Heves Megyei Hírlap, 2010. március (21. évfolyam, 50-75. szám)

2010-03-08 / 56. szám

Hangulatos télbúcsúztatás a Petőfi utcai otthonban Hosszú volt az idei tél. Megvisel­te az egri Petőfi utcában is az idősotthon lakóit. A télbúcsúzta­tó farsangi mulatság idején is havazás tombolt. Idén a szoká­sosnál nagyobb izgalommal ké­szültek a lakók és a gondozók a jeles alkalomra. Az intézetben egyre több az el- esettebb állapotban felvett gondo­zott. Meglepő, hogy a látszólagos nehézségek ellenére is hangula­tos ünnepség kerekedett. Szívet melengető látvány volt, hogy a ke­rekes székekben ülő idősek kö­zül is sokan kívántak énekkel, verseléssel szerepelni. A jó han­gulatot fokozták a velünk együtt ünneplő művészek, valamint a fi­nom farsangi fánk is. ■ Kovács Zoltán Eger, Petőfi u. 14 Vannak még becsületes emberek is Autóval Budapestre utaztam feb­ruár 17-én. Az M3-as sztrádára a ludasi feljárónál hajtottam fel és a legközelebbi benzinkútnál vál­tottam meg a sztrádajegyet. Fi­gyelmetlenül tízezres bankjegy­gyei és apróval fizettem (azt hit­tem, ezrest tartok a kezemben). A pénztártól távozás után a par­kolóban ért utol egy becsületes ember: a pénztáros hozta a visz- szajárót. Köszönetét mond neki egy hetven év feletti nyugdíjas. ■ (név és cím a szerkőben) Népszokásokat elevenítettek fel az egri idősek Vidám farsangi népszokásokat elevenített fel, s jelmezes télbú­csúztatót tartott az egri Dobó Ka­tica Nyugdíjas Szervezet a Bartakovics Béla Közösségi Ház­ban. A kellemes zenére felvonu­ló ötletes nyugdíjasok humoros jelmezei nagy sikert arattak. De volt vidám tombolasorsolás is, meg sok tánc. ■ Zelei Ferencné Dobó Katica Nyugdíjas Szervezet Megkerültek a siroki idősek elrabolt értékei Sírokban élő nyugdíjas házaspár vagyunk. Sajnos az idei év febru­ár 23-án éjszaka rablás áldozatai lettünk. A rablók gázpalackokat, szerszámokat, hosszabbítókat vittek el a portánkról. Lemondtunk arról, hogy vala­ha is visszakapjuk az értékein­ket, de a rendőrök gyors reagá­lásának köszönhetően kézre ke­rültek az elkövetők és megtalál­ták az elrabolt tárgyainkat is. Ez­úton szeretnénk megköszönni a rendőrség gyors és alapos mun­káját, külön kiemelve Gál Imre kmb. és a kutyás nyomozók hoz­záállását és gyors reagálását, va­lamint Lakatos István polgár- mester segítségét. ■ (név és cím a szerkőben) PF. 23 - OLVASÓINK ÍRTÁK HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. MÁRCIUS 8., HÉTFŐ Mennyi kín, szenvedés és fájdalom! A világunkban egyre több helyen mindennaposakká váltak a katasztrófák mint Haitiben is. Nagy veszélyben a Föld klíma Valamennyien tiszta levegőt, élhetőbb világot szeretnénk Egyre gyakrabban jelentkező szélsőséges időjárási jelenségek­nek lehetünk tanúi, amit a mai ember csak ritkán vagy egyálta­lán nem élt át. A változások kiszámíthatatla­nokká váltak. A le- és felszálló áramlatok találkozásai nagy ere­jű viharokat (tornádókat, hurri­kánokat, tájfunokat) hoznak lét­re. A rövid ideig tartó, de nagy mennyiségű csapadék, az özön­vízszerű esők, a pusztító jégveré­sek hatalmas károkat okoznak. Mennyi kín, szenvedés és fáj­dalom! Mindennaposakká vál­tak az időjárási katasztrófák. Nem múlik el olyan nap, hogy a híreszközök oldalain ne szere­pelnének viharkárok, tűzesetek és ezzel összefüggő halálesetek. Az anyagi károk nagysága egy- egy területen már az elviselhe­tetlen határokat súrolják. A szél­sőséges időjárás megélése, az anyagi terhek elszenvedése bor­zalmas lelki és fizikai fájdalmat okoz az embereknek. Hol marad az összefogás aka­rata, meddig tart még az a huza­vona, amelyet napjainkban ta­pasztalunk nemzetközi szinten? Akik komolyan tehetnének a Föld jövője érdekében, vajon mi­ért akadályozzák a változást? A