Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-22 / 18. szám

4 MEGYEI KÖRKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 22., PÉNTEK A kultúra ünnepére készülnek az egri Líceum kápolnájában A Líceum kápolnájában dr. Ternyák Csaba egri érsek fővéd­nökségével ma délután 5 órától tartják a magyar kultúra ünne­pét a megyeszékhelyen. A meg­jelenteket Varga József, a főisko­lai lelkészség vezetője, illetve Habis László polgármester kö­szönti. A Réti Árpád színművész által tolmácsolt Himnusz el­hangzása után dr. Korzenszky Richárd, tihanyi bencés perjel a bencés szellemiségről, Szepesi Györgyné nyugalmazott főisko­lai tanár pedig Erkel és a Hymnus címmel tart előadást. A továbbiakban dr. Cs. Varga Ist­ván irodalomtörténész Szánd meg, Isten, a Magyart... címmel a Hymnus üzeneteit tárja az ér­deklődők elé. A megemlékezés­ben közreműködik a Fertály­mesterek Testületének Kórusa Dudás Anna főiskolai docens, il­letve az Egri Érseki Szeminári­um Énekkara Urbán Péter kar­nagy vezényletével. Az eseményen dr. Ternyák Csaba érsek, dr. Kádár Zsolt re­formátus esperes és Aklan Béla Sándor evangélikus lelkész ve­zetésével ökumenikus imádság és áldás hangzik el. ■ Két cégből alakult a Média Eger Nonprofit Kft. Közös céggé olvad össze két eg­ri médium 2010-től. így korsze­rűbb, egységes rendszerbe kerül a megyeszékhely kommunikáci­ója. Ezentúl Média Eger Nonprofit Kft. néven működik majd a Városi Televízió Eger Nonprofit Kft.-ből és az Egri Mé­dia Centrum Nonprofit Kft.-ből alakult új szervezet. Elődeinek megjelenési felületeit, vagyis a Tv Eger csatornáját, az Egri Ma­gazint és a www.eger.hu , illetve a www.tveger.hu internetes ol­dalakat is magában foglalja. Az átalakulás egyúttal szak­mai előrelépést is jelent, vala­mint az erőforrások olyan ideá­lis elosztását, aminek köszön­hetően gyorsabban, hatéko­nyabban és takarékosabban tud majd működni a cég. Az új fel­állás a hirdetőpartnereknek is kedvezőbb feltételeket biztosít ezentúl. ■ Palóc ingváll lappföldön életút Örökre rabul ejtette a népművészet csodás világa AHét Jumbere Kislányként könyörgött édesanyjának, hogy csak varrnia ne kelljen. Er­dész Judit Mária azóta a népművészet világhírű mestere lett. A munkás­ságát most életműdíjjal ismerték el. Szilvás István Nincs olyan része a világnak, ahová ne jutottak volna el Erdész Judit Mária gyönyörű alkotásai A műhely úgy néz ki, mint táj­kép csata után. Befejezett, s félig kész viselet a próbababán, szí­nes szalagok, zsinórok, ruha­anyagok az asztalon és a polco­kon. Ez a zsúfolt helyiség Erdész Judit Mária birodalma, ahol a varrógép melletti szusszanásnyi szünetekben olykor-olykor eszé­be jut, hogy az élete tele volt sorsfordulókkal. Ezt jelzi az a hosszú, göröngyös út, amit édes­anyja poroszlói varróasztalától az idei kultúra napján kapott rangos díjig megtett.- Miután egy szál ruhán kí­vül semmink sem maradt, édes­anyám a háború után elkezdett varrni. Mindenre, még moso­gatni is képes voltam, csak hogy ne kelljen segíteni neki - példázza, mennyire nem érde­kelte a szabóság. A sors azonban közbeszólt. Középiskola után nem tanulha­tott tovább, kapóra jött hát az a rendelet, miszerint aki iparos családból származik, s érettsé­gije van, három év gyakorlót után mestervizsgát tehet. S ha már otthon elleste a szakma fogásait, belevágott, így lett belőle szabó kisipa­ros. Később pedig ipari tanulóknak szabás-varrást, szakrajzot és anyagismeretet tanító szakok­tató. A kisiparosok megyei szö­vetsége beiskolázta egy-egy bu­dapesti hímző- és szövőtanfo­lyamra, amelyek megnyitották előtte a népművészet addig is­meretlen, gyűjtéssel és pályá­zatokkal teli világát.