Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)
2010-03-09 / 57. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 9., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Nagykökényesen és Hevesen is építenének szélerőműveket A vagyonkezelő előremenekülne evatAz energiapiacon ma már nem lehet csupán egyetlen lábon állni Háromszor annyi szélerőművet építenének Magyarországon, mint amennyit az állam támogat - derült ki a Magyar Energia Hivatal tájékoztatójából. A meghirdetett 410 megawatt szélerőmű- kapacitás helyett összesen 1117,75 megawatt megépítésére érkezett ajánlat 68 pályázótól. Mindössze 40 megawattnyi az a szélerőmű-kapacitás, amelyre nem kérnek támogatást a pályázók - mondta Matos Zoltán, a Magyar Energia Hivatal elnöke. Az első fordulóban a pályázatok érvényességéről döntenek. A második fordulóban az árajánlatot, azaz a támogatási igény nagyságát kell közölni. A hivatal elnöke által kinevezett öttagú bizottság a legkisebb támogatási kérelmeket részesíti előnyben. ■ Az Alfa Wind Nagykökényesen öt erőművet építene 10 megawatt kapacitással. A 410 megawatt kapacitásból 280 megawattot az E.ON Északdunántúli Áramhálózati Zrt. és az ÉMÁSZ Hálózati Kft. ellátási területére együttesen hirdették meg, míg a fennmaradó 130 megawattot az ország többi részén lehet megépíteni. Heves megyében két fővárosi cég állítana Fól szélerőművet. Az Alfa Wind Nagykökényesen öt erőművet építene tíz megawatt kapacitással, a Szélkerék 2006. Kft. pedig Hevesen egy két megawattos áramtermelőt tervez megvalósítani. A jogszabályok szerint a megújuló energiaforrásból termelt áramot kötelező átvenni a villamosenergia-rendszerbe, mégpedig kilowattóránként 30 forint körüli áron. Ez mintegy kétszerese a hagyományos erőművek által termelt áram árának. ■ Még nem az APEH-nek kell utalni A március 15-éig teljesítendő helyi iparűzési adóelőleg összegét még az önkormányzati adóhatóságok részére kell megfizetni, mégpedig az adott önkormányzat által kibocsátott Fizetési meghagyásban foglaltak alapján. Az állami adóhatósághoz tévesen befizetett összegeket átvezetési és kiutalási kérelem benyújtása útján lehet más - az állami adóhatóságnál nyilvántartott - adónemre átvezettetni vagy adótartozás hiányában kiutaltatni. A 2010. szeptember 15-éig esedékes helyi iparűzési adóelőleget viszont már az APEH-nak kell leróni. ■ Kevesebb kiskereskedő Hevesben Tovább csökkent a kiskereskedelmi üzletek száma Heves megyében - derül ki a KSH adataiból. Eszerint 2008 júliusa és 2009 júniusa között 158 bolt szűnt meg, ezek mindegyikét egyéni vállalkozók működtették. A megyében ezáltal a tavalyi esztendő közepén 4 ezer 958 kiskereskedelmi egység működött. ■ A Marcipánja mellett kialakítandó Servita Udvarház hamarosan a város egyik gyöngyszeme lehet - állítja az ügyvezető igazgató A gazdasági válság az Egri Vagyonkezelő és Távfűtő Zrt.-nél is érezteti a hatását. A kitörési lehetőségekről és a célokról kérdeztük a cég régi-új vezetőjét. Munkatársunktól- Tényleg okozott némi fejtörést, hogy újból elvállaljam-e az EVAT Zrt. vezetését - mondja Várkonyi György ügyvezető igazgató, aki korábban kilenc évig állt a cég élén hiszen Budapest sokkal több munka- és kulturális lehetőséget kínál, meg azután közelebb lehetnék a másfél hónapos unokámhoz is, ám Eger szeretete eldöntötte a kérdést. És persze, a feladat is izgat, hiszen itt egy olyan részvénytársaság irányításáról van szó, amely rendkívül széles spektrumú: a tevékenységek között éppen úgy megtalálhatjuk a vagyonkezelést, a távfűtést és a melegvíz-szolgáltatást, mint a parkoló- vagy piacüzemeltetést, hogy a múzeumokról már ne is szóljak. Ha a cégcsoportról beszélünk, meg kell említenem az Eger Termál Kft.