Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-30 / 25. szám
4 HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 30., SZOMBAT MEGYEI KÖRKÉP Védett ragadozók leltárban sasokat számláltak A mérgezések és az áramütések száma szerencsére csökkent Dél-Heves hazánk egyik legjelentősebb lelőhelyének számít. Gyógyult sast engednek szabadon a tepélypusztai monitoring-állomásról. Tanuló tanárok: miképpen kezelhető az agresszió? Néhány pedagógusnak sajnos már személyes tapasztalatai is vannak arról, mennyire eluralkodott az agresszió a gyerekek között. A tanárok többsége azonban csak kollégáitól értesült a nehezen kezelhető helyzetekről. Amiben egyek: hasznosnak tartják a „Pedagógiai eljárások az agresszió kezelésére” címet viselő tanfolyamot, amit a megyei önkormányzat Pedagógiai Szakmai és Közművelődési Szolgáltató Intézménye szervezett. Kovács Imréné akkre- ditációs szakértő elmondta, a megyéből 35-en jelentkeztek, hogy ismereteket szerezzenek arról, miként orvosolhatják a mind gyakrabban jelentkező kínos szituációkat. ■ Megalakult az Agria Polgárőr Egyesület Megalakult Egerben az Agria Polgárőr Egyesület, így már két ilyen tevékenységet folytató egyesület működik a városban. A korábbi, Polgárőrség Eger elnevezésű szervezet a Rákóczi úti garzonház alagsorában kapott helyet, az új egyesületnek pedig Felnémeten biztosított egy irodát a város önkormányzata. Mindkét polgárőrség tagjai együttműködnek a rendőrséggel és aktívan részt vesznek a Zöld Kommandó munkájában is. Az új szervezet tevékenységével hozzájárulhat a bűncselekmények számának visszaszorításához, amelyek száma 2009- ben emelkedett a korábbi évhez képest. ■ A legutóbbi hazai sasleltár szerint a védett szárnyasok jelentős részét Dél- Hevesben figyelték meg. A megye európai viszonylatban is a ritka égi ragadozók kiemelt élőhelye. Kovács János Több, mint 50 millió forintot számoltak össze az elmúlt napokban a szakemberek és aktivisták a megyében. Ezúttal azonban nem banki könyvelők söpörték be a nyereséget, hanem az eszmei értéken számított közös vagyon vétetett számba. A Magyar Madártani Egyesület (MME) ugyanis januárban már hetedik alkalommal szervezte meg a hazánkban élő és telelő sasok számlálását, Hevesben a Bükki Nemzeti Park Igazgatóságával együttműködésben. Az országos akció során több száz példányt figyeltek meg. Az egy időben történő megfigyelések miatt sas-szinkronnak nevezett esemény leggyakoribb faja a rétisas volt, de szép számban akadtak parlagi sasok is, s megfigyeltek ritkaságnak számító egyéb ragadozót is. Megyénkben 40 madarász vett részt a „sasolásban”. A hideg ellenére jórészt gyalogosan járták be a rájuk bízott területrészeket, és az ott mozgó madarak mozgását megfigyelve, térképen és adatlapon rögzítették a látottakat. Mint Tóth László, a Bükki Nemzeti Park munkatársa lapunknak elmondta, a szemle az állatok élő-, költő-, illetve telelőhelyére összpontosított, vagyis a megye alföldi, az M3-as autópályától délre eső vidékét, a Hevesi Füves Puszták Tájvédelmi Körzetét érintette. Összesen 43 nagy ragadozó madarat vettek nyilvántartásba. A megfigyeltek többsége, 29 példány rétisas volt, a legnagyobb hazai előfordulási helyén 14 parlagi sast találtak. A tájegységvezető szakember szeA bükki nemzeti park Igazgatóság és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület önkéntesek segítségével a minap 17. alkalommal rendezte meg a dél-hevesi régióban tartózkodó telelő sasok számlálását, a 7. Országos Sasszinkronnal egy időben. A sasokon kívül más ragadozó madarat is számba vettek: 8 gatyás ölyvet, 18 kékes rétihéját, 3 barna rétirint sikeresnek ítélhető a hevesi sasvédelmi program. Az 1994 óta tartó számlálási és becslési adatok azt mutatják, az utóbbi időben bővülés tapasztalható parlagi sasoknál, és szerényebb mérhéját, 1 héját, 6 karvalyt, 2 kerecsensólymot, 4 kis sólymot, 17 vörösvércsét így a 43 sassal együtt összesen 102 ragadozó madarat sikerült megfigyelni Az eredmények a tavalyi évhez