- Emeld a varrás művészeté­hez a népművészetet - biztatta Tompa Béláné, a Hevesi Házi­ipari Szövetkezet vezetője. „Én, aki életemben még egy paraszt­inget sem láttam?” - ódzkodott pártfogoltja, aki inkább a divat- tervezés felé kacsintgatott, de Juliska néni azzal intette le, hogy „meg tudod csinálni...” És igaza volt, mert az első - palóc vőlegényingekből álló - kollek­ciójával elnyerte „A népművészet ifjú mestere" címet, amit az egyre igé­nyesebb és széle­sebb körben is­mertté vált munkái révén a „Né­pi iparművész” cím követett. Be­mutatták alkotásait a svédorszá­gi magyar napokon, hímzései, viseletéi eljutottak Észak-és Dél- Amerika számos országába, sőt Japánba is. A példányok egyike- másika az országos néprajzi gyűjteményt gazdagítja. Az első önálló kiállítására Finnországban került sor, amit Névjegy ERDÉSZ JUDIT MÁRIA SZÜLETETT: Eger, 1945. iskolái: Poroszló, majd a Debreceni Református Kollégium. PÁLYAFUTÁSA: női szabó és leánykaruha­készítő mester. Szakoktató a füzesabonyi és az egri szakmunkáskép­zőben. elismerései: A népművészet ifjú mestere (1980), Népi iparművész (1982). Számos honi és külföldi szakmai díj. Az idei magyar kultúra nap­ja alkalmával a Pro Renovanda Cultura Hungáriáé Alapítvány Ko­dály Zoltán Közművelődési Díjával tüntették ki. további tizenhat követett. Köz­tük Lappfóldön, ahol éppúgy si­kert arattak a palóc ingvállai, mint az öltéstechnikai kurzusai. Hagyományőrző munkássá­gáról több magyar, finn és fla- mand diák írt szakdolgozatot. Ő maga is igyekszik átadni párat­lan tudását. így született meg az 1996-os nyári egyetem tan­könyvének szánt „Népi szabás és díszítés” című kötete, amely­ben a viseleti darabok elkészíté­si módjait mutatja be. Most a palóc lyukhímzés és a kézi hor­golt csipkék népi díszítéseit tar­talmazó köteten dolgozik, majd a díszmagyarok, illetve a zsi- nóros vőlegény- és menyasz- szonyruhák, s a mai viseletre is alkalmas népi öltözetek készí­tését taglaló Zsinórozás című hi­ánypótló szakkönyv összeállítá­sát tervezi.- Elődeink értékes örökségé­nek nem szabad elvesznie - fo­galmazza megalkotói hitvallását. ■ S ha már otthon elleste a szabás­varrás fogásait, belevágott. Hevesben is elkezdődött a politikai nyugdíjháború Rosszabbul járnának a szocialis­ták szerint a magyar nyugdíja­sok, ha hazánkban bevezetnék a Fidesz által szorgalmazott úgy­nevezett svéd modellt. Ezt a párt megyei elnöke, Sós Tamás fogal­mazta meg lapunknak. Az MSZP Heves Megyei Területi Szövetsége hangsúlyozta: a régi­óban jelenleg Heves megyében a legmagasabb a teljes ellátás átla­gos összege, ami meghaladja a havi 77 ezer forintot. A legna­gyobb ellenzéki párt által szor­galmazott változás bevezetésé­vel közel 14 ezer forinttal kapná­nak kevesebbet a nyugdíjasok. Szerintük a Fidesz sem titkol­ja, hogy még a saját modellszá­mításaik is 15-20 százalékos csökkenést okoznának az álta­luk bevezetni kívánt új, „svédor­szági rendszerrel”. Ezzel együtt még akár 70 évre is felemelhet­nék a nyugdíjkorhatárt. ■ „A nyugdíjasok az első­számú vesztesei a kor­mányon lévő szocialis­ták rossz döntéseinek.” A Fidesz reagálásában fontos­nak tartotta megjegyezni, hogy a nyugdíjasok az elsőszámú vesz­tesei a kormányon lévő szocialis­ták rossz döntéseinek. Herman István, a megyei közgyűlés pol­gári frakciójának igazgatója sze­rint a szocialisták kísérletet tet­tek a nyugdíjak ellopására azzal, hogy privatizálni akarták a ma­gánnyugdíj-pénztárakat. A frak­cióigazgató kiemelte: azzal, hogy az MSZP elvette a fűtéstámoga­tást és a 13. havi nyugdíjat, s emelte az árakat, a mai kor első­számú veszteseivé tette az idős korosztályt.