Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)
2010-02-16 / 39. szám
2 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. FEBRUÁR 16., KEDD HEVES MEGYE GAZDASÁGA Decemberben ismét javultak Heves megye ipari mutatói Az ipari termelés kibocsátása 2009-ben 17,7 százalékkal maradt el a 2008. évitől Magyarországon. Ez tulajdonképpen megközelíti az 1991-es krachot. A tavalyi esztendő utolsó hónapja sem hozott javulást, sőt elmaradt mind az előző hónapban regisztrált adattól, mind pedig a tavalyelőtti decemberétől. Heves megyében az előbb említettektől kissé eltérőek voltak a folyamatok, hiszen a decemberben előállított 34,11 milliárd forintnyi termék hét százalékkal volt több, mint 2008 hasonló időszakának produktuma. A tavalyi év mérlege azonban jóval rosszabb az országostól, hiszen a szőkébb hazánkban található ipari vállalkozások főként a recesszió sújtotta ágazatokban érintettek. Nem meglepő, hogy a közel ötszázmilliárd forintnyi termék csupán 76,8 százaléka a tavaly- előttinek - áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) összefoglaló jelentésében. Az Észak-magyarországi Régióban Heves és Nógrád iránya szintén ellenkezik Borsod megyéével, amelyé viszont megegyezik az országéval. Decemberben ennek következtében a régió teljesítménye is közel öt százalékkal zuhant, az egész éves mérleg azonban csak ötödével maradt el a 2008-astól. ■ A bányászat és az energiaipar az egész évet tekintve 11 százalékot rontott. A KSH adatai szerint az ipar nemzetgazdasági ágai közül az elmúlt év decemberében a fel1 dolgozóipar termelése először volt jobb az előző évinél, részben az alacsony bázis miatt. Főképpen az elektronikai, illetve a vegyi termékek és gyógyszerek gyártása lendült föl, de tíz százalékkal javult a járműgyártás teljesítménye is. Szolidan emelkedett az élelmiszer-előállítás. A bányászat gyakorlatilag feleannyit állított elő, mint tizenkét hónappal azelőtt, itt viszont éppenhogy magasabb volt a viszonyítási alap. A bányászat és az energiaipar az egész évet tekintve 11 százalékot rontott, a feldolgozóipar termelése pedig 18 százalékkal zuhant vissza. ■ A textilipar különösen megszenvedte mind a gyártó, mind a kereskedelmi ágazatban a válságot. A legtöbb cég e körben szűnt meg. vállalkozások Egyre később fizetnek cégek, sok a félsz' Ezerből harmincöt gazdasági társaság dőlt be tavaly Heves megyében. A legveszélyeztetettebbek az építőipari vállalkozások. A társas vállalkozások számának alakulása Terület Heves megye 2008. március (db) 10060 2009. március (db) 10565 2009. szeptember (db) 10953 Régió 37551 38568 39463 Magyarország 540208 526782 573342 FORRÁS: KSH Tóth Balázs Újabb magyar fizetésképtelenségi csúcsot vár a Dun & Bradstreet (D&B) kockázatkezelési szakértő. A társas vállalkozások száma a rendszerváltozás óta folyamatosan gyarapszik, ám a hagyományos, gyártó és nagykereskedelmi cégekkel szemben a szolgáltatóké nő. A legtöbb céget, több mint 14 százalékot a szakmai, tudományos tevékenység alatt (tanácsadás, mérnöki, reklámipar, egyéb szakértői tevékenységek) aposztrofált vállalkozások körében regisztrálták, további 11 százalék a kiskereskedelemben ténykedik. Magyarországon minden tizedik társas vállalkozás az építőiparban érdekelt, részarányuk a sok megszűnés és fizetésképtelenségi eljárás ellenére még növekedett is az elmúlt két évben. Tavaly mindössze két