képest alacsonyabb számokat mutatnak, mely feltehetően a kevesebb rendelkezésre álló tápláléknak köszönhető, ám Dél-Heves így is hazánk egyik legjelentősebb sastelelőhelye. tékben a rétisasoknál is. Ez biztató, ám az eredményt csak alapos védelemmel lehet tartóssá tenni. A madarászok a program keretében segítik a madarak telelését és fennmaradását: a tönkrement fészkeket megjavítják, vagy újakat helyeznek ki, fiókamentéssel is foglalkoznak. A magyar puszták és vizes élőhelyek táplálékban gazdag és viszonylag biztonságos telelőhelyet biztosítanak a környező országokból érkező sasok számára is, így hazánk az egyik legjelentősebb telelőterületüknek számít Európában. Ez azonban fokozott természetvédelmi felelősséggel is jár. Hiszen így egy- egy helyi probléma vagy bűncselekmény is komolyan befolyásolhatja ezen ritka fajok európai állományát. Az elmúlt pár évben szerencsére Hevesben nem történt mérgezéses eset, s az áramütés számlájára írható sashalál sem következett be. Igaz, folyamatosan végzik a távvezeték-tartók szigetelését az áramszolgáltatóval együttműködve, most a Heves és Tiszanána közötti távvezetéken zajlik megelőző munka. Hevesben legutóbb 2006-ban indult rendőrségi eljárás nagy értékű természetkárosítás ügyében. Négy éve Kál mellett a csaliállatba tett nagy mennyiségű rovarirtó végzett egy teljes parlagisas-családdal. Nem tudni, hogy véletlen vagy tudatos mérgezés okozta-e a vesztüket. Eszmei értékük ötmillió forint volt, a természetvédelmi kár fölbe- csülhetetlen. Kevesebb táplálék, kevesebb ragadozó FIZETETT POLITIKAI HIRDETÉS Várhelyi: „A szolgálatok különfélék, de az úr ugyanaz” * (Szent Pál levele a Korinthusiakhoz I.) Dr. Várhelyi András életrajza igen gazdag életutat tükröz. A professzor életének meghatározó része a politikai pálya, amely 1990-ben, az Antall-kormányban kezdődött, amikor is a miniszterelnöki IV-es kabinetiroda vezetője, főtanácsadó, a kormányülések állandó meghívottja volt. 1998-2002 között országgyűlési képviselő, frakcióvezető-helyettes, az Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, a kulturális és Sajtó Bizottság tagja, a Millenniumi Albizottság alelnöke, az EU-Integrációs Albizottság elnöke volt. 1998- tól a Lipicai Lótenyésztő Szövetség elnöke. A szervezőbizottság elnökeként vezeti és megrendezi 1999-ben a III. Nemzeti Lovas fesztivált, 2000-ben pedig fővédnökként a II. Lovas Világtalálkozót Szilvásváradon, 36 ország részvételével, 250ezer látogatóval. 2001-ben az I. Lovasság- Kézművesség Fesztivál elnöke, fővédnöke. Felépítteti a Millennium Kilátót 2000-ben és előkészíti a szilvási sípálya, tanlesikló és felvonó-lanovka megépítését. Megépítteti a Bükki Nemzeti Park Millenniumi Tanösvényét, melyet 2000-ben átadnak. 1999- ben, a Zrínyi Nemzetvédelmi Egyetemen folytatott tanulmányai után honvéd ezredessé léptetik elő. 2000-től a mai napig választott elnök-főkapitánya a Vitézi Rendnek, 4200 főnek, 2009-ben v. r. dandártábornoki rangot kap. Több mint 30 NATO-, magyar és európai katonai kitüntetést kapott. Nős, két gyermeke van. Dr. Várhelyi Andrást arról kérdeztük, miért döntött úgy, hogy visszatér a politikai sz- erepválalláshoz.- Végignéztem 2002-től a két cikluson keresztül folyó MSZP-s bohócmutatványt, hatalmas önuralommal Igen örvendtem, amikor szülőmegyémből megkerestek, hogy vállaljak politikusi szerepet. Határozott igent mondtam - fogalmazott a professzor.- A gazdaság felemelésén kívül három csúcsponti stratégiai ágazat van a magyar nép számára. Az egészségügy és a társadalombiztosítás, ez az első csapásirány. A második az oktatásügy, ami katasztrofális állapotba került nyolc év alatt A harmadik a mezőgazdaság és földművelésügy. Ez a három magyar ldemek stratégiai irány. Heves megyét érintően, amelyik alapvetően mezőgazdasági megye, azt tudom mondani, hogy régesrég a gödör felé tart: Hosplnvest, multinacionális hálózatok, az oktatásban a bolognai rendszer és a minőségbiztosítás. Tiszta csőd, öngyilkosság. Tízmillió 16 ezer magyar él a trianoni határok területén belüL Nem fogják túlélni, nem tudjuk túlélni, ha ezen a három fő csapásirányon tartalmilag, lélektanilag és módszertanilag nem változtatunk. Bele fogunk dögleni - jelentette ki dr. Várhelyi András.