Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-23 / 45. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 23., KEDD MEGYEI KÖRKÉP Húszéves lett az áldozatvédők magyarországi civilszervezete Sikeres volt a rókabombázás veszettség Bár a védekezés befejeződött, a monitorozás ezután is folytatódik Február 22-én ünnepelték országszerte az áldozatok napját. A németországi példát követve 1989. december 21-én jött létre Magyarországon a Fehér Gyűrű Közhasznú Egyesület, amelynek kezdeményezői a legkülönbözőbb foglalkozású állampolgárok voltak. Az egyesület célul tűzte ki a bűncselekmények áldozatainak anyagi, erkölcsi segítését. Ezután alakultak Magyarországon - így Hatvanban is - az áldozatvédő szervezetek. Az állampolgárok a tevékenységük megismerése után bizalommal fordultak a Fehér Gyűrűhöz, s ma már külföldiek is igényelhetik a segítséget. ■ Fontos, hogy az egyesület pénzügyi fedezettel rendelkezzen. Numan György, a hatvani áldozatvédelmi iroda vezetője szerint elengedhetetlen, hogy az egyesület rendelkezzen megfelelő pénzügyi fedezettel. Kővári András országos elnök a kezdetektől részt vett az irányítói munkában. Halála nagy csapás volt az egyesület számára. Utódjául Fügedi Lászlót választották, aki több olyan intézkedést vezetett be, amelyek megkönnyítik a szervezet munkáját. A 20 éves jubileum alkalmából kiadványt is megjelentettek. ■ Első díjas lett kollégánk műve, a Keserű cukor Első díjat kapott Tompa Z. Mihály, lapunk külső munkatársa „Keserű cukor” című alkotásáért a Barankovics Alapítvány és a KDNP szociográfiai pályázatán. A szerző a hatvani és a selypi cukorgyár bezárásához kapcsolódva mutatja be a két városban élő családok sorsát. Mint köztudott, mindkét gyár több mint száz éven keresztül működött sikerrel, kiemelkedő minőségű terméket állítva elő. Az üzemek meghatározó hatással voltak a két település közéletére is. A díjátadáson Spéder Zsolt egyetemi tanár, a zsűri elnöke méltatta Tompa pályaművét. A Keserű cukor hamarosan kötet formájában is megjelenik. ■ Sikeres volt az elmúlt évek légi vakcinázása: ha a rókaállományból végleg nem is tűnt el, de minimálisra szorult vissza a rettegett betegség. Kovács János A megyében a kilencvenes években szaporodtak el a térségben élőkre már veszélyt jelentő nagyságrendben a veszett rókák, melyek jelenlétükkel nem csak a háziállatokra, hanem rajtuk keresztül magukra az itt élő emberekre is kockázatot jelentettek. Akkoriban rengeteg kilőtt, illetve elhullott rókatetemből mutatták ki a kórt, sőt minderre olyan állatok esetében is sor került, melyek már a lakott területekre, például Egerbe is bekóboroltak. A város területére alig több, mint fél év leforgása alatt 18 ismert esetben merészkedtek olyan rókák, amelyekről az intézeti vizsgálatok utólag megállapították, hogy veszettek voltak. A hatékony védekezés csak nagy, összefüggő területek mentesítésével volt elképzelhető, ezért választották külföldi segítséggel itthon is a légi módszert. Bár a megyei, sőt az átfogó országos védekezés befejeződött, azért a monitorozás, a figyelés ezután is folytatódik, az elhullott, illetve kilőtt példányoknál, rókatetemeknél folyamatosan vizsgálják a kór jelenlétét, s ez a bejelentési kötelezettség minden vadászatra jogosult feladata is egyben. Európában, így hazánkban is az erdei veszettség jelenti a fő veszélyt, a vörös róka a legfontosabb terjesztője a kórnak. Túlnyomórészt Kelet- és Közép-Eu- rópa országaiban még mindig több ezerre tehető a számuk. ElFelszállás előtt. A vakcinát úgynevezett csaliba, kis élelmiszercsomagokba rejtve repülőről dobják le a kijelölt területre. Képünk illusztráció. Bár a veszélyes betegség visszaszorult, azonban a vírus tovább él Kerüljük a gyanúsan szelíd vadállatokat! A BETEGSÉG ELKERÜLÉSÉHEZ fontos, hogy ne fogjon be, ne lőjön le, illetve ne ejtsen csapdába az emberek közelébe került vadon élő állatokat. Ha egy vadon élő állatot meg lehet fogni, az beteg. Ezek az állatok főként az agyvelőgyulladást kísérő tudatzavarok miatt szelídek, önvédelemből mégis megharaphatnak. Kutyája és persze önmaga védelme érdekében sohase feledkezzen meg a védőoltásról. Ha valakit megharap egy kutya, feltétlenül kérje el az oltási igazolványt. Ha ez nem történik meg, a sérültnek meg kell kapnia a szükséges védőoltást. megyében (a 32 megbetegedett rókán kívül kutyákat, macskákat és szarvasmarhát is megfertőzött a kór), addig a légi védekezésnek köszönhetően a veszett állatok megyebeli előfordulása pár év alatt nullára csökkent. A veszettség vírus okozta fer- tőzéses betegség, amely állatokról emberre a veszett állatok testváladékaival, főként a nyálával terjed. A vírus a fertőzött személy agyvelejébe, illetve központi idegrendszerébe jutva, gyakorlatilag minden esetben halálos kimenetelű agyvelőgyulladást okoz. Valamennyi