Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-23 / 19. szám

2010. JANUÁR 23., SZOMBAT - HEVES MEGYEI HÍRLAP 5 MEGYEI KÖRKÉP Csak szakmai rendezvényekre pályázhatnak a civilszervezetek Már jelentkezhetnek az Egerben működő civilszervezetek, alapít­ványok, egyesületek a Civil Alap szakmai programok megvalósí­tása 2010. elnevezésű pályázatra a polgármesteri hivatalban, a ci­vilreferensnél. Szigorúan csak szakmai ren­dezvényekre, konferenciákra, a tevékenységi körükbe illő prog­ramok szervezésére igényelhet­nek támogatást, különben a Civil Alap Bíráló Bizottság nem fogad­ja el a kérelmet. A programokat legkésőbb december 30-ig kell megvalósítaniuk, a támogatás fel- használásáról el kell számolniuk. ■ A programokat legké­sőbb december 30-ig kell megvalósítaniuk. Újdonság, hogy idén egyszerre több szakmai programra is pá­lyázhatnak a szervezetek, de kü- lön-külön beadott lapokon és a fontossági sorrendjük megjelölé­sével. Csak az a szervezet pályáz­hat, amelyiknek nincs se elszá­molatlan pályázata, se adóssága. Arra is figyelniük kell a jelentke­zőknek, hogy február 15-én délig beadják a pályázataikat, mert nem csupán a hiányosan, nem megfelelően kitöltött, de a határ­idő lejárta után érkezett adatla­pokat sem veszik figyelembe. ■ Lassan csökken a vízzel elöntött területek nagysága A hideg időjárás miatt lassan csökken a belvízzel elöntött terü­letek nagysága. A várható továb­bi fagyos idő miatt kedvező for­dulatot várnak az egész dél-he­vesi térségben.- Az enyhe, esős időben 4200 hektárnyi területen állt a belvíz, most ez a felület 3100-ra csök­kent - jelezte Fejes Lőrinc, a Köti-kövízig kiskörei szakasz­mérnöke. - Ez köszönhető an­nak, hogy a víz egy része elszi­várgód, másik részét felszívta a fagy, vagyis jelenleg csökkenő tendenciával számolunk. A tér­ségben az éjjel két centiméter­nyi hó esett, ez nem lesz hatás­sal a belvízhelyzetre. A Tiszán a jégképződés még nem indult meg. ■ Salvus-vizes gyerekáldás születések Bükkszéken tavaly óta egyre több a keresztelő Bükkszéken hosszú évek után végre több fiatal is vállalkozik a családalapí­tásra. Tavaly hét baba született, öt jövevény pe­dig idén érkezik. Barta Katalin Bükkszéken csoda történt. A ko­rábbi évek szomorú statisztikái­tól eltérően tavaly végre újra több gyermek született a községben. Hét kisbaba érkezett, további öt pedig „úton van”. Ez az alig ki- lencszáz lelkes település életében óriási dolog. Azt bizonyítja, hogy a fiatalok bíznak a jövőben, re­ménykednek, hogy helyben is tudnak boldogulni, így megállhat az elöregedési folyamat. Kíván­csiak voltunk, hogy amikor egy­re több fiatal halogatja a család- alapítást, a bükkszéki szülőket mi motiválta a gyermekek válla­lására. Koska Pál és felesége Tünde | már évek óta szerettek volna kis- | babát, de sokáig nem akart meg- | érkezni. Tavaly januárban hosz- 1 szú várakozás után megszületett Tündiké. A testvére is úton van, őt február közepére várják. Az édesanya állítja, hogy a rendsze­res Salvus-vizes fürdőknek is kö­zük lehet a sikerhez. A fiatal csa­ládok számára ideális lakóhely Bükkszék. A környék gyönyörű. A csend, a nyugalom, a tiszta le­vegő felbecsülhetetlen kincsek. Épp ezért itt szeretnék leélni az életüket. Még ha a munkahelyük miatt ingázni kényszerülnek is. Köti Lászlóék kislánya, a há­rom és fél éves Anna tavaly ősz­szel alig várta, hogy megszüles­A bükkszéki Köti család biztos abban, hogy ideális körülmények között nevelhetik fel gyermekeiket sen a kistestvére, a most