-t, a Média Eger Kft.-t, a Művészetek Házát, a Gyorsszolg Építőipari Kft.-t.- Ha jól tudom, nem oly régen végzett a cég átvilágításával. Mit tapasztalt?- Nos, a gazdasági válságot mi is nagyon megérezzük. Ami leginkább szembetűnő volt, az a magas hitelállomány - ez akkor gond, amikor a felvett pénzt működésre vagyunk kénytelenek fordítani -, valamint a 100 milliót meghaladó lakossági tartozás. Hátrányosan érintettek bennünket a törvényi változások is, így a kötelező energiaátvétel megszűnése, nemkülönben pedig a lakossági gázártámogatás Minőségi szolgáltatás megfizethető áron VÁRKONYI György (képünkön) véleménye szerint bármilyen furcsán hangzik is, az EVAT Zrt. és az emberek érdekei a fűtést tekintve is tökéletesen megegyeznek. Nem a lakosság eladósítása ugyanis a cél, hanem olyan árakon minőségi szolgáltatást nyújtani, amelyeket a családok képesek megfizetni. áprilistól való megvonása. Mindezeket figyelembe véve fogalmaztuk meg a kitörési pontokat és a céljainkat. Egyrészt szeretnénk elérni, hogy az egriek elégedettek legyenek a szolgáltatásainkkal, másrészt a saját eszközeinkkel segíteni akarjuk a város gazdálkodását.- Maradjunk még egy kicsit a fűtésnél, hiszen az az egyik legneuralgikusabb kérdés. Tud valami biztatót mondani az embereknek?- Mivel az EVAT önmagában nem tudja ellensúlyozni azon kormányintézkedések hatását, amelyek a támogatás már említett megszűnésével és egy esetleges drasztikus gázáremeléssel kapcsolatosak, a távfűtés terén előre kell menekülnünk. Ehhez a tevékenységünkhöz igyekszünk olyan partnert találni, aki ■ Az EVAT Zrt. és a lakosság érdekei azonosak a hátrányosan változó szabályozás ellenére is úgy vesz részt ebben a munkában, hogy a hődíjhoz ne kelljen hozzányúlnunk. Emellett a ma támogatott lehetőségekkel is élni kívánunk - ilyen például a biomassza-fűtőmű -, hiszen ezen a kiszámíthatatlan piacon csak az képes boldogulni, aki valóban több lábon áll.- És a vagyonkezelés, illetve a kultúra terén melyek az elképzeléseik?- A városfejlesztésben az eddiginél nagyobb szerepet akarunk játszani, legyen szó akár a belváros rehabilitációjáról, akár parkolóház-építésről, esetleg kisebb ipari parkok létesítéséről. Ennek érdekében szóba kerülhet a cégcsoport bővítése is például az Agria Humán vagy a városgondozási kft. bevonásával. A kulturális örökség ápolása kapcsán pedig hadd emeljem ki a Marcipá- nia mellett kialakítandó Servita Udvarházat, amely - túl azon, hogy nagyszerűen sikerült tömbrekonstrukció - hamarosan a város egyik gyöngyszeme lehet. (w t -érni r A napraforgó gyomirtása kulcs a sikerhez! A napraforgó jó gyomelnyomó képessége ellenére fejlődésének első 4-6 hetében fokozottan érzékeny a gyomosodásra. Sok gyom (pl. parlagfű, csattanó maszlag) hőmérséklet igénye hasonló a napraforgóéhoz, fő csírázási idejük gyakran egybeesik a napraforgó vetési idejével. A kelő gyomnövények vizet, tápanyagot vonnak el a kultúrnövénytől, így annak fejlődése lassul, érzékenyebben reagál a későbbi stresszhelyzetekre. Elemi érdekünk ezért, hogy megfelelő talejelőkészítésen felül, alap kezeléssel biztosítsuk a napraforgó kezdeti fejlődését. Az elmúlt évek tapasztalatai bebizonyították, hogy az imazamox és tribenuron-metil hatóanyagú gyomirtószerekkel végzett egyszeri állománykezelések nem biztosítanak egész tenyész- időszakra kiterjedő gyomirtó hatást. Talajon keresztül nincs tartamhatásuk, csak kezelés pillanatában kikelt gyomok ellen jelentenek megoldást. Mindkét készítmény elsősorban kétszikű gyomok ellen hatásos, egyszikűek ellen vetés