Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-12 / 60. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 12., PÉNTEK Ötödjére lett az Év tenyésztője győztes kuvaszok Világsztár kiskutyák a tarnabodi polgármester alomjából Legfőképp a pénzesboríték izgatta fel a „kábeltévést” AHét Himberc Ötödik alkalommal lett az Év kuvasztenyésztője Pető Zoltán. Tarnabod polgármesterének alom­jából évek óta világ- és fajtagyőztes kiskutyák kerülnek ki. Szuromi Rita Pető Zoltánról sokan tudják, hogy 2001 óta Tarnabod polgármeste­re. Azt már csak kevesen, hogy fő­városi zsaruból lett a falu első em­bere, s hogy szenvedélye a kutya­tenyésztés. Kuvaszai fajta-, világ- és Európa-győztesek, ötödik éve pedig őt választják e kategóriá­ban az Év tenyésztőjévé.- Mikor kapta az első kutyát?- Hétéves voltam, amikor Mátra- füredről egy akkor még nem törzskönyvezett kis kuvaszt kap­tam. Úgy hívták, Vihar. Egy nagy álmom teljesült ezzel, hiszen ki­csi korom óta álmodoztam egy kuvaszról, ami számomra az erőt jelképezte. A nagy testű, impo­záns fajtáról már akkor is sokat olvastam, ismertem a hozzá kö­tődő legendákat, hogy a honfog­laló magyarokkal együtt jöttek, nyájakat őriztek és gyakran vias­kodtak farkasokkal. Tizenhárom évesen kaptam meg az első törzs­könyvezett kuvaszomat, Gödöl- lőkerti Jámbort. Szinte egész Tarnabod ismerte méltóságos já­rásáról, tekintélyt parancsoló megjelenéséről. Aztán Egerbe kerültem, akkor egy kis szünet következett, de 17 évesen Gödöl- lőkerti Ordassal már versenyt nyertem Mezőkövesden.- Mennyi idő kellett az első eredmények eléréséhez?- E mezőkövesdi versenytől kezd­ve folyamatosan jöttek az ered­mények. Már 1991-ben törzs­könyvezett almom volt, augusz­tus 23-án jegyezték be a Fehér Morcos családot. Azóta minden ebem törzskönyvezett. Az utóbbi öt év pedig szinte töreüen sikert hozott, ötödjére lettem az Év te­nyésztője, s a kuvaszaim ott van­A kutya és gazdája. Hűség, jellem, tűrőképesség: ez jellemzi a kuvaszokat, melyek a fajta- és világgyőztes alomból kerülnek ki. nak a világ és Európa fajtagyőz­tesei közt.- Mi fogta meg ebben a fajtá­ban?- Rendkívül erős, időjárástűrő faj­ta, mínusz húsz fokban éppúgy dolgozik, mint negyvenfokos me­legben. Az egy tévhit, hogy idős­korára megbolondul. Vallom, minden kutya gazdafüggő, olyan­ná válik, amilyennek hagyják, hogy váljon. Egy kuvaszt nem le­het kétméteres láncon tartani, foglalkozni kell vele, feladatot ad­ni, hogy képességeit teljes egé­szében ki tudja bontakoztatni.- Melyik a legsikeresebb jó­szága?- A most négyéves Bácskai Be­tyár Báró, aki tavalyelőtt Buda­pesten lett Európa-győztes, Tavaly pedig Pozsonyban világgyőztes. Ma már az utódainak kell produ­kálnia. A tenyésztők tudják, hogy az almok névadása ábécé-sor­rendben történik. Én már a har­madik „kört” írom, most az „i” be­tűs almok következnek. Az első alomban született kiskutyák, ne­ve Alen, Almira, Anett voltak. A PETŐ ZOLTÁN SZÜLETÉSI IDŐ: 1972. iskolai végzettség: gazdál­kodási és társadalomtudo­mányi humánerőforrás-me­nedzser JELENLEGI FOGLALKOZÁSA: polgármester ELSŐ VERSENYÉNEK IDEJE: 1989. ELISMERÉSEI: 1994 Óta folyamatos KITÜNTETÉSEI: EzÜStkoSZOrÚS mestertenyésztő, ötödjére lett az Év kuvasztenyésztője faj­ta-, világ- és Európa-győztes ebekkel. névadás nagyon fontos, hiszen in­nen tudnak visszakövetkeztetni az alomra, a felmenőkre.