- A Fidesz kész megvédeni az emberek nyugdíját és megőriz­ni azok értékét, sőt lehetővé te­szik, hogy minden nő - életkor­tól függetlenül - negyvenévnyi munkaviszony után nyugdíjba vonulhasson, ha akar - fogalma­zott a frakcióigazgató, aki sze­rint a szocialisták mielőtt bár­mit is mondanak, adjanak vá­laszt a következő kérdésre: ho­gyan szavaztak a 13. havi nyug­díj elvételéről. ■ HE0L.hu A megyei politikai nyugdíjvita további részleteiről tájékozódhatnak még olvasóink a HEOLhu hírportálon. Nyár elején kezdődhet a csatornahálózat kiépítése pályázat Szippantós kocsi helyett két év múlva szennyvízelvezetés és tisztítómű lesz öt településen Mindössze 1822 forintot kell fi­zetni havonta házanként, igaz, nyolc éven át, de cserébe két év múlva örökre el lehet felejteni a szippantós kocsit. Leegyszerű­sítve így lehetne összefoglalni, ami hat település képviselő-tes- tületeinek ülésén hangzott el szerdán este Kálban. A Művelő­dési Ház nagyterme megtelt az érintett községek, Kál, Kompolt, Kápolna, Aldebrő, Feldebrő és Tófalu képviselőivel, a tervezők­kel és az eddigi szakmai munka irányítóival. Azért gyűltek össze, mert közös tervük, a szennyvíz­csatorna-hálózat és egy Tarna- parti tisztítómű létesítése fordu­lóponthoz érkezett: a szakmai pályázati szakasz lezárult, s elvi­A településekre jutó önerő (Ft) Kompolt 1042 ezer Kál 1752 ezer Feldebrő 521 ezer Aldebrő 331 ezer Kápolna 785 ezer Tófalu 331 ezer FORRÁS: KOMPOLT ÖNKORMÁNYZATA leg tavasz végén, nyár elején in­dulhat az építkezés.- Sokan irigylik tőlünk ezt a helyzetet, hogy hat helység így össze tud fogni - mondta Balázs Zoltán, a gesztor község, Kompolt polgármestere. - Több éve küszködünk, hogy a szenny­vízhálózatunk kiépüljön. Most ez 85 százalékos uniós támoga­tással, mindössze 15 százalék önerővel megvalósulhat. A nagyszabású, 4,2 milliárd forintnyi beruházás előkészíté­se - tanulmányok, tervek, költ­ség-haszon elemzések készíté­se, engedélyek beszerzése - ed­dig is rengeteg munkával járt. Már csak egyetlen, a pontosított számadatokat tartalmazó pályá­zati anyagot kell beadnia az ön- kormányzatokat e célból összefogó jo­gi személyiségű társulásnak. Ez februárban a végső bizottság elé kerül, és onnantól nyitott az út a tény­leges megvalósításhoz. Mivel a kistérség hátrányos helyzetű, még a 15 százalékos önerő felét is megkapják a lakosok támo­gatásként. A családok nyolc év­re szóló szerződést köthetnek a törlesztésre, így, ha banki átuta­lással fizetnek, havonta csak 1822 forintot, ha pedig csekken törlesztenek, 200 forinttal töb­bet, 2022 forintot kell leróniuk. Persze, dönthetnek úgy is az in­gatlantulajdonosok, hogy egy összegben letudják a befizetést, de ez­zel rosszabbul jár­nak, mert így nem vonatkozik rájuk az a 30 százalékos állami támogatás, amit a rész­letfizetést választók kapnak. A lakókat falugyűlésen, szórólap­okon, személyesen is tájékoztat­ják a részletekről. A községek lakosainak több­sége pozitívan áll a beruházás­hoz. Főleg az idősebb generáció tart tőle, így a kisebb települése­ken nehezebb lesz a támogatott­ságot megszerezni.- Ez a beruházás az egyetlen esélyünk. Nincs más alternatíva - magyarázza Balázs Zoltán. - Ha elbukjuk, négy év múlva nem lesz ivóvizünk. Ezt kell mindenkinek megértenie. A vi­zünk nitrát- és nitrittartalma sajnos, már a határérték közelé­ben van, elsősorban a kezelet­len szennyvíz miatt. Tisztában vagyok vele, hogy nem hiányzik ez a pluszkiadás napjainkban senkinek, de ennyi még talán beleférhet. ■ Szilvás K. Bíróság előtt a Jobbik-elnök és a gárdakapitány Bognár Ignác, a Jobbik Egri Szervezetének elnöke és Ferenczi Henrik, az Új Magyar Gárda Imre Király Zászlóaljának parancsnoka sajtótájékoztatón idézte fel csütörtökön annak a két büntetőpernek a hátterét, amelyekben mindketten a bíró­ság előtt állnak. Mint fogalmaztak: mindkét ügy - és ennyiben azok összefüg­genek - 2009. augusztus 19-ére nyúlik vissza, amikor is az egri Dobó téri rendezvényről számos gárdatagot állítottak elő, majd el­lenük szabálysértési eljárást indí­tottak. Ferenczi perében már szü­letett elsőfokú ítélet, ügyét jövő héten pénteken tárgyalja a má­sodfokú megyei bíróság. ■ ■ Ez a beruházás az egyetlen esé­lyünk. Nincs más alternatíva.

Next

/
Thumbnails
Contents