után-kelés előtt vagy állománykezelésben szükséges védekezni. A fitotoxicitás veszélye miatt egyszikűírtókkal tankkombinációban a két szer kijuttatása nem javasolt. Preemergens egyszikűírtók közül csak nagy szelektivitású készítmények, mint a Dual Gold, Gardoprim Plus Gold jöhetnek számításba, mivel már kisebb növénykárosodás is jelentősen ronthatja a napraforgó ellenálló képességét. Az állománykezelés elvégzésére szűk időintervallum áll rendelkezésre: napraforgó 4-6, gyomnövények 2-4 leveles fejlettségekor célszerű elvégezni. Fejlettebb állományban a napraforgó levelei takarják a gyomokat, illetve egyes fejlettebb gyomnövények (pl. parlagfű) esetében már csak részleges hatást nyújtanak. Mindezen problémák orvoslására fontos az alap gyomirtás elvégzése, megfelelő szelektivitású, hosszú tar- ~ tamhatással bíró preemer- I gens készítményekkel. | Vajda Beáta, Syngenta Kft. . rJe+**cn, JcniuZ a, syngenta Csak kevesek tudnak pályázni beruházások A cégek moát meggondolják a fejlesztéseket A tavasz intenzív beruházási időszak a vállalkozások életében, a Gazdaságfejlesztési Operatív Programban pedig több, a cégek szempontjából fontos pályázati kiírás jelenik meg a napokban - hívta Fól a figyelmet a Magyar Pályázatkészítő Iroda Zrt. (MAPI) országjáró sorozatának első, egri állomásán Barta Ervin régióvezető. Hozzátette: a keretek valamivel szűkebbek lesznek, mint tavaly, de az elsők között beadott sikeres pályázatokra a hatóság jó eséllyel megítéli majd a teljes igényelt összeget.- Mostani tavaszi rendezvénysorozatunk célja - fejtette ki Major Gábor, a MAPI vezérigazgatóhelyettese -, hogy össze- gyűjtsük a közép- és nagyvállalkozások véleményét az elmúlt három év pályázatairól. A velünk megosztott tapasztalatokból tanulmányt készítünk, s azt eljuttatjuk a politikai döntéshozóknak, bízva a javulásban. Ez a régió kifejezetten kedvelt beruházási hely, az Európai Unió is nagyobb arányban támogatja a térség fölzárkóztatását. Az előnyök mellett azonban a cégek a túlzott adminisztrációra, a pályázatok eltérő eljárási rendszereire panaszkodnak. Míg az ál: lampolgárok már belefásultak az aktatologató bürokráciába, addig a fejleszteni kívánó cégek inkább nem kérnek ebből, s önerőből kisebb beruházásokat visznek véghez. A hozzánk érkezett észrevételek arról tanúskodnak, hogy nincs tetten érhető stratégia, hanem minden területnek jut- . tatnak egy kis pénzt, k ám ezek nem érik el A azt a kritikus mérté- A két, amely már érzé- kelhető pozitív vál- tozást jelentene. ■ Kevesebb részteWPapp István:- A válság közepette csökkenteni kellene a kívánt önrészt rületet kellene intenzívebben támogatni, olyanokat, amelyeknek hosszabb távon is hatásuk lenne. Papp István, az egri Nívóber Kft. ügyvezetője szerint a pályázatok kiíróinak, elbírálóinak a korrupciót kiszűrve inkább segíteniük kellene a cégeket. Túlzásnak tartja, hogy miközben az államnak mindössze tízszázalékos önrészt kell biztosítania a fejlesztésekhez, addig a vállalkozásoknak 50-60 százalékot. A válság közepette inkább csökkenteni kellene a kívánt önrészt Elmondta, most telephelyfejlesztésre tudnának pályázni, ám nem termelő beruházásra költeni nagyon meggondolandó dolog.- A tájékoztatón megtudtuk, hogy a 2007-2013 között Fölhasználható nyoícezermilliárd forintnak csupán a tizedét Fizették ki eddig. Sajnos sokan nem is tudják, hogy milyen pályázati lehetőségek vannak, a többségnek pedig az önrész előteremtése okoz gondot. Pedig nagy szükség volna kutatásra, fejlesztésre és munkahelyek teremtésére - fogalmazott Asztalos Imre, a százmilliós új üzemcsarnokot építő Vilati Electronic Kft. ügyvezetője. ■
