Heves Megyei Hírlap, 2010. február (21. évfolyam, 26-49. szám)

2010-02-08 / 32. szám

2010. FEBRUÁR 8„ HÉTFŐ - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 A Zöld Baloldal nem akar több kapitalizmust, szegénységet Szombaton Egerben mutatta be egyéni és listás parlamenti kép­viselőjelöltjeit a Zöld Baloldal el­nevezésű választási szövetség, amelynek alapító tagja többek között a Magyarországi Mun­káspárt 2006, az MSZDP Heves megyei szervezete, a Zöld Demokraták és a Fiatal Balolda­li Unió. A Zöld Baloldal a megyei 1-es számú, egri egyéni választóke­rületben Tatár Csabát, a Ma­gyarországi Munkáspárt 2006 országos alelnökét, a 2-es, pétervásárai körzetben Szta- niszláv László szakszervezeti szakértőt, a 3-as, gyöngyösi kör­zetben Kelemen László nyugdí­jast, a 4-es, hatvani kerületben Pálfi János munkanélkülit, az 5-ös, hevesi körzetben Farkas Zsolt kőművest, míg a 6-os szá­mú, füzesabonyi kerületben Bartus Gyuláné kereskedőt kí­vánja indítani. A lista összeállítása a követke­ző: 1. Tatár Csaba (Eger), 2. Sztaniszláv László (Nagytálya), 3. Kelemen László (Gyöngyös- solymos), 4. Pálfi János (Ecséd), 5. Farkas Zsolt (Erdőtelek), 6. Bartus Gyuláné (Eger), 7. Kiss László (Bodony), 8. Nemesik Já­nos (Eger), 9. Juhász Gáborné (Noszvaj), valamint 10. Bartus Dániel (Eger). Tatár Csaba szavai szerint tár­sadalmunk az elmúlt húsz év- b'en megtapasztalta, milyen a kapitalizmus, megismerte a tö­megnyomort, a szegénységet, a hajléktalanságot, a munkahél- küliséget, a kiszolgáltatottságot, a létbizonytalanságot. A Zöld Baloldal programjának lényeges pontja a munka és a megélhetés megteremtése. Korrupciómen­tes országot szeretnének, azt, hogy a felelősségre vonás min­denkire egyformán vonatkoz­zon és a büntethetőség is. Álla­milag támogatott bérlakás-prog­ramot indítanának, állami ban­kokat hoznának létre. ■ Kétezer forint az őstermelői igazolvány Ettől az évtől kezdve az ősterme­lői igazolvány kiállításáért és az érvényesítéséért is fizetni kell a gazdálkodóknak. Az új doku­mentum kiadásakor - beleértve az igazolványcserét, valamint a pótlást - kétezer forintot kérnek a termelőktől. Ezen kívül min­den további betétlap után ezer forintot kell fizetniük a gazdálko­dóknak. ■ A módosítás bejelentése ugyanakkor továbbra is térítésmentes. Az eddig ingyenes érvénye­sítés is ezer forintba kerül, be­tétlaponként. Az adott gazda­ság adataira vonatkozó adatok módosításának bejelentése ugyanakkor továbbra is térítés- mentes. Az egész évre szóló őstermelői igazolványt március 20-áig kell igényelni vagy érvényesíttetni, az utána kiváltott dokumentu­mok csak a később keletkező költségek elszámolására jogosí­tanak föl, tudta meg lapunk a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal illetékesétől. ■ MEGYEI KÖRKÉP A gyógyító- munkában is segít a főiskola A szakiknak elegük van szakképzés Egyre kevesebb mester vállal szakmunkástanulót személyében megválasztották az egyesület új elnökét, majd Jakab Márton, a megyei polgárőr szö­vetség elnöke „Az év kiváló pol­gárőre” címet Varga Lászlónak, az országos szövetség „Kiváló szolgálatért” oklevelét pedig Sipeki Károlynénak, Aszta- losné Kulp Erzsébetnek és Lász­ló Zoltánnak nyújtotta át. Ezút­tal köszönte meg a polgárőrök támogatását Kövesdi Péter kör­zeti megbízott is. Együttműködésük példája­ként hozta fel a legutóbbi esetet, amikor is Sipeki Károlyné egy utcai menekülő személyre fi­gyelt fel. A bolti