- Egy bírálat során mit néz­nek a bírák?- Új szempont, hogy a küllem, az egészség és a használhatóság hármasát figyelik. A versenyre vitt kutyákat nézik csípőízületi diszpláziára és vizsgálják gene­tikailag, hogy ne szenvedjenek látóideg-sorvadásban. Emellett természetesen a küllem és a jel­lem is fontos.- Jelenleg hány országban él­nek kuvaszai?- Oroszországban, Ukrajnában, Romániában, Szerbiában, Szlo­véniában és természetesen itt­hon, hogy csak néhány példát említsek. A legtávolabbra Okla- homába és Texasba kerültek, de vannak Finnországban élő ku­vaszaim is. Jelenleg Moszkvá­ban él Hűség, aki kétszer lett világgyőztes.- Nehezen válik meg egy-egy kiskutyától?- Ó hogyne, de ez az élet termé­szetes rendje. Minden kutyámról nyilvántartást vezetek, tudom, hová kerültek. De nincs kedven­cem, egyformán szeretem őket, mert ha különbséget tennék köz­tük, azt megéreznék és kiközösí­tenék a kedvencet. Nekem mind­egyik egyformán szép és kedves.- Polgármesterként, családapa­ként mennyi időt tud szentelni e szenvedélyének?- Naponta legalább három órát kell foglalkozni velük, verseny­időszakban pedig teljes hétvégé­ket szentelek e szenvedélynek. Olyan ez is, mint minden hobbi: csak úgy érdemes csinálni, ha teljes szívből tudjuk, s nem az ér­te hozott áldozatokat nézzük. Túlfizetése van, ezért pénzt kap vissza a társaságtól - állította az a férfi, aki a minap csengetett be egy egri társasház 72 éves lakó­jához. Az idegen azt mondta, hogy az egyik kábeltévés cég dolgozója, s a pénzügyeket jött rendezni. Kérte, hogy az asz- szony váltsa fel a 20 ezresét, kü­lönben nem tudja odaadni a ne­ki járó összeget. Közben felajánlotta, hogy ha már úgyis itt van, megnézi a ké­szülékét. Mikor ezzel végzett, ki­ugrott még a ház elé, hogy az ott található kapcsolószekrényben beállítson valamit. Az idős nő azonban hiába várta, nem tért vissza. Mikor visszament a szo­bába, észrevette, hogy a boríték­ban tartott 124 ezer forintjáhak már csak hűlt helye van. Mint a megyei rendőr-főkapi­tányság lapunkat tájékoztató szó­vivője elmondta: fél óra eltelté­vel vélhetően ugyanennek a fér­finak esett áldozatul egy másik egri idős asszony is. Az alaptör­ténet hasonló volt, a cég állítóla­gos munkatársa egy 20 ezres fel­váltását kérte. Mivel a néni egy pénzeskazettában tárolta a va­gyonkáját, felajánlotta, hogy se­gít azt kinyitni. Az ebben tárolt 22 ezer forintnak azonban az ide­gennel együtt nyoma veszett. Mindkét ügyben az Egri Rendőr- kapitányság indított eljárást. ■ Szentendrére költözött a novaji parasztház Novajon március 17-én 17 órától tartják a falugyűlést a művelődé­si házban. Fodor Péter polgár- mester elmondta, hogy a fóru­mon ismerteti az önkormányzat elmúlt évi munkáját, a pénzügyi eredményeket, az idei költségve­tési és beruházási elképzelése­ket. Kiemelt programja a telepü­lésnek a június végére tervezett házavató. A jó néhány évvel ez­előtt szétszedett műemlék pa­rasztházat Szentendrére szállí­tották, s a skanzenban újra fel­építették. Ennek átadásán a köz- társasági elnök is részt vesz. A gyűlésen Kovács Attila, az egri irodavezető is szól a kistér­séget alkotó önkormányzatok