- Egy pártot látok, amelyik megoldja: a Fidesz, mint szövetség. Egy embert látok, aki miniszterelnökként ezt a szekeret elkezdi kirángatni a mocsárból, ez Orbán Viktor. Ennek a szekérnek szívesen jelentkezem szekértolójáuL- Azok aki eddig MSZP-s szavazók voltak, és most rettegnének attól, hogy mi lesz, ha jön a Fidesz, azoknak azt üzenem: a szavazófülke magányában felér egy gyóDr. Várhelyi András a szilvásvárad! II. Lovas Világtalálkozó fővédnöke volt nássaf ha ők most a Fideszre adják le a szavazatukat. És ne féljenek. Indulni kívánok ősszel Eger város polgármesteri tisztségéért. Meg fogom nyerni, ebben biztos vagyok. Előre kérem azokat, akik sem a szent anyafölddel, sem a szent anyanyelvvel, sem az érseki város krisztusi szellemével nem tudtak semmit kezdem, magyarul banditákhoz csatlakoztak, az önök iapjában fizetett hirdetésben kérjenek bocsánatot a néptől, és adósságukat leróva hangtalanul távozzanak a gazdasági és a politikai életbőL Ez csak egy kérés, egy katolikus, jezsuita neveltetésű jelölt kérése - mondotta a professzor. Herman István, a VOSZ elnöke dr. Várhelyi Andrásról:- Mindig figyelemmel kísértem és nagyra becsülöm Várhelyi András politikai munkáját, egyéni teljesítményét. Oktatói tevékenységével nagy tekintélyt vívott ki magának kollégái és hallgatói körében. Az 1998-2002 közötti ciklusban is bizonyította, hogy az ilyen nagy lexikális tudással megfelelő szakmai előélettel és tapasztalattal rendelkező emberre szükség van a közéletben. A rendszerváltást követő húsz év tapasztalata mondatja velem, hogy az értelmiség többsége nem igazán szegődött el a nemzetformáló politika szolgálatába, mindenkit a saját érdekei hajtottak. Az effajta gödörből csak az elméleti és gyakorlati tapasztalattal egyaránt rendelkező emberek - ennek az embertípusnak emb- lematikus figurája Várhelyi professzor - széles körű összefogásával lehet kijutni. Elek Elemér nyugalmazott iskola- igazgató Várhelyi professzorról:- Élénken emlékszem arra az időre, amikor Andrást fiatal erdésztanulóként Mois Klára tanárnő elindította a Kazinczy-verse- nyen, amit meg is nyert Nagyon szerény, de jó tanuló volt, az érettségije is jeles lett. Ma már komoly tudományos munkásság áll a háta mögött. Igen pozitívan ítélem meg, hogy újra vállalkozik a képviselőjelöltségre. Dr. Várhelyi Andrásnak igen sok kötődése van a megyéhez, Egerhez. Az egri földhöz való kötődése másabb, mint a földet soha nem szagolt politikusoké. Az is dicséretes, hogy nem kötelezte el magát egy-egy csoporthoz, de elkötelezett keresztény ember. Úgy látom, a mai társadalomban kiemelt szerepe van az oktatásnak, a Fidesz helyi jelöltjei között pedig kifejezetten oktatáspolitikus nem nagyon van. Mint következetes embertől azt várom tőle, hogy azokat a feladatokat, amelyeket kap, meg tudja valósítani. Ugyanakkor úgy vélem, hogy akiket eddig a Fidesz nem tudott megszólítani, az ő révén megközelíthetőek lesznek. Adatok dr. Várhelyi András életútjából 1953-ban született Szilvásváradon. Elemi és középiskoláit jelesen végezte, jeles érettségi vizsgával okleveles erdész-vadász mester képesítést nyert a Dobó István Szakközépiskolában. 1973-78 között az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának nappali tagozatán tanult, '78-ban avatták jogi doktorrá. Öt évig praktizált az Egri Borkombinát jogtanácsosaként. 1982-ben kinevezték az ELTE Római Jogi Tanszéke tanársegédévé. 1986-ban szerezte meg második, egyetemi bölcsész diplomáját, s ugyanebben az évben lett egyetemi adjunktus. Közel ezer cikket és publikációt, számos tudományos és politikai tanulmányt út, s eddig 21 könyve jelent meg. Megkapta a Kazinczy Érmet, két szakmai nívódíjat és egy irodalmi díjat. Németül latinul, oroszul, franciául és olaszul tanult. ▲
