Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)

2010-01-13 / 10. szám

2010. JANUAR 13., SZERDA - HEVES MEGYEI HÍRLAP MEGYEI KORKÉP Tárlatvezetés egy gombnyomásra tájházak A hazai településeknek belső igényük, hogy bemutassák múltjukat Várhatóan az idén meg­kezdődik a táj házak szak­mai felülvizsgálata. A me­gyében mintegy harminc népi értékeket őrző épü­letet tartanak nyilván. Szuromi Rita- Belső igény van tájházak létre­hozására. Egy-egy falu közössé­ge napjainkban is gyakran dönt úgy, megvásárolja és megmenti az utolsó népi építkezést tükrö­ző házat, s múzeumnak rendezi azt be - jelezte dr. Veres Gábor, a Heves Megyei Múzeumi Szer­vezet igazgatója. - Fontosságu­kat és hasznosságukat mutatja az is, hogy az országban műkö­dik Tájház Szövetség, amely 500 ilyen épületet tart nyilván, s ko­rábban kezdeményezték a tájházhálózat világörökséggé nyilvánítását is. Ám erre a szórt­ságuk és a nagy számuk miatt nem volt mód. Tájházakat Hevesben az 1960- as évektől létesítettek. A kilenc­venes évekig egy tucat jött létre. Akkortól átkerültek önkormány­zati tulajdonba, a gyűjtemények pedig a megyei múzeumi szerve­zet kezelésében maradtak. Ma a kép már nagyon változatos, tar­tanak fenn tájházat önkormány­zatok, civilszervezetek, egyesü­letek, magánszemélyek, sőt még állami tulajdonú is van, neveze­tesen a Parádi Palócház. A szer­teágazó tulajdonviszonyok sok­féle funkciót és működtetést in­dokolnak.- A leggyakoribb eset az - mondta el dr. Veres Gábor -, hogy a település önkormányza­táé az épület, a kiállított anyag pedig a megyei múzeumi szerve­zeté. Hogy miként hasznosítják, azt az adott közösség szervező- készsége és igénye dönti el. Ausztriában erre nagyon jó rendszert találtak ki. A kapu­csengő egyben ügyeleti telefon gombja is, amely a megnyomá­sa után a szolgáltatásért éppen felelős civilszervezeti vagy ön- kormányzati személynél csöng, s ő legkésőbb 10 percen belül kinyitja az épületet, végigkalau­zolja a látogatót. Nem kell állan­dó alkalmazottat fizetni, hiszen az ügyeletet leggyakrabban el­kötelezett civilek vállalják. Itt­hon érdemes lenne bevezetni. Svédországban a tájházak létre­A tájházak fenntartóinak többsége ma az adott település életében betöltendő kulturális, közösségformáló szerepét keresi hozóit egészen más motiválta. Ott akár 100-150 tagú kistele­pülések is létrehozzák a saját tájházaikat, hogy az oda érke­zőknek be tudják mutatni a múltju­kat. így, ha egy csa­ládhoz vendég érke­zik, akkor szinte természetes, hogy annak megmutat­ják a faluközösség közös gyöke­rét, a kiállítóházat is. Közösség- formáló jelentőségűek ezek az épületek, ahová nagy büszke­ség, ha egy-egy helyi család el­helyezheti régi fényképét, hasz­nálati tárgyát. ■ Magyarországon a tájházak egy- egy helyi falusi közösség múltjá­nak kifejezői. Hazánkban a tájházak egy- egy közösség múltjának kifeje­zői. A tulajdonosaik a legtöbb esetben mint kiállítóteret mű­ködtetik, rendkívül kicsi látogatószám­mal, szinte mindig veszteségesen. Nem véletlen, hogy a kiutat hazánkban is keresik. A tájházak hasznosítása saj­nos személyfüggő is. Egy lelkes szervező kiesése egy pillanat alatt véget vet az