Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-25 / 47. szám
10 X / ___ / É PÍTÉSZÉT HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUAR 25., CSÜTÖRTÖK Közösen tenni a szép településekért ésszel, szívvel, szemmel Az építészetben most előbbre lépni csak „újratervezés” után lehet... Az Egri Ipari Park logisztikai központja (Mozaik Építész Műhely) oi, v ■ aoJfunj n.. .dtulfli Nem régi sajtóhír, hogy Mako- vecz Imre harminc éve alapított Makona nevű cége bezárt. A csőd oka, hogy a magyar jogszabályok szerint a kibocsátott áfát és más adót akkor is be kell fizetni, ha a megrendelő nem egyenlítette ki a számlát. Márpedig az utóbbi időben egyre többen nem fizették ki az elvégzett munkát számukra. Egy ilyen nemzetközi hírű vállalkozás tönkremenetele még a világválság megedzette olvasót is meghökkenti. Menynyire egyedi, vagy mennyire gyakori ez a jelenség az építész szakmában? A minőség mindig segíthet A kérdést a hasonló cipőben járó élvonalbeli Egri Építész Iroda cégvezetőjének, Dely Györgynek tettük fel elsőként.- Sajnos és természetesen a megyében sincs másképp. Mint kamarai alelnöknek is tudomásom van róla, szinte az összes cég szenved ettől. Magunk részéről csak annyit, a Makovecz Irodával azonos nagyságrendű kintlévősé- günk van. Ilyenkor ráadásul dupla a kárunk, hiszen a nem fizető partnerek voltaképpen a fizetős munkák idejét rabolják... A tartozók között egyébként nem csak magánszemélyek, cégek vannak, de pl. önkormányzatok is.- A bevétel elmaradása mindig gond, de vélhetőleg kisebb fejfájást okozna, ha bővelkednének megrendelésekben.- Heves megyében számításaink szerint a magasépítés volumene kb. felére, vagy még kevesebbre esett vissza. Minden szektor csökkent, egyedül az uniós pénzekre kiírt pályázatok száma és bonyolultsága növekszik. Mintha a kiíróknak, elbírálóknak fogalmuk sem lenne a tervezésépítés folyamatáról. Mi sok pályázaton veszünk részt, mélyen sajnálva, hogy míg írásos anyagot könyvnyit kérnek, magáról a tervezendő épületről alig esik szó. Dely György- Érdekes, hogy mégis sok folyamatban lévő munkáról tudunk. Ott van a kórházbővítés Egerben, Gyöngyösön, az Egri Líceum és Török fürdő, a vár fejlesztései, a gyöngyösi új buszpályaudvar...- Ezek általában olyan léptékű munkák, hogy kötelezően terv- pályázatokat kellett volna kiírni a tervezésre. Egynél sem tudunk arról, hogy ilyen lett volna. Általam ismeretlen módon adták ki ezeket a megbízásokat, s ami még szomorúbb, többnyire nem is Heves megyei kollégáknak.- Viszonylag népes irodájuk arról ismert, hogy nagyon otthonos a műemlékvédelmi környezetben építendő létesítményekben. Most kik tartoznak megrendelőikhez?- Nagyon kevés állami megbízásunk volt, az önkormányzatoknak főleg rendezési terveket készítünk. Korábban volt néhány multicégtől kapott feladatunk is (egri TESCO, OBI), de ma már ilyen típusú munkákhoz vidéken szinte lehetetlen hozzájutni. Az egyik utolsó ilyen felkérésünk, egy véletlen folytán (!), az egri dohánygyár területére a pláza tervezése volt, de szakmai kifogás miatt ezt nem vállaltuk el. Befutott még egy irodaház is a ZF részére. A tanulmánytervünk sikert aratott, de a válság miatt az ügy leállt. A magánszemélyek, vállalkozók ugyanez okból halasztják beruházásaikat.- Hogy tudják ezeket a nehéz időket átvészelni?- Fele létszámmal, negyede bevétellel - nehezen.- Lát valamiben reményt?