Heves Megyei Hírlap, 2010. január (21. évfolyam, 1-25. szám)
2010-01-11 / 8. szám
4 MEGYEI KORKÉP HEVES MEGYEI HÍRLAP - 2010. JANUÁR 11., HÉTFŐ Hatvan az elmúlt években joggal vívta ki magának a „fesztiválok városa” elnevezést. Palásthy Pál, a polgármesteri hivatal szervezési osztályvezetője elmondta: idén is megannyi érdekesség várja a szórakozni vágyókat.- A szezon ezúttal is március 15-én kezdődik?- Igen, mégpedig rendhagyó módon esti ünnepséggel és fáklyás koszorúzással. Lesz ólomkatona-kiállítás is, a gyerekek legnagyobb örömére. Áprilisban pedig az idén is megtartjuk a futófesztivált, igaz, egy héttel korábban a szokásosnál, már 17-én.- És ezután következnek az igazi nagy fesztiválok a Népkertben...- így igaz, május elsején főző-, sütő- és palacsintasütő verseny, 8-án autótuning- fesztivál lesz a Rockin’ RockCats fellépésével. Hatvan várossá válásának a 65. évfordulóját június 26-án ünnepeljük a díszpolgári cím átadásával, és többek között Demjén Ferenc-koncerttel. A triatlonversenyre és a juliálisra július 3-án kerül sor, a sztárvendég a Magna Cum Laude együttes lesz.- Az év második felére is készen állnak a tervek?- Természetesen. Augusztus 20-án tűzijátékkal ünnepelünk, szeptember végén a duatlonversenyt és a nyárbúcsúztató fesztivált rendezzük meg, decemberben pedig Karácsonyi-kupa várja a sportbarátokat. Tervezzük azt is, hogy szilveszterkor a városlakókkal együtt átfutunk 2011-be. ■ T. 0. Palásthy Pál: - Idén is lesz Karácsonyi-kupa Hatvanban Annak idején a falu apra- ja-nagyja összefogott, ha tenni kellett valamit a közösség érdekében - mondja Vadnai László, aki 1953-tól 1985-ig volt Besenyőtelek tanácselnöke. Szerinte ma sem fent, sem lent nincs rend. Rénes Marcell A ma már nyugdíjas községvezető szavai szerint az ötvenes években alapvető intézményeket, infrastruktúrát kellett építeni a faluban. Nem volt villany, járda, „köves” út, művelődési ház, sem egészségház, rendelő, orvosi lakás, sem óvoda, az általános iskola pedig időben megosztott formában működött: délelőtt, illetve délután zajlott a tanítás. Összesen egy kút volt a településen, ahhoz járt mindenki. ■ Akkoriban nem a hivatalban töltötték a napot a képviselők, hanem az emberek között. Azokban az esztendőkben nagyon sok minden társadalmi munkában épült meg. Az ABC- áruház falait a termelőszövetkezet húzta fel helyi kisiparosok segítségével, a tizenöt kilométernyi ivóvízhálózat is az említett társadalmi munkának köszönhető. A tanács anno csak az anyagot vásárolta meg, minden helybéli feladata volt, hogy a háza előtt tizenkét méteren árkot ásson a vezetéknek. Harminckét utat köveztek le, ezek esetében is csupán az alapanyagot és fuvardijat fizette a helyhatóság. A kövek „eligazítása” már mindenkinek a saját dolga volt a portája előtt. Az egykori tanácselnök kiemelte: annak idején a falu apra- ja-nagyja összefogott, ha tenni kellett valamit a közösség érdekében. Az országban elsőként Besenyőtelken létesítettek Általános Művelődési Központot (ÁMK), s ezzel példával szolgáltak sok más település számára, az intézmény volt az otthona az oktatásnak, helyet adott a mozinak és az idősklubnak, szakköröknek és betöltötte a kulturális funkciókat is. 1979-ben tartották a megnyitó ünnepséget. NÉVJEGY HK VADNAI LÁSZLÓ 1925-BEN született Teriken Az egri Bervában, illetve kubikosként dolgozott 1953. JANUÁR 15-től Besenyőtelek tanácselnöke 1985-ben, hatvanesztendősen ment nyugdíjba ífiíSi* P>7: m k Alapvető intézményeket kellett kiépíteni. Az egykori községvezető szavai szerint volt annak idején rossz is, de jó is. Vadnai László elmondta: a Rá- kosi-korszakban százhatvan családot telepítettek Budapestről Besenyőtelekre, kilencvenkét helyi gazda került a kuláklistára. Volt rossz is, de volt jó is abban az időben - fogalmazott. A községi tanács kezdetben negyvenöt tagot számlált - mindannyian ingyen látták el teendőiket -, később huszonöt főre csökkent a létszám. A településről minden tanácstaghoz egy-egy körzet tartozott, s a képviselők sokkal többet jártak kinn, az emberek között, mint azt ma láthatjuk. Nem a hivatalban töltötték a napot - tette hozzá. Az ex-tanácselnök állítja: nem szórták a pénzt, nem lehetett állásokat halmozni, mint manapság, s hozzátartozókat, rokonokat, ismerősöket elhelyezni sem az intézményeknél. A tanácselnök 1953-ban ezer forintot keresett, harminchárom esztendő elteltével hatezer forintos járandósággal ment nyugdíjba. Szerinte ma sem fent, sem lent nincsen rend, nincs, aki érvényt szerezzen a törvényeknek. Úgy véli, nincs miért szégyenkeznie, hiszen 1985- ben „jól karbantartott” községet adott át az utódjának. EGYPERCES INTERJÚ Egész évben fesztiválok Hatvanban Messze már a szép világ közelmúlt Besenyőtelek volt tanácselnöke az összefogást hiányolja Lőrinci öröm: teljes hosszban felújíthatják a Rákóczi utat Évtizedes álmuk válik valóra a lőrincieknek a közeljövőben. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség honlapján ugyanis az elmúlt hét végén közzé tették, hogy a nyertesek között szerepel a helyi Rákóczi út felújítására benyújtott pályázat. A város több mint 120 millió forintot nyert a projektre; ez a beruházási költség 85 százaléka, a fennmaradó részt önerőből finanszírozza a település. ■ Amint az időjárás engedi, elkezdődhetnek a felújítási munkák. A Rákóczi út a város legrosz- szabb állapotban lévő jelentősebb útszakasza. Itt található a Hunyadi Mátyás Általános Iskola és a Napsugár Óvoda központi telephelye is. Az utat még az 1960-as, ’70-es évek fordulóján bitume- nezték, de a vízelvezetése már akkor sem volt tökéletes. A közmű- vezetékek építése során pedig egyre romlott az állaga, olyannyira, hogy már évek óta szinte járhatatlan. Ezért a felújítását a közművezetékek cseréjével és új alap megépítésével kell kezdeni. Víg Zoltán polgármester elmondta: amint hivatalos értesítést kapnak a pályázat sikeréről, máris elkezdik a közbeszerzési eljárást, mert szeretnék az augusztusi városnapon átadni az elkészült beruházást. ■ Megismerték a beváltatlan szép ígéreteket Elvtársak, mindenki megkapta a felhívást és az alapszabályzatot? - kérdezte Tatár Csaba, a Magyarországi Munkáspárt 2006 országos alelnöke és a Munkás Ifjúsági Közösségi Szervezet (MIKSZ) alapító tagja az egri, vasárnap tartott kongreszszusukon. Felhívásukban ezt olvashatjuk: „Megismertük a tömegnyomort, a szegénységet, a hajléktalanságot, a munkanélküliséget, a kiszolgáltatottságot, a létbizonytalanságot, a beváltatlan ígéreteket.” Követelik a gyermekéhezés azonnali felszámolását, a versenyképes mezőgazdaságot, és elutasítják az uszítást, a gyűlöletkeltést, a kirekesztést. ■ Az eső sem rontotta el a hangulatot mulatság Sátorban, esernyő alatt, tűz mellett fogyott a toros és a bor Csoportos leépítések: ezerkétszáz helyi áldozat Kiemelkedő emberi tulajdonságról tettek tanúbizonyságot azok, akik a rossz idő ellenére is ellátogattak hozzánk - mondta Potoczki László, Márkáz polgár- mestere a település „Téli torosboros” rendezvényének megnyitóján. Az időjárás ugyanis egyáltalán nem kegyelmezett a szórakozni vágyókon és a szervezőkön, hiába napolták el egy héttel a programot. A rengeteg hótól és esőtől az egész Szent István-park sárban és vízben állt. Ennek ellenére így is legalább kétszázan voltak kíváncsiak ar- ^ ra, hogy az idén vágott malacból % milyen hurka és kolbász ké- 1 szült, és persze arra is, hogy a helyi termelők, valamint KokAkik dacoltak a barátságtalan időjárással, kiváló borok és kisebb máglyák mellett melegedhettek fel a markazi Szent István-parkban lács Sándor kisnánai vendég borász milyen nedűkkel várta a vendégeket. Kovács Ferenc hegyközségi elnök a markazi újborokat értékelve elmondta: az elmúlt év rendkívül jó évjárat volt. Az ideális időjárás különösen a vörösborokban érezhető, de a fehérek savtartalmának is jót tett. Minderről meg is győződhettek, akik ellátogattak a rendezvényre, ahol az ínycsiklandó sültek és a finom borok mellett forró punccsal és teával, valamint színpadi produkciókkal szórakoztatták az esőtől vissza nem riadó közönséget. Aki pedig fázott, kisebb-nagyobb máglyák mellett melegedhetett. ■ J. M. A tavalyi esztendő utolsó előtti hónapjában hét munkáltató jelentett be csoportos létszám- csökkentést a regionális munkaügyi központnál, s ezek a döntések 255 főt érintettek, elsősorban Salgótarján és Miskolc körzetéből, illetve a feldolgozóipar, a szállítás és a pénzügyek területéről. Szerencsére Hevesből mindössze két embert küldtek el így. 2009 első tizenegy hónapjában összesen 78 munkáltató 4171 főt épített le csoportosan a régióban. A tavaly november végéig a csoportos létszámleépítések során munkájukat elveszítők közül 2200-an Borsodban, ezerkét- százan Hevesben és 760-an Nógrád megyében dolgoztak. Kistérségi szinten a miskolci (1568 fő), az egri (508 fő) és a hatvani (415 fő) körzet munkáltatói döntöttek a legnagyobb létszámú munka- vállalót érintő leépítésről. Ágazati megoszlását tekintve az ösz- szes elbocsájtás 68 százalékát a feldolgozó-iparban tevékenykedő vállalkozások (nagy részben fémmegmunkálás, gép- és járműipar) hajtották végre, s a dolgozók közel felét még az első negyedévben küldték el. Megyénkben utoljára augusztusban volt nagyobb mértékű tömeges leépítés, akkor 186 ember munkaviszonya szűnt meg, s októberben is hasonlóképpen került félszáz ember az utcára. ■ T. B.