addigi eredmé­nyeknek. Átány azon kivételes helyzet­ben van, hogy két történeti épü­Léteznek nagyon jó helyi kezdeményezések dr. veres Gábor (képünkön) szerint vannak nagyon jó kez­deményezések, hiszen Noszvajon a Gazdaház rend­szeresen otthont ad idegenfor­galmi rendezvényeknek, Mikófalván a nemzetközileg is ismert és látogatott lakodal­mas helyszínéül szolgált, még német vendégeket is fogadtak. Lőrinciben egy népdalkor tar­totta a tájházban a próbáit és fellépéseit, ezzel is életet tud­tak vinni az épületbe. A táj­házak jól átvehetnék a sok he­lyen már nem létező kultúrhá- zak szerepét is. Ebben látja a múzeumigazgató a hasznosít­hatóságukat. létük is működik. Az egyik a méltán híres Kakas-ház, a má­sik a Helytörténeti Kiállítóház.- Tájházak, helytörténeti kiál­lítóhelyek fenntartása és működ­tetése nálunk nem pénzkérdés - fogalmazott Gönczi Mihály pol­gármester -, hanem kultúrtör­téneti értékóvás. A Kakas-ház a falusi turizmusban, illetve az ide vagy a környékre látogatók szá­mára bír építészeti, néprajzi je­lentőséggel. A Helytörténeti Ki­állítóházunk viszont a község­ben élők múltjának összegzését szolgálja, vagyis elsősorban az átányiak identitástudatának megőrzését szolgálja. Egyik he­lyen sem szedünk belépődíjat. Középtávon szeretnénk növelni a kiállítóhelyek számát, hiszen vannak még bemutatásra váró értékeink, amelyeket hely hiá­nyában most még nem láthat a közönség, viszont a kultúrtörté­neti értékük jelentős. ■ Ön kiránduláskor milyen gyakran keres fel tájházat? Szavazzon hírportálunkon ^ ma 16 óráig: HE0L.hu WT A szavazás eredményét a csütörtöki számunkban közöljük. Erdőtelken tavaly avatták hosszabb előkészítés után ta­valy május elsején Erdőtelken is átadták a tájházat. A szak­mai segítséget Gy. Gömöri Ilona néprajzos-muzeológus biztosí­totta. A kiállított anyagot erdő­telki lakosok biztosították saját háztartásukból, padláson őr­zött régi értékeikből. A tájház udvarát itt is úgy alakították ki, hogy rendezvények megtartásá­ra alkalmas legyen. További ötletek is ismertek már komlón most dolgoznak azon, hogy saját kiállítóházat alakít­sanak ki a népi értékek megőr­zése és bemutatása érdekében. A legtöbb kistelepülés rendelke­zik olyan gyűjtéssel, amely be­mutatásra érdemes. Rendsze­rint a tájházak létrehozása ak­kor válik fontossá, amikor az utolsó, népi építészetet repre­zentáló épületet eladják. Ilyen­kor széles körű összefogás kez­dődik a megvásárlása és beren­dezése végett. Ez történik jelen­leg Kömlőn. EGYPERCES INTERJÚ A világűrből segítenek a gazdáknak A legfrissebb kutatási ered­ményekről számoltak be az ér­deklődőknek a gyöngyösi Ká­roly Róbert Főiskolán (KRF) napokban megrendezett nö­vényvédelmi konferencián.- Milyen újdonságokkal ismerkedhetnek meg a szak­emberek?- A főiskola független szer­vezetként több cég növényvé­dő szerét teszteli, ezek ered­ményei igen érdekesek. Ta­pasztalatainkat be is mutat­juk, azok a gazdák számára is hasznosak. A növényvédelmet precíziós módon kell végezni, ebben nagyon jó a KRF, meg­van hozzá a szellemi és az inf­rastrukturális háttere is - mondta dr. Bíró Tibor, az in­tézmény dékánja.- A főiskola miben tud még segíteni a gazdáknak?