- Egyrészt bízom abban, hogy a gazdaság csak talpra áll. Másrészt abban, hogy a minőségi munka visszanyeri a becsületét, és lesz még igény az olyan színvonalas munkára, amit képviselünk. Kollégáim, Thoma Emőke építész, műemlékvédelmi szakmérnök, Komáromi Tas és Horváth István építészek tavaly megnyerték az Eger Dobó tér és környéke rendezésére kiírt országos nyilvános és titkos tervpályázatot. Az Uyen pályázatok több mint százéves történetében most először fordult elő, hogy helyi, egri tervező győzött! Remélhetőleg ez a munka tovább folytatódik és meg is valósul, hiszen Eger belvárosának közterületein a barokk kor óta nem készült ilyen szintű és léptékű beavatkozás. A továbblépéshez azonban ismét szükség lesz tervezőkre. Jó lenne, ha más városok gyakorlatához hasonlóan, itt is a pályázat győzteseit, azaz irodánkat kérnék föl. Ebben bírjuk Habis László polgármester úr támogatását.- Ezek szerint normalizálódhat a helyzet?- Valamit nagyon elrontottak, elrontottunk. Szerintem azonfelül, hogy pénzt kellene juttatni a gazdaságba, a teljesen kaotikussá vált törvényi szabályozást is rendbe kellene tenni. Az nem tartható, hogy a jogszabályi környezet egy év alatt háromszor változott meg tavaly. Ez a jogkövetést lehetetlenné teszi. Ráadásul a jogalkotás folyamatában az Építészés Mérnök Kamara szakmai véleményét vagy nem, vagy csak részletkérdésekben és akkor is csak nagyon ritkán tudja érvényesíteni. A szakhatóságok feladatkörét egyértelművé és az eljárás részévé kell tenni. Új, egyszerűbb, érthetőbb pályázati rendet kellene kialakítani. É még valami. Jó lenne, ha helyben működne valamiféle egészséges szolidaritás és lokálpatriotizmus. Mert így talán elérhető lenne, hogy az igazi tehetségek helyben maradjanak, legyen munkájuk, és itt is érhessenek el országos szintű szakmai eredményeket. Ne kelljen távozniuk, mint pl. korábban Kocsis Józsefnek, az azóta Ybl-díjas építésznek, akinek műiden háza szakmai folyóiratok címlapjainak sztárja, vagy a még ismertebb távozónak, Cságoly Ferencnek, az azóta Ybl- és Kos- suth-díjas építésznek, aki jelenleg a középület-tervezési tanszék vezetője. Magunk részéről azzal kívánunk az ügy érdekében tenni, hogy feladatainkat a lehető legmagasabb szakmai színvonalon oldjuk meg továbbra is. Szakszem előkészítés kellene Ha a nagyobb létszámú vállalkozások gondban vannak, talán könnyebb a kicsiknek. A Mozaik Építész Műhely 2006 végén alakult meg. Két tagját, Janik Lászlót és Jacsó Tibort kérdeztük tapasztalataikról.- 10 évig beosztott tervezőként dolgoztak. Mi motiválta Önöket önálló iroda létrehozására?- Már három éve is érezhető volt a tervezési munkák számának csökkenése és a nehezedő gazdasági helyzet, ennek ellenére új kihívásokra vágytunk, szerettük volna a tervezési folyamatot az elejétől a végéig magunkénak tudni. Cégünk megalapításakor kilátásban lévő tervezési megbízás nélkül, szinte a nulláról indultunk, csak a korábban megszerzett tapasztalatokban és kapcsolatokban bízhattunk, valamint abban, hogy a munkánkat ismerő és elismerő korábbi megrendelőink révén új ügyfelek találják meg irodánkat.- Ezek szerint beletelt egy kis időbe, mire fölépítették a céget, mára azonban több szép referenciamunkára hivatkozhatnak. Melyekre a legbüszkébbek, és mi az, amit a legszívesebben terveznek?- Természetesen, mint mindén építész irodának, nekünk is sokoldalúnak kell lenni, a családi házaktól kezdve az ipari épületekig mindenféle tervezési feladatot tudni kell jól megoldani. Amire legbüszkébbek vagyunk, az a jelenleg épülő Platán Egészségcentrum az Északi-lakótelepen, az Egri Ipari Park már megépült 7000 rrr-es logisztikai központja, valamint a Hotel Platán Gyógy- idegenforgalmi és Rekreációs Központ, melynek tervezését a D- Tér Kft. építész társtervezőjeként végezzük. Nehezen tudnánk „szeretem, nem szeretem”-féle különbséget tenni a megrendelések közt. Hisz amíg egy családi háznál az az izgalmas, hogy meg kell ismerkednünk az építtető személyiségével, életformájával, bele kell helyezkednünk gondolatvilágába annak érdekében, hogy a ház minél inkább megfeleljen későbbi használója igényeinek, addig más, kevésbé szokványos feladatoknál az mozgathatja meg az alkotó fantáziáját, hogy az adott funkcionális igényeket miként lehet építészetileg nívós épületté formálni.- S milyen nehézségekkel küszködnek?- A legfontosabbak közt említhetjük a sok és ésszerűtlenül bonyolult adminisztrációs jellegű feladatot egy-egy tervezés kapcsán, valamint a folyamatosan változó jogszabályi környezetet. Ezek nagyon sok energiát emésztenek fel, és feleslegesen csökkentik a tervezésre jutó időt. Sok esetben tapasztaltuk már azt is, hogy egy-egy beruházásnál hiányzik a megfelelő szakmai előkészítés, így többször kell korrigálni, netán elölről kezdeni a folyamatot. De persze a legnagyobb probléma, hogy egyre kevesebb a beruházói szándék, a korábbi évek gyakorlatához képest drasztikusan csökkentek, szinte megszűntek a társasház-építések, jelentősen visszaesett a családi házat építeni vágyók száma. Tovább nehezíti az építészek helyzetét, hogy a jogszabályok változásai miatt sok - eddig engedélyhez kötött - építési tevékenységhez már nem kell tervet készíteni, s így persze - elvileg - nincs szükség a tervezőre sem. Ezeknek azonban az is az eredménye, hogy egyes építési folyamatok építészeti kontroll nélkül zajlanak, s ez már rövid távon is előnytelen irányba befolyásolja a városképet, és sok vitás helyzetet teremthet.- Miben bíznak és mit várnak a jövőtől?- Bízunk abban, hogy az építőipar helyzete javulni fog, és újra beáll egy egészséges egyensúlyi helyzetbe, elvégre mindenki vágyik megújulásra, fejlődésre. Szeretnénk, ha a tervezők szerepe túl mutatna a „lila pecsétes” határozat megszerzésén, és az igazán fontossá az válna, hogy a tervezési és építési folyamat végeredményeként egy jól használható épület szülessen, amely hosszú időre érték marad. Bővítendő ismeretek A 23 éve alapított Bástya Építész Kft. egy harmadik típust képvisel. Kormos Gyula építész, a cég vezetője a kezdetektől a több lábon állás híve volt, így magától értetődően a válság első szeleit már felkészülve fogadták.- Évekkel ezelőtt kezdtünk el foglalkozni az energiatudatos építészettel. A 23 éves szigetelő szakmérnöki tapasztalatokra alapozva energiát, időt és pénzt sem sajnálva, új szakképzések elvégzésébe (energiatanúsítás, pasz- szívház akadémia stb.), konferenciákon és külföldi tanulmányutakon való részvételbe, szakkönyvekbe fektettünk be, hogy megtartsuk, sőt növeljük versenyelőnyünket ezen a területen. Sikerült olyan szintre eljutni, hogy a piacvezető téglagyártó cég kért fel arra, hogy az ország megye- székhelyeire szervezett oktatásain tartsak átfogó előadást az energiatudatos építésről. Kormos Gyula E területen bizony nagy szükség van a köztudat és a szakma fejlesztésére is. Ma még az a jellemző, hogy egy kész építésztervet tesznek elém azzal, hogy mondjam meg, hogyan lehetne kiemelten energiatakarékos, „A+” kategóriás épületet „csinálni” belőle. Egy új épületnél jóval drágább megoldás csak egy vastagabb szigeteléssel vagy utólagosan gépészeti megoldásokkal próbálkozni. Egy igazán energia- takarékos házat gazdaságosan csak úgy lehet megtervezni, ha azt már az alaprajznál figyelembe vesszük, és az építészeti és gépészeti megoldásokat együtt kezeljük. Kormos Gyula a közel húsz, a megyében bejegyzett szakember között az egyetlen olyan, aki szigetelő szakmérnökként jogosult arra, hogy energetikai tanúsítványt adjon. Nem meglepő, hogy a szűkülő piac ellenére mára beértek az erőfeszítések. Van, hogy egy gimnáziumot vagy ipari épületet kell ilyen szempontból felülvizsgálniuk. Van, hogy társasháJanik László és Jacsó Tibor i * Egri Építész Iroda: a Dobó tér és környékének országos pályázaton nyertes rendezési terve (Thoma Emőke, Komáromi Tas és Horváth István)