megosztottság miatt mekkora árat kell még fizetnünk? Mértéktelenül irtjuk az erdő­ket, az erózió tönkreteszi a talajt, veszélyeztetve az élővilágot és a megélhetést. Az északi és déli sarkok jégmezői vészesen fogy­nak. A hegyekben a gleccserek a tengerszinthez ké­pest egyre magasabb­ra húzódnak vissza. A szmog, a por, a kü­lönböző mérges gá­zok a (szén-dioxid, a szén-monoxid, vala­mint a nitrogén-dioxid) káros ha­tása a légkörre, a pollenek, a tisz­ta vízbázis fogyása, az iható víz mennyiségének csökkenése ko­moly aggodalmat vetít előre a jö­vő nemzedéke számára. Szeny- nyezzük és mérgezzük a tavakat, a termőföldeket, a folyókat, a ten­gereket és az óceánokat. Nem óv­juk és védjük eléggé a Föld még élő állatvilágát. Kizsákmányol- jük a tengereket és óceánokat. A tengeri élővilág korlátlan kifogá­sa, a túlhalászás bi­ológiai katasztrófá­hoz vezethet. Sajnálatos, hogy a tőke és a profit nem akarja elfogadni a változtatás szükség- szerűségét. A Föld mérgezése, a füstgázok, a szálló por, a légkör szennyezése idézik elő a globális felmelegedést, amelynek hatá­sát már ma is érezzük. Átgondoltuk már igazán, hogy mi vár a jövő nemzedékei szá­Bolygónk az U ni ver zumban különleges he­lyet és szere­pet kapott. Emberek tömege válik majd földönfutóvá a nagy sebességű, orkán ere­jű szél, az örvénylő tölcsérek gigantikus ereje csak tovább fokozza a pusztítást. Ahol vé­gigsöpör, ott kő kövön nem marad. Az elképzelhetetlen mennyiségű, de egy időben le­esett csapadék erejének sod­rása falvakat, városokat tesz a földdel egyenlővé. Az embe­rek tömege válik egyik pilla­natról a másik pillanatra föl­dönfutóvá. mára, mit hagyunk örökségként rájuk? Bolygónk az Univerzum­ban különleges helyet és szere­pet kapott, nem tudjuk, van-e még egy ilyen égitest a csillagos égbolton. A növényzete, élővilá­ga és felszíni adottsága, a körül­ölelő légkörével együtt, különle­ges bolygónak számít. Óvnunk és védenünk kellene minden rossztól, mert a közeli és távoli környezetünkben nincs még egy ilyen flórával és faunával körbe­vett égitest. Ha ezt a gazdag ter­mészetet és élővilágot megmér­gezzük, tényleg eljön az emberi­ség részére a világ vége. A legnagyobb kérdés jelenleg, amellyel az emberiségnek szem­besülnie kell: mit akarunk ten­ni a környezetünk rossz irányú változásainak megállítására? Hogyan akarjuk befolyásolni a jövő generációinak környezettu­datos nevelését? Mi módon akar­juk meggyőzni a mai embert, hogy vigyázzon a közeli és távo­li környezetére egyaránt? Mit teszünk azért, hogy a családok és generációk gondolkodása megváltozzon? Megannyi kérdés, de hol ma­radnak a valós válaszok? Med­dig tehetjük meg, hogy homok­ba dugjuk a fejünket? ■ Baráth Mihály, Eger Az új népdalkor is fellépett az ostorosi batyusbálon A közelmúltban Ostoroson a Ha­gyományőrző és Nyugdíjasklub is megtartotta farsangi bátyus- bálját. A fiatalok nyitótánca a Gárdonyi Géza Színháztól Vókó János művész dalaival remek kezdésnek bizonyult. Ezután a jelmezes bemutatko­zások következtek. Fellépett az új népdalkor is. A remek hangu­lathoz a talpalávalót Cseh Balázs szolgáltatta. Meglepetésként az egyik vendégünktől számítógé­pet és még egyéb ajándékokat is kaptunk. Köszönjük! Nem ma­radt el a tombolahúzás sem, ahol sok ajándékot sorsoltak ki. ■ Hagyományőrző és Nyugdíjasklub, Ostoros Lajosvárosban is jól mulattak a klubtagok Február 12-én tartottuk meg Egerben a Lajosvárosi Gondozá­si Központban a remekül sike­rült farsangi bálunkat. Nagyon ötletes jelmezekben roptuk a táncot, Bíró lózsef kiváló zenész húzta a talpalávalót. Mellette, külön örömünkre, emelték a kedvet a klub dolgozói, akik fi­nom fánkkal, innivalóval biztosí­tották még jobb hangulatunkat. Legyen még sok