- Például a távérzékelés­ben világviszonylatban is profiknak számítunk. Ez a növényvédelmi előrejelzés új technológiája. Az űrből készí­tett felvételek alapján tudjuk elemezni a növényfajták adottságait. Ez a földi felvéte­lezéshez képest egy kifino­multabb technológia. A kompolti intézetünkben pe­dig továbbra is helyt adunk a fejlesztő- és kutatómunká­nak, szaktanácsadó központ­ként is működünk, valamint újdonság, hogy agrotechno- lógiához kötődő fajtabemuta­tókat is szervezünk. *­- Az éghajlatváltozás befo­lyásolja a növényvédelmet?- Jelentősen, ezért ezzel kapcsolatban sok feladatunk van. Ezért az agronómusok közül a növényvédelmi szak­emberek a legaktívabban ezen a területen. ■ Dr. Bíró Tibor: továbbra is részt vesz­nek a fejlesz­tések­ben Szilváson nem lankadnak fejlesztések Az idén játszóteret szeretnének építeni Soha nem látott mérté-, kű fejlesztés valósult meg Szilvásváradon ta­valy. Szaniszló László polgármester összeg­zéséből kitűnik, hogy pályázati támogatás­sal felújították a gon­dozási központot, megújult az iskola, az óvoda, az egész­ségház, több ren delő feletti szolgá lati lakás, és kon­dicionálótermet is létrehoztak. ^ Folytatták a víz- | vezeték-hálózat ki­építését az Egri úton, aszfaltozták a Park utcát. - Mindezeket hitel felvé­tele, kötvénykibocsátás vagy jelentősebb ingatlanértékesí­tés nélkül tettük - emlí­ti büszkén a polgár- mester. Az idén - a ne­héz körülmé­nyek ellenére - biztosítani kí­vánják az intéz­ményeik szín­vonalas műkö­dését, és továb­bi beruházáso­Szaniszló László: Hitel felvétele nélkül is haladunk kát, fejlesztéseket készítenek elő. A „Meggyes” lakóterületen utat és járdát építenek, s meg­oldják a településrész vízelveze­tési problémáját. Játszóteret is építenek ide. Bár a Szalajka utca sétálóutcá­vá alakítására beadott pályáza­tukat forráshiány miatt elutasí­tották, minden jogorvoslati le­hetőséget kihasználnak. Továbbra is megfelelő pályá­zati kiírásra várnak, hogy új községházát építhessenek, az engedélyes tervek már rendel­kezésükre állnak. Támogatást remélnek a temető rendbetétel­éhez is. Az Orbán-házban pedig tavasszal végre megnyílik a fa­lumúzeum. ■ Visszavonulóban az influenza Heves megyében A figyelőszolgálat adatai szerint a megyében a múlt héten 465 influenzaszerű megbetegedést jelentettek a háziorvosok. Ez enyhe csökkenést jelent a koráb­bi időszakhoz képest - tudtuk meg az ÁNTSZ sajtóreferensétől, Kovácsné Bocsor Krisztinától. A megbetegedési gyakoriság He­vesben sehol nem érte el a jár­ványküszöb értékét, vagyis az influenzaaktivitás alacsony. A megbetegedések legna­gyobbrészt a 14 év feletti korosz­tályt érintik (86,1 százalék). Fő­ként a 35-59 év közöttiek (31,1 százalék) és a 15-24 évesek (23,7 százalék) influenzások. A bébik és az 1-2 évesek kevéssé veszélyeztetettek. ■ Adó1% 2010. január 26-áu tematikus összeállítást jelentetünk meg. Alapítványok, civil szervezetek számára kínálunk lehetőséget, hogy a Heves Megyei Hírlapban közzétegyék elérhetőségeiket, bankszámlaszámukat. További részletekről érdeklődjön a 36/513-627-es telefonszámon. HEVES®HÍRIAP Helyből a legjobb

Next

/
Thumbnails
Contents