tolvajt a helybe­liek segítségével adta át a körze­ti megbízottnak. ■ Sz. I. Budai Katalin, az egri Európai Üzleti Ismeretek Szakközépiskola diákja a mesterszalonban sajátítja el a fodrász szakma fogásait Országosan is példaértékű a gyöngyösi Károly Róbert Főis­kolán (KRF) működő Magyar Vöröskereszt helyi szervezeté­nek tevékenysége. Hazánkban ugyanis nincs még egy olyan felsőoktatási intézmény, ahol a karitatív csoport által elis­mert szervezett közösség mű­ködne. A fiatalok munkájáról a Vöröskereszt KRF-es elnöke, Lakatos Márk mesélt.- Mióta vannak önkéntesek a főiskolán?- Már 2006 óta tanévente kétszer van kiszállásos vér­adás. Ezeket kezdetben csak két ember szervezte, majd egy év múlva már 13-an voltunk. Két éve pedig, a KRF és a Vö­röskereszt által kötött együtt­működési megállapodás után, létrejött a helyi szervezet. Ön­kénteseket még a gólyatábo­rokban is toborzunk. Ma már 50 taggal dolgozunk, köztük vannak hallgatók és oktatók.- Hogyan segítik az anya­szervezet munkáját?- Elsősorban a főiskolán megtartott véradásokkal segí­tünk. Az előző tanévben közel 700 egység vérrel járultunk hozzá a gyógyítómunkához. Természetesen egyéb szociális tevékenységet is vállalunk, pél­dául adományokat gyűjtünk rászorulóknak.- Említene konkrét példát?- Minden évben valamelyik környező település óvodásai­nak gyűjtünk játékokat. Eddig az atkári, a gyöngyösoroszi és a domoszlói gyerekeknek, va­lamint már a gyöngyösi kór­ház gyermekosztályának is tudtunk segíteni. ■ J. M. A szolgálatban lévő járőr tagjai - ifj. Hágen István és Pál Izolda - egy parkoló autóra figyeltek fel a volt verpeléti laktanyánál. A pol­gárőrök - akiknek Pekk Tamás és Sipeki Károlyné sietett a segítségük­re - tetten érték az adácsi tolvajokat, akiket átadtak a ki­érkező rendőrök­nek. Erről az elfogás­ról is szólt a mostani éves közgyűlésen a helyi polgár­őrség titkára. Beszámolója előtt Hágen István felolvasta azt a le­velet, amelyben Czipó József el­nök hivatalosan is bejelentette le­mondását vezetői tisztségéről és egyesületi tagságáról. A húsz esz­■ Tavaly a vállal­kozók és a hely­beliek 315 ezer forintot ajánlot­tak adójukból a polgárőröknek. tendeje alakult csoport alapítói közül ma már csak Simonné Czipó Katalin tagja az egyesület­nek. A jelenlegi polgárőrök 2009- ben helyben és Tarnaszent- márián 3410 órát töl­töttek szolgálatban. Tevékenységüket a két önkormányzat mellett a helyi vállal­kozók és a lakosok is elismerik: tavaly 315 ezer forintot ajánlot­tak fel nekik az adójukból. Mun­kájuk révén Verpelét tavaly „Az év polgárőr községe” lett, a díjat Farkas Sándor polgármester és Czipó József elnök az országos polgárőrnapon vette át. A közgyű­lésen jelenlévők Szucsik János Czipó Józsefnek a közgyűlésen mondtak köszönetét eddigi munkájáért A károk is a mestert terhelik tanulót tartani soha nem volt rizikómentes. Egyes szakmákban nem kis koc­kázatot vállalnak a szakem­berek, amikor a fiatalokkal megosztják gyakorlati tudá­sukat. Az autószerelő műhe­lyekben gyakran hangzik el, hogy már az is nagy segít­ség, ha a diák nem nyúl hozzá a járműhöz. Egy nagy értékű kocsi esetében nem mindegy, kire bízzák annak szervizelését. De a burkoló-, a villanyszerelő-, a víz- és gázszerel&tanonc is okoz­hat károkat, amelyek szin­tén a mestert terhelik. ösztöndíj-rendszer változtat a si­ralmas összképen, de ez is idő kérdése. Azzal kell szembesül­nie az országnak, hogy az elhi­bázott