négy hó­napos Karolina. László, a büszke papa meséli, hogy pici bonyoda­lom adódott a szü­lés körül, de mára minden a legna­gyobb rendben van. Kérdésünkre, hogyan mertek vállalkozni a két pici felnevelésére válságos idők­ben, nevetve válaszol:- Tíz éve vagyunk házasok, itt volt az ideje a családalapításnak. Tizenöt éve vállalkozóként veze­■ Hét kisbaba érke­zett, további öt pedig „úton van”. tek egy helyi cukrászdát, és re­mélem, nem kell lakatot tenni az üzletre. Reménykedünk, hogy a Salvus-fürdő fej­lesztésére benyúj­tott pályázat sike­res lesz, és akkor a falu jövőjével sem lesz gond. Én bükkszéki vagyok, a feleségem, Anikó terpesi. Itt szeretnénk boldogulni, a gyerme­keinket felnevelni. Tavaly társa­dalmi munkában szépítgettük az óvodát, bármilyen jó cél érdeké­Születések száma Bükkszéken: 2005 0 2006 3 2007 4 2008 0 2009 7 2010 jelenleg öt kismama várja kisbabája érkezését A csodatévő Salvus-vizes fürdőt a hazai nőgyógyászok is szívesen ajánlják A NEMZETKÖZI HÍRŰ SalVUS- víznek számos kiváló tulajdon­sága van. Zagyva Ferencné polgármester szerint hazai nő­gyógyászok gyakran küldik ide pácienseiket, hogy nő- gyógyászati problémáik kezelé­sére fürdőkúrát alkalmazza­nak. Több nő is esküszik arra, hogy a várva várt gyerekáldás­ban a speciális gyógyvíznek is szerepe van. A bükkszéki anyukák is szívesen megmár­tóznak néha a fürdő vizében. köti anna és Karolina (ké­pünkön) is ezt igazolják. (FORRÁS: BÜKKSZÉKI POLGÁRMESTERI HIVATAL) ben képesek vagyunk összefogni. Hammer István és neje, Timi, va­lamint a kisfiúk, Barnabás né­hány éve Bükkszéken leltek iga­zi otthonra. Egy éve a kislányuk, Anna Mária is világra jött. Úgy gondolják: életük legjobb dönté­sét hozták meg, amikor ideköltöz­tek. István Gyöngyösön nőtt fel, a felesége pesti. Tanulmányaik alatt a Pető Intézetben ismerked­tek meg. Másfél évig az USA-ban dolgoztak. Mindketten konduk­torok, így ingázniuk kell. Az anyuka arról szól, hogy mindig is nagy családot szerettek volna, s négy gyermeket terveztek, ám ma már kicsit változott a prog­ram. A két testvér mellé talán még vállalható egy harmadik. Bükkszék otthonnak remek választás. Az itt élő fiatal csalá­dok nem vágynak el, bíznak ab­ban, hogy a község fejlődése ga­rancia az ő boldogulásukra is. EGYPERCES INTERJÚ Hippokratészi gondolat és polgári bál A Heves Megyei Közgyűlés Polgári Frakciója január 30- án immár másodszor rende­zi meg a Megyei Polgári Jóté­konysági Bált a Hotel Eger & Park konferenciatermében. A rendezvényről Herman István frakcióigazgatót kér­deztük.- A meghívójukban az ol­vasható, hogy a mentőállo­mások javára gyűjtik majd a bálban az adományokat.- A megyében két típusú ember van: az egyik már igénybe vette, a másik majd igénybe veszi a mentőszolgá­lat segítségnyújtását. Az ado­mánygyűjtés a megye összla­kosságát szolgálja, mert vall­juk és megerősítjük Hippok- ratész gondolatát: a beteg ja­va a legfőbb törvény.- Milyen műsorszámok szó­rakoztatják a vendégeket?- Hagyományt teremtve szeretnénk a megye kulturá­lis értékeit bemutatni. Itt annyi az érték! Van nekünk Vidróczi Néptáncegyütte­sünk és Herczeg Flóra nép­dalénekesnőnk. Méltán rep­rezentálják a megyét, az or­szág határain túl is.- Tavaly mire is gyűjtöttek?