melegvérű állat fogékony a fertőzésre, közülük is a rókák, a kutyák és a farkasok a legfontosabb fertőzésforrások. A szigorú járványta- ni előírásoknak köszönhetően a fejlett országokban visszaszorulóban lévő betegség. A vadon élő állatok körében azonban még előfordul, így a rendszabályokon nem szabad lazítani. Veszett rókák száma Heves megyében: Év 2000 2004 2005 2006 2007 2008 2009 Veszett állatok száma 32 3 0 1 0 0 0 FORRÁS: MEGYEI ÁLLATEGÉSZSÉGÜGYI ÉS ÉLELMISZERLÁNC-BIZTONSÁGI IGAZGATÓSÁG sősorban keletről jönnek Közép- Európába. A fertőzött állat maga is megbetegszik, és harapásával terjed a betegség. Ezen igyekszik változtatni az úgynevezett rókaimmunizációs program, melynek eredményei már láthatók - mondja dr. Busák Károly megyei igazgató főállatorvos. Mivel a veszettség fő terjesztője még mindig a róka, az európai gyakorlathoz hasonlóan 1992-ben Magyarország nyugati felén bevezetésre került a szájon át beadott vakcinával történő rókaimmunizáció. Ekkor a vakcinát csaliba, kis élelmiszercsomagokba rejtve repülőről dobják le a kijelölt területre. Még 1997-ben az egész Dunántúlon megtörtént az immunizálás, csökkent a veszett állatok száma és megváltozott területi eloszlása. Bizonyos években anyagi források hiányában az addig immunizált területeken elmaradt a rókák vakcinázása, így 2002-2003-ban a Dunántúl érintettsége ismét megnőtt. A Tisza vonaláig - így Heves megyében is - 2003-ban történt meg először a vakcinázás, ezáltal az Alföldön, ezen belül az akkor még kimaradt három megyében fordult elő a veszett állatok 80-95 százaléka. A 2002. évi földművelésügyi minisztériumi rendelet hatálybalépése óta, illetve 2004-től a PHA- RE-program támogatásával az ország egész területére kiterjedt az immunizálás, így a veszett állatok száma minimálisra csökkent. Míg 1996-ban még 1377 veszett állatot találtak itthon, addig 2007-ben már csak négyet, és tavalyelőtt is csupán hetet. Heves megyében 2003 óta folyik a védekezésnek ez a módja. A vadászatra jogosultak kötelezettsége a területük alapján kiszámított számú róka kilövése, hogy a szükséges vizsgálatok elvégezhetők legyenek. Ez a szám Hevesben évente 298 elejtett állatot jelent. Míg az ezredfordulón 42, többségükben rókave- szettséges esetre derült fény a A közoktatás feltételeit javítja a könyvtár portál Hadtörténeti relikviák a kaszinóban gyűjtemény A tárlatot most mutatják be először Gyöngyös városában Az Eszterházy Károly Főiskola (EKF) vezetésével - konzorciumi keretek között - oktatást és tanulást támogató elektronikus Szakkönyvtár Partner Portál létesül, melynek megvalósítására közel kílencvenmillió forint támogatást nyertek el. Az EKF Központi Könyvtára és gyakorló- iskolája mellett részese a programnak a Neumann János Középiskola és Kollégium, a Heves Megyei Levéltár, valamint a Hit- tudományi Főiskola. A közoktatás feltételeit javítja majd a létrehozott elektronikus portál azzal, hogy a résztvevő intézmények szolgáltatásai széles körben elérhetőekké válnak. A projekt lehetővé teszi közös adatbázis kialakítását, ami egyúttal módszertani háttértámogatást is biztosít a különféle közoktatási intézmények számára. Fontos törekvése a programnak, hogy a régióban lévő iskolai könyvtárakat az eddigieknél jobban bevonják a módszertani munkákba és bekapcsolják a kommunikációs csatornákba. A projekttől azt várják, hogy növekszik a térségben az egész életen át tartó tanulás legfontosabb bázisát jelentő elektronikus tanulás minősége, valamint az iskolai könyvtárak állományának elérhetősége - tudtuk meg Czeglédi Lászlótól, az EKF Központi Könyvtárának főigazgatójától. ■ Katonai és rendőri karjelzésekből nyílt kiállítás a gyöngyösi Mátra Honvéd Kaszinóban, ahol egy helybeli fiatalember, Hutás Gábor által évek óta gondosan gyűjtött relikviákat mutatják be. Ä tárlathoz a mintegy 1400 darabos összgyűjteményből az érdekesebb félezer egyenruhás jelzést válogatták össze. A textíliából készült, az egyenruha karrészére felvarrható jelzések mindegyike eredeti, amikhez tulajdonosuk leginkább ismeretsége révén jutott hozzá. s Hutás Gábor tíz évvel ezelőtt | kezdett hozzá a különleges tár- 1 gyak gyűjtéséhez. Mint megtud- J tűk, legelőször a rendőri karjel- I zések iránt ébredt fel az érdek- Több száz textíliából készült karjelzés-ritkaságot gyűjtöttek össze lődése. Szenvedélyét azzal is igazolta, hogy belépett az országos szervezetként működő Magyar Rendőrségi Relikviagyűjtők Egyesületébe, így a különböző börzéket járva, kapcsolat- rendszerét bővítve, gyűjteményét is könnyebben és gyorsabban tudja gyarapítani. ■ Több száz karjelzés látható eredetiben a különleges tárlaton. A Mátra Honvéd Kaszinóban egy hónapon át, vagyis március 17-ig látogatható a hivatásosokhoz kapcsolódó egyedülálló, a városban még be nem mutatott kiállítás. ■ 1 *