szakmában csökkent a cégek száma, a textiliparban és a vegyiparban. A legnagyobb mértékben, közel 13 százalékkal a pénzügyi, biztosítási tevékenységet űzőké növekedett. Építőipari vállalkozások dőltek be leginkább A LEGNAGYOBB BEDŐLÉST produkáló szektorok élére 2009- ben az építőipar került, százból 4,68 cég ment tönkre. A korábbi, alacsonyabb kockázatú pozícióikból többen kerültek fel a magas kockázatú listára, így a szállítás, raktározás terén működő vállalkozások (3,65 százalék), a vendéglátósok, és nem meglepő módon a gépjármű-kereskedők, szervizek. A legmegbízhatóbbak közé az oktatás, a szórakoztatás, az ipari gépek, berendezések javítása és a vegyipar is bekerült. A vevőknek nyújtott számlákon szereplő fizetési határidő 2007-ről 2008-ra még nőtt, de 2009-ben már csökkent a bizalom fokozatos mérséklődésével. A D&B tapasztalatai szerint tavaly a számlákon rögzített átlagos fizetési határidő harminc és fél nap volt. A megrentj^lpsek közel felét fizették ki a cégek határidőben, másik felével azonban késtek, átlagosan 21 napot. A legnagyobb késedelemmel fizető szektorok listáján szerepelnek az ingatlanos vállalkozások, az építő-, a papíripar, a fafeldolgozás, az információs, kommunikációs szektor. A legfegyelmezettebbek a Veszprém megyei gazdasági társaságok voltak, a legnagyobb késéseket a Szabolcs- Szatmár-Bereg megyeiek produkálták. Tavaly nőtt a működő cégekkel ösz- szefüggő fizetésképtelenségi eljárások aránya. Míg 2007- ^ ben 2,21,2008-ban 2,34 százalékuk Továbbra is sok társaság tűnik el VÁLTOZATLANUL MAGAS bedőlési aránnyal kell kalkulálni 2010-ben, vélhetően újabb rekordok dőlnek meg, de a romlás lassulása némi bizakodásra is okot ad. A legkockázatosabb iparágak közé a vendéglátást, az építőipart, a bútorgyártást, a szállítást és a fafeldolgozást sorolja a D&B. Biztosabban állnak majd a lábukon a humánegészségüggyel, az oktatással, a tudományos és műszaki tevékenységgel, mezőgazdasággal foglalkozó vállalkozások, illetve a vegyipar. nem tudta vagy nem akarta rendezni a számláit, addig tavaly már ettől fél százalékkal több vállalkozás tartozott ebbe a körbe, s fizetésképtelenségi eljárás indult ellenük. A legkisebb bedőlési arány Pest megyében volt, ahol ezer cégből tizennyolcat számoltak föl. Heves megye a maga 3,5 százalékos arányával a középmezőnyben található, a 12. helyen. Az utolsó Szabolcs, ahol a cégek 8,4 százaléka ellen kezdeményeztek felszámolást. HÍRSÁV Félmilliós bírság a hiányzó adatokért Magyarország Február 15- től egy hónapig tart az ÚMVP és a Halászati Operatív Program támogatásában részesülők számára a kötelező rendszeres monitoringadatszolgáltatás. Ennek kizárólag elektronikus úton, az Ügyfélkapun keresztül, egy elektronikus űrlap kitöltésével keresztül lehet eleget tenni. Aki a kötelezettségének nem tesz eleget, vagy hibásan, valótlan adattartalommal, hiányosan vagy nem az előírt módon teljesíti, ötszázezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtják. Követendő példa a kamara akciója heves megye A Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara (HKIK) kezdeményezése január végén országos méreteket öltött: az országos kamara elnöksége megtárgyalta és támogatja az energiabeszerzési közösségek létrehozását a HKIK mintájára. A villamosenergia- és a gázpiac liberalizációja óta a fogyasztók szabadon választhatnak kereskedőt, ezzel sok esetben akár 10 százalékos megtakarítás is elérhető. Az egyéni szerződések mellett további kedvezmények érhetők el csoportos energiabeszerzéssel. Föl kell használni az újratelepítési jogot ;9t) HEVES MEGYE JÚ1ÍUS végéig használhatják fel az 1996. május 1. és 2004. április 30. között engedéllyel végzett ültetvénykivágások után keletkezett borszőlőültetvény újratelepítési jogukat a gazdák. Az MVH a telepítési engedélyt akkor adja meg, ha a kérelmező rendelkezik érvényes újratelepítési joggal, valamint az illetékes hegybíró és a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal hozzájárulásával. Újratelepítési jogosultság más jogtulajdonos termelőtől is vásárolható. A föl nem használt újratelepítési jogok a telepítési jogtartalékba kerülnek, ahonnan 2010. augusztus 1-je után megvásárolhatók. Az adóelőírások nyolcada hiányzik Hatvanban Inkább e-mailben keresték meg az adóhatóságot APEH Nem használják ki eléggé a Köztartozásmentes Adózói Adatbázis adta lehetőségeket Az éves jogerős adóelőírások 13 százaléka hiányzik Hatvan kasz- szájából. Ahogyan más nagyobb településeken, így ott is a vállalkozások tartozása a nagyobb, igaz, a kieső bevételek pontosan 37 százalékát magánszemélyeken kéri számon az önkormányzati adóhatóság. A legnagyobb kintlévőség a helyi iparűzési adóban van, de ez az elmúlt években nem volt jellemző. A követelés is a válság miatt nehéz gazdasági helyzetbe került cégek likviditásával függ össze. Az elmúlt évtized tapasztalatai azt mutatják, hogy a hatvani cégek és egyéni vállalkozók az adózás területén jogkövető magatartást tanúsítottak. ■ Egyre kevesebben intézik ügyeiket személyesen az APEH-nél. Az ügyfélszolgálatokat tavaly közel 275 ezren keresték föl, ezzel párhuzamosan nőtt az elektronikus iratforgalom. Az ügyfélforgalom csökkenésével az átlagos várakozási idő is rövidült, míg 2008- ban még ötven, addig tavaly már csak 44 percet kellett ücsörögni a tizenhárom régi és két új (szerencsi és encsi) irodában. Az e-mail forgalom a harmadával gyarapodott, az ügyfelek gyakran a hosszabb egyeztetést igénylő kérdéseiket is ilyen formában teszik föl. A bevallások háromnegyede, 1,3 millió darab is elektronikusan érkezett az észak-magyarországi igazgatóságokra, ez 41 ezerrel haladta meg az egy évvel korábbit. Nőtt a bankkártyás fizetés ismertsége, ezért POS- terminálokat szeretnének telepíteni a jelentősebb kirendeltségekre. A kérelmek, igazolások is egyre inkább interneten érkeznek be. Az adózók kérésére 55 ezer adó-, jövedelem- és illetőségigazolást adtak ki a múlt esztendőben. Annak ellenére kérik ezt a vállalkozások, hogy egyszerű módon bekerülhetnének a Köztartozásmentes Adózói Adatbázisba. ■ Növekedett a bankkártyás fizetés ismertsége. Kevesebben intézik személyesen ügyeiket, rövidült a várakozási idő Az ügyfélkapu-regisztrációra tavaly november 1-jétől már az APEH központi ügyfélszolgálatain is lehetőség van. Az eddigi procedúrák mindegyike problémamentes volt, ügyenként öt percet vettek igénybe. Tervezik, hogy az ügyfélkapu nyitásához kapcsolódó programot a kistérségi kirendeltségeken is működtethessék, ennek megoldása folyamatban van. Az APEH Contact Center közel 85 ezer hívást fogadott, amelyek 99 százalékát azonnal kezelni tudták. A bevallási határidőkhöz közeli napokon átlagosan napi 500 hívást kezeltek le, de a jogszabályváltozások nyomán is sok kérdés vetődött föl. ■