kö­zös munkáiról. ■ A pályaudvar kivitelezője is bántja a Fidesz szemét A hatvani önkormányzat Fi- desz-frakciójának állítása sze­rint „zűrös” beruházásokban vett részt az a cég, amely az új buszpályaudvar kivitelezője lesz. Szabó Zsolt frakcióvezető nem érti, hogy - mint az a leg­utóbb megtartott sajtótájékozta­tóján készült beszámolóból ki­derül - miért kellett a városnak egy osztrák tulajdonú céget megbíznia az építkezéssel. Nin­csenek olyan hatvani építőipari cégek, amelyek ezt a munkát el tudnák végezni? - tette fel a kér­dést, megjegyezve: az önkor­mányzat által választott cég a megyében egy - szerinte - kétes hírű, állami pénzt is érintő beru­házásban vett részt. Érsek Zsolt hatvani polgár- mester ugyanakkor értetlensé­gének adott hangot a kijelentés kapcsán. Elmondta: Szabó Zsolt részt sem vett azon az ülésen, amelyen a képviselő-testület döntött a kivitelezőről. A grémium tíz pályázó közül úgy választotta ki a befutót, aho­gyan azt előzetesen egy előké­szítő szakmai bizottság javasol­ta. Mint hozzátette: Szabó Zsolt­nak, mint felelős önkormányza­ti képviselőnek a kampányidő­szakban elhangzó kijelentései helyett feljelentést kellene ten­nie, amennyiben olyan informá­ciók birtokába jutott, amelyek megkérdőjelezik a kivitelező ténykedését. ■ Egert leszámítva javultak a mutatók közbiztonság A kapitány szerint nehéz, Nehéz, de eredményes eszten­dőként értékelte a tavalyi évet az Egri Rendőrkapitányság ve­zetője, dr. Petrovics András a minap megtartott munkaérte­kezleten. Szerinte az állomány tagjai mindent megtettek a közbiz­tonság javításáért. A rendőrséggel szorosan együttmű­ködő szervek, a vá­ros polgármestere, Habis László, az Egri Városi Ügyészség vezető ügyésze, dr. Feczné dr. Gál Judit, illetve dr. Juhász István dandár- tábornok, megyei főkapitány je­lenlétében megtartott állomány­gyűlésen elhangzott beszámoló szerint Egert leszámítva a legtöbb területen javultak a közbiztonság helyzetét tükröző mutatók. A személyi sérüléssel járó bal­esetek számának alakulásában - az országos és megyei adatok­kal ellentétben - azonban növe­kedés volt tapasz­talható: a kapitány­ság illetékességi te­rületén 200 baleset­ben 288-an sérültek meg, kilencen pe­dig életüket veszítették tavaly. A bűnügyi helyzetet illetően elhangzott: a megyeszékhelyre inkább az intellektuális bűncse­lekmények, míg a vidéki, szegé­nyebb településekre a vagyon el­leni cselekmények voltak a jel­lemzők. A rablások száma saj­■ A polgármester dicsérte az iskolarendőri kezdeményezést. de eredményes^ve^zártak nálatos növekedést mutat, és ez a tendencia az idén is folytatódott, hiszen míg tavaly harminc ilyen cselekmény vált ismertté, addig az idei esztendőben már 13-nál tartunk. Felszólalt Habis László, aki felhívta a figyelmet ar­ra, hogy az eg­ri rendőrség Petrovics András: mindent megetet­tek a közbizton­ság javításáért. munkája egyfajta kirakat­ként jelenik meg a közfi­gyelem számára. A polgár- mester dicséretesnek nevez­te az iskolarendőri kezdeményezést, jónak a rendőrség az önkor­mányzat kap­csolatát. Utalt arra: vannak bizonyos poli­tikai törekvé­sek, amelyek szándékosan akarnak feszült­séget kelteni a rendőrség rovásá­ra, amit nem sza­bad engedni. ■

Next

/
Thumbnails
Contents