
