ilyen hangula­tos rendezvényünk! ■ Dr. Szabó Lászlóné klubtag Pár órára elfeledték az idő múlását Hatvanban február 16-án tartot­ták a Liszt Ferenc Vasutas Nyug­díjasklub tagjai a MÁV Művelő­dési Házban a hagyományos far­sangi mulatságot. Először az ál­arcosok vonultak fel. A program legvidámabb produkciójaként mintegy tíz klubtag részvételé­vel megelevenedett a répa-mese. Amikor végül megszólalt a ze­ne, beindult a fergeteges tánc. Köszönet a szervezőknek, hogy pár órára még az idő múlását, bajainkat, fájdalmainkat is elfe­lejthettük. ■ Pallag Attiláné, Hatvan A sport mindig legyen nemzeti ügy! vélemény Minden azon múlik, milyen indíttatást kap a jövő nemzedéke A Heves Megyei Hírlapban Fesztbaum Béla barátom Neve­lésből stratégiát című írásával kapcsolatban véleményem az alábbi: írásában a MOB-fórumon elhangzottakkal kapcsolatos megállapításaival teljes egészé­ben egyetértek. A „Minden azon múlik, milyen indíttatást kap a jövő nemzedéke” bevezető mon­datát követő véleményével pedig hatványozottan egyetértek. Meg­állapításainak igazát, időszerű­ségét a következő tényekkel kí­vánom alátámasztani. Fogadjuk el, hogy az élsport legyen nemzeti ügy! Ehhez ál­lítsuk meg, vágy legalább gyé- rítsük azokat a jelenségeket, amelyek rombolják a magyar nemzet állampolgárainak egész­ségét. Tegyük nemzeti üggyé a megelőzést, különös tekintettel a felnövekvő nemzedék egész­séges életmódra nevelésére. Áz élsport támogatása nagyon sok pénzt igényel, az iskolai testneve­lés tartalmi és anya­gi támogatása rela­tíve kevesebbe ke­rül. A tömegsport részeként kiemelt szerepe lehet az iskolák, intéz­mények, munkahelyek közötti amatőr sportversenyeknek. Saját tapasztalataimból tudom, hogy a sportrendezvényen elért sikerek milyen boldogsággal töl­tik meg a fiatalok szívét, dicsek­szenek barátaiknak. A sport a fi­atalt elvonja a káros szenvedé­lyektől, a rossz társaságoktól. A nevelésnek még számos formája van. Ilyenek a természetjárás, a történelmi emlékek felkeresése, tantárgyi vetélke­dők, szakkörök. Eger kiemelt iskola­város, mind többen járnak be tanulni a megyeszékhelyre a távolabbi vidékek­ről. Az iskolák közötti sportver­senyeknek elismerésre méltó ha­gyományai vannak. Ezeket új módszerekkel gazdagítva tegyük lehetővé a kollégiumokban és al­bérletekben lakó tanulóknak sza­badidejük hasznos eltöltését. Végül szólni kívánok a profi sportolók hivatásos vezetőihez. Az ifjúság amatőrszintű sporto­lásának sokoldalú hasznán kí­vül van még egy, az Önök számá­ra alapvetően fontos szerepe. Az a tény, hogy a tehetséges fiatalt megfigyelő, jószemű edző szá­mára választási lehetőséget ad az utánpótlás neveléséhez. Az utánpótlásra fordítandó anyagi és szellemi tőkebefektetés hosz- szabb távon kamatozik, de meg­éri. Példa erre saját fiam és uno­kám, akik az Egri Vasas SC-ben birkóztak. Mindketten egészsé­ges, felsőfokú iskolai végzettsé­gű, sikeres dolgozói hazánknak. ■ Dr. Gál Andor, Eger Felejthetetlen, vidám előadás a Bartakovicsban A fenti címmel felejthetetlen elő­adásban részesültek a nézők feb­ruár 16-án este az egri Bartako­vics Béla Közösségi Házban. A zsúfolásig megtelt teremben Ung­vári P. Tamás tolmácsolásában Romhányi József verseiből hall­hattunk közel egyórás válogatást. Az Egerben már jól ismert elő­adóművész ezúttal is sziporká­zott, a nézők örömére. Kedves színfolt volt a kislánya bemutat­kozása, aki egy ideillő versikével bizonyította a tehetségét. Köszö­netéin jeléül ragadtam tollat, amiért a mai világban valaki ké­pes volt színvonálasan szórakoz­tatni közel száz kikapcsolódni vágyó embert. ■ Simon István, Eger ■ A sportrendezvé­nyen elért sike­rek boldogság­gal töltik meg a fiatalok szívét.

Next

/
Thumbnails
Contents