oktatáspolitika miatt má­ra felnőtt egy generáció, amely­nek tagjai alig értenek valami­hez. Az úgynevezett szakmun­kások úgy kerülnek ki az isko­lákból, hogy nem értenek tanult szakmájukhoz, a fölöslegesen képzett tengernyi menedzserre, kommunikáció szakos diplo­másra pedig nincs szükség. Lakatos Márk örülne, ha minél töb­ben csatlakoz­nának a helyi szerve­zethez A mesterek, akiktől a diá­kok elsajátíthatnák a szakma fogásait, beso- kalltak, s kiszállnak a szakképzésből. Barta Katalin Egy-egy szakmát nem elég elmé­letben megtanulni, gyakorlati képzésre is szükség van (lenne). A régi vágású, nagy tapasztala- tú mesterek azonban szépen las­san kivonulnak a képzésből. Ele­gük van az adminisztrációból, s abból, hogy az oktatásra fordí­tott pénzük sokszor csak egy­másfél év múlva térül meg. Jánosi Ildikó egri mesterfod­rász belvárosi szalonjában éven­te átlagosan húsz tanuló próbál­ja a gyakorlatban elsajátítani a mesterség fortélyait. Mondja, év­ről évre nehezebb helyzetbe ke­rül. A tanulókkal kötött szerző­dés szerint (ami alkalmazotti jogviszony) ő köteles biztosítani az ösztöndíjat, a munkához szükséges anyagokat, a diákok után befizetendő járulékokat, a biztosítást, az étkezési hozzájá­rulást. Ez tanulónként havonta húszezer forint kiadás. Ehhez az összeghez azonban csupán más­fél éves várakozás után jut hoz­zá. A rezsit, a bérleti díj egy ré­szét ráadásul vissza sem lehet igényelni. Ezt az időszakot csak úgy tudja áthidalni, hogy egy nonprofit társaság megelőlegezi a szükséges összeget. Ildikó úgy fogalmaz, hogy az a vállalkozó, aki az e területre érvé­nyes jogszabályokat betartja, az nap mint nap csak a kö­Munkaadót terhelő költségek a tanulói szerződés időtartama alatt 1. félév 18 670 forint II. félév 18 919 forint III. félév 19 820 forint IV. félév 20 721 forint V. félév 21 622 forint VI. félév 22 523 forint Tisztességes fiatal kisiparost alig találni cseh István (felvételünkön) szerint elmondható, hogy a magyar kisipar mára teljesen padlóra került. Manapság alig találni jó villanyszerelőt, háztartási gépszerelőt, varró­nőt, de a cégek, üzemek hiába keresnek CNC-esztergályost, gépi forgácsolót, lakatost is. A döntéshozóknak el kell azon gondolkodniuk, hogy a kisvál­lalkozókat ne bün­tessék tovább, ha­nem támogassák. Akik tanulót vál­lalnak, kevesebb adminisztrációt várnak, s legalább annyi könnyítést, hogy mentesülje­nek például az iparűzési adó alól. FORRÁS: IPOSZ HEVES MEGYEI SZERVEZETE telességekkel és a követelések­kel szembesül, ám a saját jogait nemigen tudja érvényesíteni. Cseh István, a IPOSZ Heves megyei elnöke megerősíti, hogy a helyzet katasztrofális. Me­gyénkben már alig van mester, aki részt vesz a gyakorlati kép­zésben. Ma ugyanis ez kész ráfi­zetés. A kormány nemhogy ösz­tönözné a vállalkozókat, sokkal inkább bünteti őket a követhetet­len adminisztrációs teendőkkel, a késleltetett fizetéssel. Ennél is nagyobb gond, hogy ma nincs se becsülete, se érté­ke a szakmunkának. Hiába papolnak évek óta arról a politikusok, hogy nincs elég szakember, s hogy egyre több a hiány­szakma, az oktatási fronton mégis nagyon nehezen mozdul vala­mi afelé, hogy újra presztízse legyen a szakmunkásképzés­nek. Talán az idén feb­ruártól bevezetett tanulói EGYPERCES INTERJÚ Tetten érték az egykori laktanya fosztogatóit mérleget vontak Új elnök irányítja a két évtizede alakult verpeléti polgárőr egyesületet

Next

/
Thumbnails
Contents