- Az állás nélkül maradt kórházi dolgozóknak. Az idén mindenkire gondolunk. A pénzt a mentőszolgálatok alapítványának adjuk, s ők döntenek a felhasználásáról. Böjté Csaba szerzetes gondo­latát idézve, mi tudjuk: na­gyon sok jó ember van. Aki ebben kételkedik, az kezdjen el valami jót tenni, s meglát­ja, milyen sokan állnak mel­lé. A társadalmi szolidaritás elvét is szeretnénk a bállal erősíteni, az összefogás és a szeretet jegyében. ■ N. Z. Herman István: A társadalmi szolidaritás el­vét is szeret­nénk erősí­teni. Nyolcvanhétmillió fejlesztésre Szenzációs riportok a múltból képzés Informatikus könyvtáros szakosok lesznek sajtótörténet A perc művészete érdemes újráolvasásra Az egri főiskola a Szegedi Tudo­mányegyetemmel, a Nyugat-ma­gyarországi Egyetemmel és a Nyíregyházi Főiskolával konzor­ciumi együttműködésben való­sítja meg azt a programot, amely­re az Új Magyarország Fejleszté­si Terv keretében közel 70 millió forintot nyert. Dr. Kis-Tóth Lajos projektmenedzsertől, az Eszter- házy Károly Főiskola (EKF) rektorhelyettesétől megtudtuk, hogy a megvalósításhoz az intéz­mény 17 millió forint önerőt biz­tosít saját költségvetéséből. A Társadalmi Megújulás Ope­ratív Program keretében az EKF Médiainformatika Intézete olyan tananyagfejlesztésbe kezd, amely a kurzusmegosztás elvén alapul. Dr. Kis-Tóth Lajos: Az egri főiskola 17 millió önerőt biztosít Mindeközben együttműködik a SCORM-kompatibilis (SCORM: szabványos tananyagok kiszolgá­lását támogató portál) partnerek­kel. Az elkészülő anyagokat az in­formatikus könyvtáros szakosok alap- és mesterképzésében hasz­nálják majd. A programban a szak alapozó és törzsképzési ismereteinek a tartalmát elektronikus tanulási környezetbe illesztik. Mindösszesen 42 magyar nyelvű és 3 angol nyelvű tan­anyag készül majd, amelyeket a SCORM szabvány szerint medi- alizálnak és Moodle LMS rend­szerben teszik közzé. Ezzel lehe­tővé válik, hogy a szakot elektro­nikus úton végezzék. ■ Hogyan írt Kossuth Lajos, Fáik Miksa vagy Rákosi Jenő vezér­cikket? Milyen mélyre hatolt Mikszáth Kálmán, Ady Endre vagy Márai Sándor tolla a kora­beli újságokban, társadalomáb­rázolásokban? S hogy mindezt most azok is meg­tudhatják, akik nem töltik egész életüket a könyv- és levéltárak mélyén a régi, el­sárgult lapokat forgatva, azt az egri főiskola tanárának köszön­hetik, aki csokorba szedve tálal­ja az élményt. Buzinkay Géza szerkesztésében, tanulmányával és jegyzeteivel, a Corvina Kiadó gondozásában megjelent „Hír­harang, vezércikk, szenzációs ri­port” című kötet a magyar sajtó 1780-1956 közötti történetéből ad válogatást. Az antológia az ajánlás szerint bizonyság arra, hogy a sajtó cik­kei nemcsak kor­dokumentumok, hanem írásművek is, amelyek bár - Kosztolányi szava­ival - „a perc mű­vészetedként születtek, mégis fennmaradhatnak, érdemesek az újráolvasásra. Több mint száz újságíró-író kétszáznál több új­ságcikkének tükrében a magyar nyelvű hírlapok történetet köve­ti nyomon a könyv, a hazai sajtó megszületésétől, 1780-tól kezd­■ Több mint száz új­ságíró-író kétszáz­nál több újságcik­ke olvasható. ve az 1956-os forradalomig. A cikkek túlnyomó többségét meg­jelenésük óta nem publikálták újra. Különféle műfajú hírlapi cikkekkel találkozhatunk, nem­csak reprezentatív publicisztiká­val, vezércikkel vagy tárcával, hanem hírekkel, riportokkal, in­terjúkkal, szerkesztői üzenetek­kel is. Egyenrangúként kapott szerepet több reformkori vidéki levél, bulvárhír, leleplező riport. Buzinkay Géza az egri Eszterházy Károly Főiskola Mé­diatudományi Tanszékének ta­nára, sajtótörténész, akinek ku­tatási területe a hazai újságírás, a sajtó és média XIX-XX. száza­di múltja, s az európai karikatú­ra története. ■ K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents